Láthatatlan százmilliók felé tolja a pártokat Orbán

Egyik párt sem tudná megoldani a működését, ha a kormánypártok támogatják Orbán Viktor kormányfő javaslatát, és tényleg elveszik tőlük az állami támogatást. Orbán takarékosságra és arra hivatkozik, hogy a válság miatt a pártoknak is áldozatot kell hozniuk, de a költségvetés alig spórolna az ötleten. Az állami támogatás nélkül a pártok életképtelenek, tagságuk alig fizet nekik, nagyvonalú támogatóik pedig szinte teljes sötétben mozognak.

"Tagdíjakból" - válaszolt kurtán Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója pénteken az [origo] kérdésére, hogy szerinte miből lehetne működtetni a pártot, ha megvalósulna Orbán Viktor miniszterelnök ötlete, és a következő két évben valóban megvonnák a pártok állami támogatását. Arra kérdésre, hogy meg lehet-e oldani évi 1,3 milliárd helyett 200 millióból a párt fenntartását, Kubatov csak annyit mondott: "Mindent meg lehet oldani".

A kormányfő csütörtökön, a Fidesz országos választmányának ülésén vetette fel, hogy a gazdasági helyzet miatt meg kellene szüntetni a pártok 2013-as és 2014-es költségvetési támogatását. Ezt az [origo]-nak Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is megerősítette, pénteken pedig Selmeczi Gabriella, a párt szóvivője azt mondta: felmerülhet az a kérés, hogy a gazdasági válságból a családok és a cégek mellett a pártok is vegyék ki a részüket.

Szijjártó Péter pénteken azt mondta, a kormányfő nem szabott határidőt a választmánynak, de azt kérte a testülettől, ésszerű időn belül fontolja meg ezt a felvetést, különösen, hogy a kormány szeretné még a nyári szünet előtt elfogadni a 2013-as költségvetés fő számait. Méltánylandónak tartja a miniszterelnök szóvivője azt a kérést, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a pártok a befizetett tagdíjakból és adományokból tartsák fenn magukat két éven át.

Az MSZP kibírná, a KDNP nem biztos

Bár Kubatov szerint mindent meg lehet oldani, a költségvetési támogatás felfüggesztése után egyik párt sem lenne egyszerű helyzetben. A legjobban talán még az MSZP járna, hiszen tavalyi pénzügyi beszámolójuk alapján az ő kasszájukban a legmagasabb az államtól független bevételek aránya: 803 millió forintos bevételüknek mintegy 65 százaléka, 521 millió forint volt az állami támogatás, míg a tagdíjakból 39 millió, az adományokból 202 millió forint származott.

A Fidesz a teljes költségvetésének körülbelül ötödét tudja tagdíjakból és támogatásokból biztosítani: tavaly 1,3 milliárd forintból gazdálkodhattak, amiből közel 144 millió forint volt tagdíj, 50 millió forint pedig adomány. A Jobbik esetében a bevétel majdnem 90 százaléka, 501 millió forintból 448 millió állami támogatás volt tavaly. Hasonló arányban esne el a pénzétől a KDNP, amelynek a tavalyi beszámoló alapján a 257 millió forintos bevételéből 233 millió forintot tett ki az állami támogatás. Az LMP csak egy hajszállal lenne jobb helyzetben: 283 milliós bevételének 88 százaléka, 249 millió a költségvetésből származott.

A jelenlegi szabályok szerint a pártoknak nem szabad névtelen adományokat elfogadni, ahogy más államtól sem kaphatnak pénzt. Az éves beszámolójukban fel kell tüntetniük, ha belföldi magánszemélytől vagy cégtől 500 ezer forintnál nagyobb összegű adományt kapnak, külföldiek esetében pedig a százezer forintnál nagyobb összegek adományozóit kell megnevezni. A leggyakrabban a pártok képviselői szerepelnek az adományozók közt, akik jövedelmük egy részét bedobják a pártkasszába.

Simicska, Irán és az amerikaiak

"Ha ezt elfogadják, akkor gyakorlatilag kimondanák, hogy Orbán Viktor és és a Fidesz letette a fegyvert az oligarchákkal szemben" - fogalmazott pénteken Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese, aki szerint a kormányfő javaslata azt üzeni, hogy a párt működését "majd megoldjuk okosba", vagyis a párthoz közel álló vállalkozások pénzéből fognak működni. Karácsony úgy fogalmazott: demagógnak tartják a javaslatot, mert a pártok támogatása összesen is csak annyi, "amennyit Simicska tavalyi osztalékként kivett a Közgépből".

