A menekülő rabló hátába nem szabad baltát állítani

Egyre többen hiszik azt, hogy jogos védelemre hivatkozva büntetlenül belevághatják egy tolvajba az előre odakészített kisbaltát - ez a Borsod megyei rendőrség tapasztalata, ezért egy tájékoztató anyaggal próbálják rendbe tenni a kérdést. Egy kocsmai verekedésben az sem hivatkozhat jogos védelemre, aki csak visszaüt, és a veteményes körüli villanypásztor sem okozhat halálos áramütést. A parlament épp készíti az új Btk.-t, amely többet engedne meg a magukat vagy tulajdonukat védőknek.

Lakossági fórumok visszatérő témája a jogos védelem kérdése, ami régóta nagy érdeklődést vált ki az állampolgárokból, és amely "a rendészeti tájékoztató tevékenység állandó, monoton részévé vált" - olvasható a Borsod megyei rendőrség legfrissebb hírlevelében, amelynek célja, hogy tisztázzák a kérdésben a fejekben uralkodó zavart. Erre azért van szükség, mert a rendőrök érdekes változást tapasztaltak, amely arra utal, hogy "elszabadultak az érzelmek".

Az utóbbi időben ugyanis a borsodi fórumokon megjelenő állampolgárok már nem tesznek fel kérdéseket a jogos védelemmel kapcsolatban - például azt firtatva, hogy mit tehetnek meg és mit nem büntetlenül a védelmük érdekében -, hanem biztosak benne, hogy szinte bármit megtehetnek. "Érezhető, hogy az előadott védekezési mechanizmust gondolatban átélik", és "egyre vadabb" lehetséges helyzeteket képzelnek el.

A rendőrségi tájékoztató néhány példát is hoz: "Ha este, éjszaka bejönnek, nem nézek én semmit, engem nem támadnak meg, az biztos. Előbb vágom bele a kisbaltát, mint hogy rám emelje a kezét. Oda van készítve" - így hangzik egy tipikus állampolgári hozzászólás a témában. Van ennél is agresszívebb vélemény: "Belevezetem az áramot, nem érdekel, ha meghal, legalább meggondolják a tolvajok, hogy hozzám bejöjjenek. Ha kell, akár leülöm azt a kis időt."

Szájhagyomány útján terjedő jogszabály

A tájékoztató szerint a hasonló vélemények úgy hangzanak el, hogy az állampolgárok "jogprofesszorokat meghazudtoló módon" biztosak az igazukban, pedig tévhit, hogy bármit megtehetnének akkor, ha támadás éri őket. "Nagyon gyorsan tisztázni kellett a helyzetet, mert sokan azt hiszik, mostantól mindent meg lehet tenni" - mondta az [origo]-nak az egyébként polgármestereknek szánt tájékoztató anyag szerzője, Dudás Péter, a Borsod megyei rendőrség bűnmegelőzési osztályának vezetője.

A tévedések szerinte abból fakadnak, hogy az utóbbi időben valóban változott a jogos védelemre vonatkozó szabályozás, bár távolról sem lett annyira megengedő, mint azt a többség gondolja. (A jogos védelmet hivatalosan azért nem jogos önvédelemnek nevezik, mert nem csak önmagát, hanem például a családtagját, vagy a tulajdonát is védheti valaki egy támadással szemben.) Az okok között szerepel az is, hogy a médiában sokféle vélemény kerül elő, és folyamatosan napirenden van a téma - mondta Dudás az [origo]-nak. A felületes tájékozottság a kérdésben tévhiteket szül, így születik meg a "szájhagyomány útján terjedő jogi passzus".

A leghíresebb jogos védelmi dilemma: az uborkaültetvényét a lopásoktól árammal védő
idős kesznyéteni gazda, Szoboszlai Barna, akinek védekezése
egy ember életébe került, ketten pedig megsérültek az áramütéstől

Az is szerepet játszik a tévedésekben, hogy a közismert, uborkáját árammal védő idős kesznyéteni gazda ügyében másodfokon enyhe ítélet született, a férfi csak megrovást kapott, és ebből következtetnek arra az emberek, hogy legfeljebb enyhe büntetésre számíthatnak. Pedig - olvasható a tájékoztatóban - nyomatékosítani kell, hogy a kerítésbe vezetett áramért a büntetés - ha emberi életet követel - akár tíz év börtön is lehet. (A kesznyéteni ügyben sok körülményt mérlegelt a bíró, ezek csak az egyedi esetre érvényesek. Többek között azzal indokolta a büntetés enyhítését, hogy az áram előtt más védelmi módszerekkel is próbálkozott a gazda, de azok nem voltak hatásosak, továbbra is meglopták, és, hogy a férfi a rendőrségtől is hiába kért segítséget.)

Az önvédelem nem a bosszú terepe

A tájékoztató szerint a jogos védelemre valóban mindenkinek joga van: ha jogtalanul megtámadják, vagy veszélybe kerül, elháríthatja azt. Ha ennek során bűncselekményt követ el - például testi sértést vagy akár gyilkosságot -, akkor elvileg nem büntethető. Az idén januártól az Alkotmányt felváltó Alaptörvény is az alapvető jogok között rögzíti a jogos védelmet.

