Kétévnyi, eredeti szakterületétől, a pénzügyektől távoli államtitkári munka után miniszter lehet a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihályból - értesült több, egymástól független kormánypárti forrásból is az [origo]. A Fidesz alelnöke, szemben az első Orbán-kormány idejével, illetve az elmúlt két évben a kormánypárti képviselők közt terjedő pletykákkal, ezúttal nem pénzügyminiszter lesz, hanem úgy tudjuk, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokért felelős Fellegi Tamás helyét veszi majd át április végétől, és ő tartja majd a jövőben a kapcsolatot a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel.
A váltás - illetve a kormányátalakítás - bejelentése információink szerint ugyanakkor nagyban függ attól, hogy megkezdődnek-e addig a hivatalos tárgyalások az IMF-fel és az EU delegációjával a Magyarországnak nyújtandó készenléti hitelkeretről, a miniszterelnök környezetében ugyanis információink szerint jövő hétre várnak előrelépést az ügyben. Addig azonban, amíg a pozitív fordulat be nem következik, nem cserélik le a fejlesztési minisztérium vezetőjéből novemberben tárca nélkülivé lett minisztert.
Varga Mihály helyét a Miniszterelnökségen információink szerint Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője veszi majd át, a hivatalnál azonban további két államtitkár is munkába áll: Szijjártó Péter, a kormányfő eddig államtitkári rangban, de miniszterelnöki biztosként dolgozó szóvivője kilép majd a miniszterelnöki szócső szerepéből, és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár lesz, illetve államtitkári rangot kap a Miniszterelnökségen eddig tanácsadóként foglalkoztatott Győri Tibor is. A Mahir egykori vezérigazgatója, a Fidesz korábbi jogtanácsosa - ahogy eddigi pozíciójában - ezután is a jogi ügyeket viszi majd a szervezetnél.
Átalakul a gigaminisztérium
Varga Mihály mellett információink szerint még egy államtitkár lép elő miniszterré: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságát vezető Balog Zoltán Réthelyi Miklóst váltja majd a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) élén. Miután Balog Zoltán a felzárkóztatási ügyeket is megtartja, sőt, az egyházügyi államtitkárság is átkerül a Nefmihez, végképp mamutszervezetté válik az eddig is legnagyobbnak számító csúcsminisztérium: az oktatással, egészségüggyel, kultúrával, szociális és családügyekkel, illetve sporttal együtt így ugyanis már hét önálló területet felügyel majd a tárca, illetve az azt vezető miniszter.
A kinevezés érdekessége, hogy Balog Zoltán neve már tavaly felvetődött Réthelyi Miklós utódaként, az államtitkár akkor azonban csak azzal a feltétellel vállalta volna el a feladatot, ha a tárca kettéválhatott volna egy oktatási, kulturális illetve felzárkóztatási és szociális ügyekkel foglalkozó humán-, és egy önálló egészségügyi minisztériumra, de Orbán Viktor nem akarta szétbontani az intézményt. A tárcát eddig vezető Réthelyi Miklós távozása lassan már egy éve napirenden volt: a múlt év nyarán, az Operaház főigazgatói kinevezéséből fakadó konfliktusa után benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, Orbán Viktor azonban akkor nem fogadta el, és utána sem sietett lecserélni az azóta már többször is nyugdíjba kéredzkedő minisztert.
Nem biztos, hogy rögtön a kormányátalakításkor, de később az erőforrás-minisztérium államtitkárait is érintheti majd az átalakítás: információink szerint ugyanis Balog Zoltán szabad kezet kért a miniszterelnöktől a rendrakásra. Az [origo] forrásai az esetleges államtitkárcserék közül a leggyorsabbnak és legbiztosabbnak Szőcs Géza leváltását nevezték. A kultúráért felelős, eddig is sokat bírált államtitkár Orbán Viktor mellett, a Miniszterelnökségen kaphat majd valami szimbolikus pozíciót. A legneccesebb ügynek "a KDNP-s államtitkárok megpiszkálását" - legfőképpen Hoffmann Rózsa esetleges eltávolítását nevezték forrásaink, az oktatási államtitkárt korábban ugyanis több alkalommal megvédte és elmozdíthatatlannak nevezte a miniszterelnök.
Marad Matolcsy, jön a Tóni
Számos korábbi találgatással ellentétben biztosan a helyén marad ugyanakkor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és a tárcáját sem vonják össze - ugyancsak korábbi szóbeszédekkel ellentétben - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal.
Miniszter marad - legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint Martonyi János külügyminiszter is, akiről valamilyen okból már a 2010-es kormányátalakítás után elterjedt, hogy csak két (más hírek szerint egy) évre vállalja a feladatot. Martonyi ezt több alkalommal - legutóbb hétvégén - tagadta: az MTI-nek például vasárnap azt mondta, hogy "soha nem volt arról szó, hogy én ezt a posztot mennyi időre vállalom", és jelezte, hogy addig marad a tárcája élén, ameddig szükség van rá. Pár hete információink szerint egyébként még a külügyminiszter lecserélésén is gondolkodott a miniszterelnök, a változtatás végül azért marad el, mert a miniszterelnök nem talált igazán alkalmas jelöltet. (Korábban Navracsics Tibor közigazgatási miniszter is az esélyesek között volt, de úgy tudjuk, hogy nem vállalta el a posztot.)
