Fosztogatók és kártyacsalók dolgoztatják meg Pintért

Bár a kormány egyik legfontosabb ígérete a közbiztonság javítása volt, a 2011-es bűnügyi statisztikák ellentmondásos képet mutatnak. A bűncselekmények száma a 2010-es ugrás után kis mértékben tovább nőtt, de ez a belügyminiszter szerint természetes jelenség. Visszaesett a súlyos testi sértések száma, de több volt a betörés. A közutakon tapasztalható szigor mellett viszont a bankártyacsalók aktivitása is megmutatkozik a statisztikában. Felemás sikert mutat a közbiztonsági statisztika.

"Már most jelzem előre (...) ne higgye el majd senki, amikor az első statisztikák megjelennek, hogy több az ilyen szabálysértés, nem lett több, kevesebb lett, de többet derített fel a rendőrség" - mondta két éve, bizottsági meghallgatásán Pintér Sándor belügyminiszter. A közbiztonság gyors javítását ígérő miniszter szerint ugyanis a statisztikák csalókák lehetnek, valójában "kevesebb lesz a cselekmény, több lesz felderítve belőle".

A gyors rendteremtést ígérő Pintér szavai akkor nyertek igazi értelmet, amikor tavaly megjelentek az első statisztikák a 2010-es bűnözési adatokról: hirtelen 13 százalékkal, 394 ezerről 447 ezerre ugrott a hatóságok tudomására jutott bűncselekmények száma. Ez a hirtelen ugrás megtörve a korábbi évek lassan csökkenő tendenciáját, és - legalábbis a statisztika alapján - a 2001-es szintre vetette vissza a bűncselekmények számát.

Forrás: [origo]

Az adatok forrása: a Legfőbb Ügyészség tájékoztatója

A növekedés ráadásul kisebb mértékben, de 2011-ben is folytatódott: a Legfőbb Ügyészség által közzétett, és az Országos Kriminológiai Intézet által az [origo] kérésére kiegészített statisztika szerint tavaly 451 371 bűncselekményt regisztráltak, ami majdnem 4200-zal több, mint 2010-ben. A különböző bűncselekménytípusok terén nagy eltérések látszanak: jelentősen csökkent például a közlekedési bűncselekmények száma, de 54 százalékkal megugrott a gazdasági bűncselekményeké.

Több gyilkosság, kevesebb rablás

A legsúlyosabb bűncselekményből, emberölésből tavaly 142-t követtek el, ami kilenccel több, mint 2010-ben. Ha azonban az emberölési kísérleteket is beleszámoljuk - hiszen nem az elkövetőn múlt, hogy életben maradt az áldozata -, akkor az látszik, hogy folytatódik az évek óta tartó, de nagyon lassú csökkenés. Komolyan csökkent viszont a szándékos súlyos testi sértések száma: tavaly 6791 ilyen bűncselekmény történt, szemben a 2010-ben regisztrált 7832-vel.

Forrás: [origo]

Pirossal az emberölések, kékkel a kísérletekkel együtt

Csökkent a rablások száma is, tavaly 3186 ilyen bűncselekmény történt, ami kétszázzal kevesebb, mint 2010-ben, de még így is több mint 2009-ben vagy az azt megelőző években. Folyamatosan növekvő tendenciát mutat azonban a kifosztások száma (ezt követi el például az, aki egy leitatott embertől veszi el az értékeit): 2006-ban még csak 332 ilyen bűncselekményt regisztráltak, 2010-ben már 1043-at, tavaly pedig 1484-et.

Kevesebb lopás, több betörés

Kontrát Károly belügyi államtitkár már április elején azt mondta a rossz közbiztonság miatt a parlamentben a belügyminisztert kérdező jobbikos Staudt Gábornak, hogy "a vagyon elleni bűncselekmények száma 7,8 százalékkal csökkent". A Legfőbb Ügyészség által közzétett adatok szerint az államtitkár tévedett ugyan a mértékben, de valóban kevesebb volt az ilyen bűncselekmény: 6 százalékkal, 273 ezerről 256 ezerre esett vissza. A leggyakoribb ilyen bűncselekményből, a lopásból tavaly 136 800-at regisztráltak, ami háromszázalékos csökkenést jelent 2010-hez képest, de ez is több, mint 2009-ben volt.

A statisztika persze csalóka is lehet. 2007-ben például azért kezdett csökkenni a bűncselekmények száma, mert ekkor emelték fel 20 ezer forintra az úgynevezett szabálysértési értékhatárt. Ez azt jelenti, hogy az ennél kisebb értékű lopásokat (amiből 2011-ben majdnem 60 ezret regisztráltak) kivették a bűnügyi statisztikából, azok szabálysértésnek számítanak. Mivel április 15-től immár 50 ezer forint az értékhatár, ez valószínűleg meg fog ismétlődni a 2012-es és 2013-as statisztikákban is.

