Meggondolták magukat a reformátusok, harangozni fognak

Korábban az evangélikus és a katolikus egyházzal együtt a reformátusok is elutasították a kormány kérését, hogy a nemzeti összetartozás napján harangozzanak, de kedden úgy döntöttek, a jövőben mégis megteszik.

Június 4-ét, a nemzeti összetartozás napját is felvette jeles napjai sorába a Magyar Református Egyház; erről egyhangú döntéssel a Kárpát-medence református egyházainak, egyházkerületeinek és egyházmegyéinek vezetőségeiből álló Generális Konvent döntött kedden Szombathelyen.

A Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálata közölte: a testület kéri a református gyülekezeteket, hogy miként a másik jeles napon, május 22-én, a református egység napján, úgy a jövőben június 4-én is harangozzanak.

Első körben elutasították

Ezt megelőzően május 25-én Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár arra kérte az egyházakat: június 4-én, a nemzeti összetartozás napjának délutánján egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A katolikus, a református és az evangélikus egyház ezt akkor elutasította. A testvéregyházak jelezték, hogy a kérésnek nem áll módjukban eleget tenni, mert a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke június 4-én közölte, a harangozás központi elrendelése szükségtelen és idegen a reformáció egyházainak rendjétől. A nemzeti összetartozás napja alkalmából sok evangélikus egyházközség tartott megemlékezést imádsággal és harangszóval, amit senki nem korlátozott - mondta, és hozzátette: "Hála Istennek, vallásszabadság van hazánkban, ahol gyülekezeteink szabadon használhatják templomaikat és harangjaikat." Június 7-én levélben fejezte ki tiltakozását Varga László református lelkipásztor, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, amiért a történelmi keresztény egyházak központilag nem rendeltek el harangozást június 4-én.

A képviselő a református zsinati elnökségnek és Erdő Péter bíborosnak címzett levelében azt írta, mély megdöbbenéssel olvasta a hírt, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök és Erdő Péter bíboros kijelentették, nem lényeges harangozni június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, mert ez nem szakrális esemény. Varga László szerint a magyarság összetartozásának napja emlékezés arra a halálra, amit a trianoni békeszerződés hozott Magyarországra. Mint közölte, országgyűlési képviselőként és a Református Törvényhozók Testületének tagjaként tiltakozik a püspök nyilatkozata ellen.