Francia mintára vezetné be a választásokat megelőző regisztráció intézményét a Fidesz - az [origo] információi szerint legalábbis ez a megoldás körvonalazódott azokon a Fidesz elnökségében és szakértői stábjában zajlott megbeszéléseken, amelyeket az év végéig elfogadandó választási eljárásról szóló törvény nyitott kérdéseiről tartottak még múlt év szeptemberében-októberében.
Tavaly év végén csak a választások alapvető kereteit - például az egyfordulós rendszert, valamint a mandátumok és töredékszavazatok elosztásának mikéntjét - rögzítő választási törvényt fogadták el a kormánypártok. A részletszabályokat tartalmazó választási eljárási törvény megalkotása azonban el sem kezdődött, mivel számos vitás pontban még a pártvezetés tagjainak sem sikerült közös nevezőre jutniuk. Az előzetes regisztráció mellett például ezek közé tartozott az is, hogyan formában szavazzanak a külföldön élő magyarok.
Ebben a két témában az [origo] információi szerint októberben több alkalommal is éles, személyeskedéstől sem mentes viták bontakoztak ki az elnökség tagjai között. A kérdés tisztázását végül részben a konszenzushiány miatt áttolták erre az évre. A halasztásnak oka volt az is, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvényhez az év végéig tucatnyi sürgősebb sarkalatos törvényt kellett előkészíteni és elfogadni. A halogatás az év elején kiegészült az ellenzékkel való egyeztetés szempontjaival is, a sok vihart kavart alaptörvény után a Fidesz vezetése ugyanis nem akarta ismét magára vonni a nemzetközi szervezetek bírálatát, amiért az ország jövőjét meghatározó törvények kidolgozásából kihagyja az ellenzéket. Lázár János frakcióvezető ennek szellemében a Népszabadságnak adott február eleji interjúban jelezte először, hogy négy témában - köztük a választási eljárási törvényében - ötpárti egyeztetést kezdeményeznek.
A megbeszéléseknek eddig azonban egyetlen - sikertelennek mondható - fordulója volt, a március eleji konzultációra ugyanis sem az MSZP, sem az LMP nem ment el.
Jelentkezni kellene a választásra
A választási eljárási törvény - és benne az előzetes regisztráció - ügyét Lázár János hétfői bejelentése szerint legközelebb jövő héten veszi elő a Fidesz elnöksége. A regisztráció esetében információnk szerint a kiindulópont továbbra is a francia modell meghonosítása, amely szerint a népesség-nyilvántartásban választókorúként elkönyvelt állampolgárok közül csakis azok vehetnek részt a választásokon, akik születési helyük és idejük bejelentésével előzetesen felvetetik magukat a lakóhelyük szerinti névjegyzékbe, és ezt évente megerősítik.
Az információink szerint a Fideszben megtárgyalt magyarosított verzióban nem évente, hanem a választások előtt, egy egyelőre meg nem határozott időszakban kellene jelentkezni. A változás tehát annyi lenne a mostani rendszerhez képest, hogy míg a belügyminisztériumi népesség-nyilvántartás alapján ma automatikusan minden 18. életévét betöltött személy bekerül a szavazásra jogosultakat nyilvántartó választói névjegyzékbe, addig a javaslat elfogadása után csak azok kerülhetnének oda (vagyis lennének jogosultak a szavazat leadására), akik a meghatározott időpontig visszaküldenének egy szándéknyilatkozatot, amelyben jelzik, hogy élni akarnak választójogukkal, és kérik felvételüket a névjegyzékbe.