Forrás: [origo]

Egyre több a betörés - az adatok forrása a Legfőbb Ügyészség tájékoztatója

A lopással szemben tovább nőtt a betörések száma: tavaly több mint 45 ezer ilyen bűncselekmény történt, ami az utóbbi évek legmagasabb értéke, hiszen 2010-ben 44 ezer, 2009-ben pedig 37 ezer betörés volt. A rossz betörési statisztika már a parlamentben is téma volt, a Budapesten az egyik legrosszabb számokat produkáló II. kerület polgármestere, a fideszes Láng Zsolt nyújtott be írásbeli kérdést a belügyminiszterhez.

Válaszában Pintér azt írta, a közölt 2008-2010. évi, "negatív bűnügyi statisztikákat tükröző adatok a szocialista kormányzat intézkedéseinek hiányosságait támasztják alá, a lakásbetörések számának kedvezőtlen alakulása az előző kormányzati rendszer tehetetlenségének a következménye". A 2010 utáni időszakban pedig Pintér szerint torzít a statisztika, mert a II. kerületi rendőrkapitányság illetékességi területéhez képest "egyéb koordinált bűncselekményfajták is a hatáskörébe tartoztak", e probléma "megoldása folyamatban van".

Bankkártyás csalók és bundázó focisták

Kiugró, 54 százalékos növekedést mutat a gazdasági bűncselekmények száma, 32 490 ilyen jellegű bűncselekmény szerepel a statisztikában, szemben a 2010-es 21 119-cel. Ez annak ellenére következett be, hogy jelentősen (34 százalékkal) csökkent a pénzhamisítások, 23 százalékkal pedig az adócsalások száma. Az úgynevezett elkövetési érték összesen 33,4 milliárd forint volt, ami egymilliárddal kevesebb, mint 2010-ben.

A növekedés egyik oka, hogy jelentősen, 29 százalékkal megugrott a "készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel visszaélések", vagyis a bankkártyacsalások száma. Pál Tamás őrnagy, a BRFK számítógépes bűnözés elleni egységének vezetője korábban az [origio]-nak azt mondta: tavaly az első félévben ugrottak meg nagyon a bankkártyás bűncselekmények, nagyon sok adatlopó szerkezetet szereltek fel a köztéri automatákra. "Régen a betöréseket is csak a nagymenők csinálták, aztán elterjedt a tudás, és a kisebb bűnözők is belefogtak. Ez történhetett a banki adatlopással is"- mondta az őrnagy.

Kontrát Károly április elején a parlamentben egy másik lehetséges okot említett: tavaly Hajdú-Bihar megyében "vádemelési javaslattal fejeztek be egy gazdasági titok megsértése miatt indult bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást, amelyben a rendőrség több mint 10 ezer bűncselekményt derített föl." Részleteket Kontrát nem árult el. A Legfőbb Ügyészség által közölt összefoglaló nem részletezi az összes ilyen jellegű bűncselekményt, a Belügyminisztérium pedig későbbre ígért választ arra, hogy mi lehet a gazdasági bűncselekmények megugrásának oka.

Ugyancsak 54 százalékkal, a 2010-es 481-ről 740-re nőtt a korrupciós bűncselekmények száma. A korrupciós esetek többsége (676) vesztegetés, kisebb része (64) befolyással üzérkedés volt. A hirtelen növekedés oka lehet egyrészt a Fidesz által szorgalmazott elszámoltatás, vagyis az előző kormány idején elkövetett bűnök felderítése, de az úgynevezett bundabotrány is, amely miatt tavaly több edzőt és futballistát is letartóztattak.

Amire büszke lehet a kormány

"Még egy jó hírről szeretnék tájékoztatás adni önnek és a Tisztelt Háznak: hamarosan Magyarország képviselője átveheti az Európai Unió által 2012-ben [adományozott] a közúti közlekedésbiztonsági teljesítményindex díját, amelyet Dániával megosztva kap. Ennek az a lényege, hogy jelenleg Magyarország az ötödik legbiztonságosabb ország az unióban" - mondta büszkén április elején a parlamentben Kontrát Károly, jelezve, hogy az elmúlt évek szigorának köszönhetően jelentősen javultak a közlekedési baleseti statisztikák.

Ez meglátszik a közlekedési bűncselekményeken is: tavaly 15 százalékkal esett vissza a számuk 2010-hez képest. 13 százalékkal kevesebb volt a halálos kimenetelű közlekedési baleset okozása: a 2010-es 291 után tavaly 254 ilyen esetet regisztráltak. Ennél is nagyobb mértékben, 22 százalékkal esett vissza az ittas vagy bódult állapotban járművet vezetők száma: a két évvel ezelőtti 9916 után tavaly csak 7783 sofőrt kaptak el részegen.