A leendő és a jelenlegi frakcióvezető
A miniszteri és államtitkári székcserék mellett információink szerint még egy kulcsfontosságú pozíciót érint majd az átalakítás: a Miniszterelnökség élére távozó Lázár János frakcióvezető helyét Rogán Antal V. kerületi polgármester veszi majd át. A gazdasági bizottság fideszes elnökét a miniszterelnökön kívül az [origo]-t tájékoztató kormányzati források és a megkérdezett kormánypárti képviselők is alkalmasnak tartják a pozícióra. Egyikük azt mondta, nemrég olyan pletykát is hallott, amely szerint a posztra Orbán Viktor eredetileg Szijjártó Pétert kérte fel, ez azonban szerinte "csak zavarkeltés volt, hogy annál jobban értékeljük majd, ha Tóni lesz".
A közelgő kormányátalakításról korábbi információink szerint február óta szinte folyamatosak az egyeztetések, értesüléseinket és más lapok erről szóló híreit azonban a miniszterelnök környezetéből mindeddig tagadták. Március elején például, amikor a Népszabadság április végi, május eleji minisztercserékről írt, Orbán Viktor szóvivője azzal utasította vissza a lap állítását, hogy az "csak néhány fantáziadús újságíró gondolatai közt létezik". A miniszterelnök csütörtökön, a 24 Óra című Komárom-Esztergom megyei lapnak ismerte el a küszöbön álló a személycseréket. "Lesznek változások, mivel vannak olyan miniszterek és államtitkárok, akik eleve csak két évre vállalták a megbízatást" - mondta a kormányfő, de konkrétumokat nem árult el, csak annyit tett hozzá, hogy folyamatban vannak az erről szóló egyeztetések.
Eddig sosem jött be Az Orbán-kormány 2010. májusi megalakulása óta számos alkalommal felröppent már a híre, hogy Orbán Viktor változtatna a kormány összetételén. Tavaly év elején, a médiatörvénnyel, majd az új alaptörvénnyel kavart nemzetközi vihar idején olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint az uniós elnökségi félév végén, júliusban alakítja majd át a stábját a kormányfő. E találgatásoknak visszatérő eleme volt akkor az is, hogy Martonyi János külügyminiszter csak egy évre vállalta a megbízást. Az uniós elnökségi félév lejárta után többen szeptemberre vártak a kormányátalakítást, miután nyár közepén kiderült, hogy Orbán Viktor egyesével magához hívja minisztereit, hogy addigi munkájukat értékelje. Miután a kormány összetétele e találkozók után sem változott, sőt kiszivárgott, hogy a miniszterelnök teljes erőbedobást kért minden miniszterétől az év végéig hátralévő időszakra, az újabb pletykák már arról szóltak, hogy a kormányfő a konfliktusos ügyek lezárása és a 2012-es költségvetés elfogadása után év végén, esetleg január elején cserélhet le egyes minisztereket. Ezeket a találgatásokat a Fidesz frakcióvezetője oszlatta el egy januári interjúban, amelyben arra utalt, hogy a kormány nyáron ér megbízása feléhez, és akkor érdemes értékelni, illetve átgondolni a személyi változásokat. Az [origo] forrásai korábban Pintér Sándor belügy- és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter mellett Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert sorolták mindannyiszor a várhatóan végig helyükön maradó kormánytagok közé. A nemzetgazdasági minisztert annak ellenére is, hogy meggyengüléséről és távozásáról már munkába állása után alig pár hónappal felröppentek pletykák. Orbán Viktor azonban megvédte a jobbkezének nevezett minisztert akkor is, amikor tavaly novemberben a kormány óriási presztízsveszteséget szenvedett el amiatt, hogy Matolcsy a még napokkal korábban is hangoztatott IMF-ellenes nyilatkozatokkal éles ellentétben bejelentette, hogy Magyarország a Valutaalaphoz fordul, hogy egy elővigyázatossági hitelkeretről tárgyaljon a szervezettel. A kormányfőt ismerő források az [origo]-nak akkor azt mondták: Orbán Viktor "alkatilag olyan, hogy sosem lépi azt, amit rajta kívül állók vagy külső kényszerek diktálnak", sőt, ilyenkor inkább "csak azért sem üzemmódba" vált, vagyis függetlenül attól, hogy mennyire követelték Matolcsy fejét vagy tartották alkalmatlannak hazai és nemzetközi színtéren, a miniszterelnök ragaszkodni fog hozzá. A források szerint már csak azért is, mert Orbán saját hitelességének is sokat ártana, ha a meghirdetett gazdasági program végrehajtásának közepén és olyan nyilatkozatok után küldené el a minisztert, amelyekben maga is azonosult Matolcsyval és "nem ortodox" módszereivel (a témáról szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt). A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta eddig egy ponton változott a kormány összetétele: a posztjáról lemondott és az IMF tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterré kinevezett Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter posztját a politikában addig ismeretlen Németh Lászlóné foglalta el decemberben. |