"Háromszáz év alatt költ annyit Magyarország a pártokra, mint amit egy év alatt az egykulcsos adórendszerben kienged a költségvetésből" - mondta Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója, aki szerint a pártoknak szerepük van egy parlamentáris demokráciában, nem lehet lemondani a támogatásukról. Ha valaki mégis azt gondolná, hogy ezt meg lehet tenni, akkor Tóbiás szerint felvetődik a kérdés, hogy miből működnek a pártok: "Eladósodnak, vagy a gazdasági hatalom politikai hatalmat is tud szerezni" - mondta.

"Ha ez megvalósul, akkor végre látni fogjuk, valójában kik finanszírozzák a pártokat" - mondta az [origo]-nak egy kormánypárti képviselő, aki szerint a Fidesz nem sínylené meg nagyon a pénz elvonását, mert van tagsága, és vannak magyar vállalkozók, akik hajlandók támogatni a politikáját. Az MSZP, a Jobbik és az LMP esetében azonban a képviselő szerint folyamatosan napirenden van a gyanú, hogy külföldről, például Iránból vagy az Egyesült Államokból kapnak szabálytalan utakon támogatást.

Mennyi pénzről van szó?

A 2012-es költségvetésben a pártok támogatására valamivel több mint 2,5 milliárd forint van elkülönítve, illetve további 1,2 milliárdot kapnak a pártalapítványok, összesen tehát évi 3,8 milliárd forintba kerül a pártok működése. Ez a teljes költségvetéshez képest elenyésző összeg, hiszen a költségvetés összes kiadása a 2012-es büdzsé szerint 15 ezermilliárd forintra rúg, csak a hiány tervezett összege 576 milliárd forint.

Ebből a pénzből - illetve az emellett befolyó tagdíjakból és támogatásokból - a pártok mindenekelőtt a működési kiadásaikat fedezik, tehát a központi és helyi irodáikban dolgozó alkalmazottakat, a telefont, papírt és benzint, illetve a rendezvényeiket és kiadványaikat. A legtöbb pártnak van hitele vagy tartozása is, amit törlesztenie kell: az MSZP például az új, a budapesti Jókai utcában lévő székházára vett fel hitelt, az LMP-nek pedig a kampányból maradtak tartozásai.

Az LMP és a Jobbik kivételével a pártok tartoznak a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) is, amely korábban kedvezményes kölcsönt nyújtott az általuk használt pártirodák megvásárlásához. Ezt a kölcsönt még 2008-ban szavazták meg maguknak az akkori parlamenti pártok. Az MFB 15 évre adta a kölcsönt, amelynek kamata a mindenkori jegybanki alapkamat plusz egy százalék. A tartozásért az állam kezességet is vállalt.

Bár a kampányra külön támogatást kapnak a pártok, ennek alacsony összege (legfeljebb 386 millió forint) miatt tartalékolniuk is kell a választások idejére. Hivatalosan senki nem ismeri el ugyan, és a közzétett beszámolókból sem látszik, de egy országgyűlési választási kampány több milliárd forintba is kerülhet. 2014-ben ráadásul három választás is lesz: országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati.

A kicsiknek nehezebb

A parlamenti pártok közül legkevesebb költségvetési pénzt (232 millió forintot) kapó KDNP pénteken közleményben jelezte, hogy a nehéz költségvetési helyzet miatt indokolt lehet a párttámogatások átmeneti módosítása. Az [origo] érdeklődésére ezt Pálffy István képviselő úgy finomította, hogy az ötlet elvével egyet tudnak érteni, viszont a matematikájával nem. Pálffy szerint különbséget kell tenni a nagyobb és kisebb, illetve a régi és az újonnan a parlamentbe jutott pártok közt, és átmenetileg úgy arányosítani a rendszert, hogy az alapvető működést azért fenn tudják tartani.

"Mi működtünk már állami támogatás nélkül, megoldanánk valahogy" - mondta az [origo]-nak Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Szerinte az évi 448 millió forintot kapó radikális pártnak már a választások előtt is hasonló méretű országos hálózata volt, mint ma, amit az állami támogatásból fejleszteni, erősíteni tudtak. A Jobbik egyébként nyereséggel zárta a tavalyi és a 2010-es évet is, vagyis hivatalosan akár kevesebb pénzből is kijönnének.

Hasonlóan fogalmazott Karácsony Gergely is: elismerte, hogy az évi 249 millió forint költségvetési támogatás megvonása az eladósodott LMP számára drasztikus fejlemény lenne, "de mi szokva vagyunk ahhoz, hogy nincs pénzünk". Az akkor még parlamenten kívüli LMP a 2010-es kampányban a választóitól kért és kapott viszonylag kis összegű adományokat, igaz, ebből a pénzből, majd a 2010 második felében nekik járó állami támogatásból nem tudták minden költségüket kifizetni, ezért adósodtak el.

Egyszer már kijátszották

A miniszterelnök egyszer már akart spórolni a pártok támogatásán: 2010 június elején, az úgynevezett első gazdasági akcióterv keretében jelentette be, hogy "a nemzeti együttműködés rendszerének elve jegyében" azt javasolja: 15 százalékkal csökkentsék a pártok támogatását. Ezt júliusban a parlament el is fogadta a kormánypártok és a Jobbik szavazataival. Ezzel abban az évben 223 millió forintot csíptek le a pártok támogatására szánt keretből.

Bár Orbán beszédében tartós spórolásra utalt, nem tartott sokáig a takarékosság. Decemberben az utolsó pillanatban benyújtottak egy módosító indítványt a 2011-es költségvetéshez, amivel érvénytelenítették a csökkentést, és visszaépítették a párttámogatásokba a júliusban elvett 223 milliós különbözetet. Az [origo] korábbi információi szerint a döntésben mind az öt párt benne volt. A spórolást nyáron még erősen támogató Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője ekkor már azt mondta: javult a költségvetés helyzete, így vissza lehet adni a pénzt.

A kormánypártok a választások óta adósak az új párt- és kampányfinanszírozási törvénnyel, pedig a kétharmados többség birtokában bármikor megszavazhatnák azt. Lázár János, a Fidesz hamarosan leköszönő frakcióvezetője év elején ötpárti tárgyalásokat ajánlott az ellenzéknek az ügyben, és azt is megígérte, hogy az MSZP és az LMP javaslatait tekintik majd kiindulóalapnak. A meglehetősen lassan haladó tárgyalásoknak ezen a héten lett volna egy újabb fordulója, de elmaradt. Tóbiás József szerint azért, mert a Fidesz nem tudta eldönteni, kit küldjön tárgyalni.

Transparency: Nincs ennél drágább megoldás

Orbán Viktor "első pillantásra talán tetszetős ötlete" súlyos korrupciós kockázatokat rejt magában - közölte pénteken az [origo]csütörtöki hírére reagálva a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet. A TI közleménye szerint a javaslat a párt- és kampányfinanszírozásnak csak egy részkérdését érinti, de magában semmire nem kínál megoldást, ehelyett a rendszer átfogó rendezésére lenne szükség.

Nem átlátható, hogy mely párt pontosan milyen forrásokat használ, milyen kiadásai vannak, és emiatt nem tudni, hogy a pártok egyes képviselői döntéseikben mennyiben képviselik a választóik akaratát és mennyiben azok magánérdekeit, akik a működésükhöz és kampányaikhoz szükséges forrásokat biztosítják - írják. A TI szerint ha egy párt nem kap állami támogatást, a választópolgárok pedig anyagi lehetőségeik miatt nem tudják őket támogatni, úgy nem marad más, mint hogy teljesen eladósodnak, vagy pedig rákényszerülnek arra, hogy tehetős és befolyásos magánszemélyektől és cégektől fogadjanak el támogatást. Tekintettel arra, hogy a pártok és kampányaik finanszírozására vonatkozó szabályozás nem biztosítja megfelelően az átláthatóságot, nagy a kockázata annak, hogy a támogatásért cserébe a pártok a támogatók magánérdekeit akár a választóik kárára is kiszolgálják. Az ebből fakadó károk hosszabb távon jóval nagyobb költséget jelentenek, mint a pártok jelenleg állami támogatása - írják.