Többen támogatják, mint ahányan ellenzik
Arról, hogy a regisztráció mennyivel előzze meg a választásokat, beleessen-e például az erősen lerövidített kampányidőszakba, vagy kerüljön jóval korábbra, akár hónapokkal a voksolást megelőző időpontra, információink szerint még nincs egyetértés a Fidesz vezetői között. Maga a megoldás azonban nagy valószínűséggel része lesz majd a választási eljárásnak, mert az elnökségi tagok közül többen támogatják, mint ahányan ellenzik. A kérdést információink szerint egyébként Orbán Viktor vetette fel tavaly ősszel, de lelkes támogatói között volt Kövér László házelnök, Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke, illetve Pokorni Zoltán is. Az emberi erőforrás minisztérium (Emmi) új vezetője, Balog Zoltán viszont (ő a Fidesz pártalapítványának vezetőjeként résztvevője a tanácskozásoknak) információink szerint ellenezte a kezdeményezést.
Orbán Viktor a Fidesz aktivistáival 2010-ben
A korábban a közigazgatási tárca felzárkóztatásügyi államtitkárságát vezető Balog tiltakozása nem véletlen: az előzetes regisztráció részben ugyanis éppen azokat a jellemzően a legrosszabb társadalmi helyzetben élő rétegeket tartaná távol a választástól, akiknek társadalmi és politikai aktivitása alacsony, és akiket választások idején legfeljebb demagóg kampányígéretekkel, rossz esetben konkrét juttatásokért cserébe lehet csak az urnákhoz csábítani. Többségük valószínűleg nem mozdulna meg a választási részvételért, és nem mennének el a postára csak azért, hogy feladják a szükséges nyilatkozatot.
A lépés ugyanakkor ennél jóval szélesebb körre, a bizonytalan szavazók jelenleg 1,5 milliós táborára is hatással lehetne: a változtatás egyik legfőbb motivációja ugyanis a pártvezetés egyik, az [origo]-nak nyilatkozó tagja szerint az, hogy az egyes politikai erők között csak utolsó percben döntő "sodródók" helyett elkötelezett szavazók döntsék el a választás eredményét.
Mivel a felmérések szerint a jelenlegi parlamenti erők között a Fidesznek van a legnagyobb, legelkötelezettebb és leginkább aktivizálható szavazótábora, emellett a kormánypártok profi mozgósítási gépezetet is kiépítettek, az ötletgazdák abban bíznak, hogy a szigorítás a Fidesznek kedvezne.
Nem lehet megjósolni a hatását
A javaslat párton belüli ellenzői szerint azonban a megoldás veszélyeket is rejt. A törvénnyel kapcsolatos tavalyi szakértői egyeztetések egyik résztvevője az [origo]-nak például azt mondta, hogy a változtatásnak szerinte több a hátránya, mint az előnye a Fideszre nézve. Kockázatosnak tartja például, hogy a nyugat-európai példák ellenére is a demokrácia felszámolásával, ellenfelei ellehetetlenítésével vádolhatják majd - akár nemzetközi szintéren is - a kormánypártokat.
Ennél is nagyobb veszély azonban meglátása szerint, hogy az előzetes regisztráció hatása nem jósolható meg biztosan: a pakliban szerinte az is benne van, hogy nemcsak a bizonytalanok, de a Fidesz vidéki szavazóbázisának egy része is lemorzsolódik, ha elmulasztja a voksolást megelőző nyilatkozatot - például azért, mert nem tud a változásról.
Az LMP-t ugyanakkor a fideszes forrás szerint szavazóinak társadalmi státusza miatt mindenképpen erősítené a módosítás: a párt támogatóinak túlnyomó része ugyanis jól képzett, tudatos, jogaival maximálisan tiszteletben lévő, jó infrastrukturális körülmények között élő városlakó. Ennek ellenére az LMP valószínűleg nem támogatja majd az előzetes regisztrációt: az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese, a választási rendszerekben korábban politológusként, egyetemi oktatóként is elmélyedő Karácsony Gergely keddi Facebook-bejegyzésében például azt írta, hogy "az előzetes regisztrációra semmi szükség, hiszen az eddigi választásokon nagyon jól vizsgázott a népesség-nyilvántartás. A javaslat egyetlen célja, és ezt valamelyik nagyeszű fideszes le is nyilatkozta: távol tartani a szegényeket, az orbáni ámokfutás legnagyobb veszteseit a választófülkéktől."