A helyzet azonban ennek ellenére sem egyszerű. Hiába az alaptörvény, jelenleg még mindig a Büntető törvénykönyv vonatkozik az ilyen esetekre, annak is a 2009 óta érvényes szabályozása. 2009 előtt valóban nagyon kis teret adott a jog a védekezésnek, ekkor változott a helyzet: például több lehetőséget adott a védekező kezébe az a módosítás, amely akár fel is menthette a tette alól, ha azt ijedtségből vagy "menthető felindulásból" követte el. Sőt, az is bekerült a törvénybe, hogy a megtámadott nem köteles kitérni a támadás elől.

A védekezéssel nem kell megvárni a támadás kezdetét, de elsietni sem szabad azt. Ha például valaki gyanúsan sétálgat a kapu előtt, még nem biztos, hogy rabló, de ha megpróbál behatolni a kapun, akkor változik a helyzet. Ha a támadó menekülőre fogja, akkor már nem számít védekezésnek, ha valaki megsebesíti: ha ilyenkor hátbalövik vagy baltát állítanak a hátába, az már nem számít jogos védelemnek. A kocsmai összetűzések sem tartoznak ide: mindegy, hogy ki az, aki csak visszaüt, az már nem jogos védelem, hanem verekedés. A jogos védelem - bár az ijedtség vagy a "menthető felindulás" valamelyest menti a védekezőt, ha aránytalan erőszakot alkalmaz - nem a bosszú terepe, a védekezés arányossága fontos kérdés a bíróságok előtt. A támadást kiprovokálni sem szabad.

Mindent nem lehet, hiába enyhítik a szabályozást

Létrehozták a "megelőző jogos védelem" kategóriáját is, ide sorolható például az, hogyha valaki áramot vezet a kerítésébe, hogy távol tartsa a rossz szándékú behatolókat. De ezt csak nagyon korlátozott esetben szabad megcsinálni: az áramütés nem lehet halálos, a betolakodóra nem irányulhat automatikusan elsülő fegyver. Világos figyelmeztető táblákat is ki kell rakni - ha ez nem történik meg, és ártatlanok sérülnek meg vagy akár meghalnak, akkor a védekező börtönbe kerülhet. A törvénymódosítással tehát "a 220 voltos áram kerítésbe vezetésére senki nem kapott felhatalmazást, de a kisfeszültségű villanypásztor már alkalmazható" - magyarázza a tájékoztató a helyzetet.

Még nem szabadultak el az indulatok

A bűnmegelőzési osztályvezető szavaiból ugyanakkor az derült ki, hogy a jogos védelemről sokkal többet van szó, mint amekkora jelentősége valójában van a kérdésnek. Bár a tájékoztató szerint "egyre gyakoribb az olyan cselekmény, amikor sértett és elkövető találkozik", Dudás szerint itt főként arról van szó, hogy például az idősek ellen elkövetett betörések ritkultak, és szaporodtak a trükkös lopások: amikor valaki ezerféle mesével, például az áramszolgáltató munkatársának adva ki magát, fényes nappal bejut egy házba, és úgy lop vagy rabol.

A jogos védelmi esetek ezzel együtt ritkák - mondta Dudás -, vagyis a helyzet "még nem szabadult el". A rendőrségnek arról nincsenek adatai, hogy hány eset fordul elő. Főként azért, mert ha egy incidens során bármilyen sérülést okoz valaki, automatikusan gyanúsítottá válik. Az már csak az eljárások során - az ügy bonyolultságától függően akár csak bírósági szakaszban - tisztázódik pontosan, hogy a testi sértést menti-e, hogy az illető jogos védelemből cselekedett. Ha ez a helyzet, akkor az elkövető büntethetetlenné válik, ilyenkor az eljárást az ügyészség vagy a bíróság szünteti meg.

A jogos védelemmel kapcsolatban fontos rizikó még, hogy vajon a támadó mit lép válaszul arra, ha a védekező szembefordul vele. "Aligha gondolhatjuk, hogy beijednek, és templomba járó tisztes polgárokká változnak" - jegyzi meg a tájékoztató, amely szerint nagyon is lehetséges, hogy éppen ellenkezőleg reagálnak: nem csak a rablásra vagy a lopásra készülnek fel előzetesen, hanem a szemük előtt lebeg, hogy az akciójukba akár bele is halhatnak. "Vagy rosszabb esetben az áldozataik is."

Többet lehet majd tenni a bűnözőkkel szemben

Várható, hogy a védekezők javára változik a jogos védelemre vonatkozó szabályozás az új Büntető törvénykönyvben, amelynek tervezetét a héten kezdte el tárgyalni a parlament. A bűnözéssel szembeni szigorúbb fellépés amúgy is a jelenlegi kormány egyik legfontosabb ígérete volt, és az eddigi büntetőjogi módosítások is jelentős szigorításokat hoztak többek között a kiszabható büntetések mértékében. Az új Btk. februárban nyilvánosságra hozott előzetes terve különösen szélesre szabta a jogos védelem körét, amihez képest a parlamentnek benyújtott változat már szigorúbb, de egyelőre még a kormánypártok képviselői sem értenek egyet teljesen abban, hogy meddig mehet el a polgár a bűnözőkkel szemben. (A Btk. új tervezetéről és a hozzá kapcsolódó vitákról itt olvashat bővebben.)