Jogerősen felmentették Hagyó Miklóst az okirat-hamisítás vádja alól

A más eljárásban súlyos korrupciós cselekményekkel vádolt Hagyó Miklós egykori szocialista politikust jogerősen felmentették a magánokirat-hamisítás vádja alól, miután az elsőfokú felmentő ítélet ellen benyújtott ügyészi fellebbezést a másodfokú ügyészség visszavonta.

Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-nek szerdán azt mondta, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) januárban kihirdetett elsőfokú felmentő ítélete ellen az első fokon eljáró kerületi ügyész fellebbezést jelentett be, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Főügyészség április közepén visszavonta ezt a fellebbezést, miután "nem volt érdemben támadható az elsőfokú bíróság indoklása".

Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt, főpolgármester-helyettest és két társát azzal vádolta meg korábban a X-XVII. kerületi ügyészség, hogy amikor 2010 nyarán súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásba került a nemrég még kormánypárti politikus, élettársa - egy ügyvéd segítségével - meghatalmazást készített, amely szerint a nő Hagyót képviselheti egy polgári perben. A nőnek azonban nem volt jogi végzettsége, és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a fogva tartott Hagyó és őt látogató élettársa.

Az ügyészség ezért vádolta meg magánokirat-hamisítással Hagyót, élettársát és ügyvédjét, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte. Az elsőfokú büntetőperben az ügyész pénzbüntetést indítványozott, a védők bűncselekmény hiányában felmentést kértek, Hagyó pedig az utolsó szó jogán azt mondta, ártatlan, végig jóhiszeműen járt el, minden szabályt betartott.

Az ítélet szerint az okirat nem hamis

A január 16-án kihirdetett elsőfokú, akkor még nem jogerős felmentő ítéletben a PKKB kimondta, hogy a vádban szereplő magánokirat - a vádlottak által készített, Hagyó Miklós élettársának egy polgári perben képviseleti jogot biztosító meghatalmazás - nem hamis.

Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy olyan polgári peres eljárás kapcsán született a meghatalmazás, amelyben nincs szükség "jogvégzett, kötelező jogi képviseletre". A másodrendű vádlott nem is akart olyan jogosultságokra szert tenni, amelyekhez jogi végzettség kellene.

Németh Leona bíró januárban elmondta, egy polgári peres ügyben eljáró bíróság is elfogadta, hogy érvényes a meghatalmazás, amely egyébként alkalmatlan volt arra, hogy többletjogokat biztosítson. Szó nem volt arról, hogy Hagyó élettársa úgy akart volna bejutni a büntetés-végrehajtási intézetbe, mint Hagyó védője, és így kívánt volna korlátlanul, ellenőrizetlenül kapcsolatot tartani.

A Központi Nyomozó Főügyészség január elején, a magánokirat-hamisítás vádjával indult ügyben született elsőfokú, felmentő ítélet kihirdetése előtt néhány nappal jelentette be, hogy vádat emelt Hagyó Miklós és tizennégy társa ellen az úgynevezett BKV-ügyben. A főügyészség folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy, legalább másfél milliárdos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más cselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. Eszerint 2007 és 2009 között a Hagyó által létrehozott, vezetett és társai, köztük a BKV Zrt. több egykori vezetője részvételével működő bűnszervezet károsította meg a közlekedési vállalatot.

A volt szocialista főpolgármester-helyettest az országgyűlési választások után nem sokkal, 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától júniusig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhet.