Felmondta a Neo FM szerződését a Médiatanács

Felmondta a Neo FM szerződését a Médiatanács, a rádió 30 napon belül fellebbezhet a döntés ellen. A Neo FM indulása óta veszteséges, az NMHH szerint több mint hétszázmillió forintos tartozást halmozott fel. A Neo FM szerint a Médiatanácsnak nem lett volna joga felmondani a szerződést, és a bíróságra akarják bízni a rádió sorsát.

Felmondta a Neo FM szerződését a Médiatanács - jelentette be Kiricsi Karola, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szóvivője a Médiatanács ülésén született döntést szerdán délelőtt Budapesten. A döntés ellen a rádió 30 napon belül fellebbezhet. A Neo FM bezárta saját magát azzal, hogy nem élt a Médiatanács által felajánlott segítséggel - indokolta a Médiatanács döntését a szóvivő.

A Médiatanács hétfő éjfélig adott haladékot a rádiót működtető FM1 Zrt.-nek, hogy rendezze a több mint 750 millió forintos médiaszolgáltatási díjtartozását. A Neo FM vezetői erre közölték, hogy csődvédelmet kérnek, és egy 500 millió forint értékű váltót ajánlottak fel az adósság fejében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH). A hatóság szerint azonban a felajánlott értékpapír olyan, mintha valaki a gázszámlát egy cetlivel szeretné kiegyenlíteni, amire azt írja: "váltó".

A Médiatanács azért mondta fel a szerződést, mert a határidőként szabott időpontig egyetlen fillér sem érkezett a médiahatósághoz a rádiótól. A szóvivő szerint ezek után a Neo FM felelőssége, hogy mit tesz a hatósági döntés ismeretében: fellebbeznek, vagy lekapcsolják a rádiót, de hangsúlyozta, hogy a hatósági döntés végleges, már nem vonják vissza akkor sem, ha most fizetne a rádió.

Kiakadtak

A Neo FM rádiót üzemeltető FM1 Zrt. a bejelentés után azt közölte, megütközéssel értesültek arról, hogy a Médiatanács felmondta a szerződésüket. Álláspontjuk szerint ehhez a hatóságnak nincs joga, ezért "nem tehetnek mást, mint hogy az ügyet jogászokra bízzák". Közleményük szerint Földes Ádám, az FM1 Zrt. vezérigazgatója azt mondta, innen kezdve a jogászoké a pálya, a menedzsmentnek az a feladata, hogy a dolgozók és a partnerek számára segítséget nyújtson, és "igyekezzen minél inkább fájdalommentessé tenni ezt a mindenki számára nagyon nehéz helyzetet". A vezérigazgató megköszönte a dolgozók kitartását, munkáját, és a hallgatók bizalmát.

A cég hosszan kifejtett álláspontja szerint a médiahatóságnak el kellett volna fogadnia a felajánlott váltót, ráadásul mivel hétfőn csődvédelmet kértek, a bíróságtól ideiglenes fizetési haladékot kapott a cég a tartozásai rendezésére, a bíróságnak 5 napon belül ki kell jelölnie a vagyonfelügyelőt, ami után 120 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a cég megállapodjon a hitelezőivel.

Elmaradtak az állami hirdetések

Földes Ádám vezérigazgató és Horváth László, a Neo FM kisebbségi tulajdonosa hétfőn azzal magyarázta a tartozás felhalmozását, hogy egyáltalán nincs bevételük állami hirdetésekből, pedig szerintük a hallgatottsági adataik ezt nem indokolják. A GfK és az Ipsos felmérése szerint áprilisban a Neo FM-et naponta átlagosan 1 millió 414 ezer ember hallgatta, nem sokkal kevesebb, mint a másik országos kereskedelmi adót, a Class FM-et, amelynek 1 millió 457 ezer hallgatója volt.

A Hvg.hu a múlt héten azt írta, hogy a legnagyobb állami hirdető, a Szerencsejáték Zrt. 2011-ben bruttó 707 millió forintot költött rádiós hirdetésekre, aminek 82 százaléka, 580 millió forintnyi hirdetés a Neo FM konkurenséhez, a Class FM-hez vándorolt, míg a Neo FM-en csak nyolcmillió forint értékben reklámoztak. A reklámköltéseket mérő Kantar Média Kft. adatai szerint pedig az állami intézmények és cégek az idei első negyedévben még egyetlen perc hirdetést sem helyeztek el a Neo FM-en, a Class FM-en viszont az idén már nyolc állami intézmény és vállalat hirdetett.

A Neo FM vezetői szerint az állami hirdetők távolmaradása miatt a privát szektor hirdetői sem keresik őket. "Hazudik, aki azt mondja, hogy állami hirdetési pénzek nélkül is lehet finanszírozni egyik rádiót Magyarországon" - mondták hétfőn. Egy, a reklámpiac elemzésével foglalkozó szakember az [origo]-nak azt megerősítette, hogy a hirdetők mindig figyelnek egymásra, és valóban oda vándorolnak a reklámpénzek, ahol a nagy magán- és állami hirdetők megjelennek.

Boros Lajos és Bochkor Gábor, a Neo FM műsorvezetői

A Neo FM-et működtető FM1 Zrt. tavaly 1,2 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, miközben a bevétele 641 millióra esett vissza (2010-ben még 1,1 milliárd volt a bevétel, de már ekkor is 710 millió forint veszteséget termelt a cég). Ezzel szemben a Class FM-et működtető Advenio Zrt. - amelynek főrészvényese a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Nyerges Zsolt ügyvéd és üzletember - tavaly 2,3 milliárdos forgalmat bonyolított le, amiből 57 millió forint adózás előtti nyeresége származott (egy évvel korábban a bevétel 2,4 milliárd, a nyereség 161 millió forint volt).

Túlvállalták magukat

A 2009 novemberében elindult Neo FM annak ellenére került bajba, hogy - akárcsak a Class FM - valójában soha nem fizetett annyi médiaszolgáltatási díjat, amennyit a pályázatában vállalt. A Neo FM-et elindító FM1 Konzorcium az éves bevételének 50 százalékát ajánlotta fel műsorszolgáltatási díjként, az Advenio Zrt. az 55 százalékát, miközben a frekvenciáikat korábban használó Sláger és a Danubius rádiók tulajdonosai mindössze 10-15 százalékot.

A két győztes rádió ugyanis az első másfél évre eleve csak fix díjat vállalt: a Class FM évi nettó 700 millió forintot, a Neo FM pedig nettó 355 milliót. Az eredeti szerződés szerint 2011 nyarán kellett volna áttérni a bevételarányos díjfizetésre, ami a Class esetében nettó 1,5 milliárd, a gyengébb üzleti eredményekkel rendelkező Neo esetében pedig nettó 771 millió forint lett volna. A Médiatanács azonban közbelépett, és az új, 2011. január 1-jén hatályba lépett médiatörvényre hivatkozva úgynevezett hatósági szerződéssé alakította a rádiókkal kötött megállapodást.

Ezután a Médiatanács elkezdte a műsor-szolgáltatási díjak felülvizsgálatát is. Hogy pontosan mennyi lett az új díj, azt a Médiatanács üzleti titokra és "jelentős médiapolitikai szempontra" hivatkozva nem közölte, ezért az [origo] munkatársa pert indított a közérdekű adatok kiadásáért. A Hvg.hu a múlt héten azt írta, hogy a Neo FM díja nettó 460 millió forint. Ezt a Neo vezetői nem kívánták kommentálni, a Médiatanács pedig sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta. Ha helytálló az információ, akkor a 2009-es ajánlathoz képest mintegy 300 millió forinttal csökkentették a díjat.

Egy vitatott pályázat

A pályázatot és annak eredményét többek közt épp a szerinte betarthatatlan vállalások miatt támadta Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke. Majtényi - aki a döntés után lemondott posztjáról - egy, a Corvinus Egyetemen készült szakvéleményt idézett, amely szerint "semmi remény nincs arra, hogy a pályázók elérjék az üzleti és pénzügyi terveikben feltüntetett eredményeket, azaz hogy valóban befizessék a megajánlott műsor-szolgáltatási díjakat a jogosultság egészének ideje alatt".

Majtényi László lemondott a vitatott pályázati eredménye miatt

Lemondása után Majtényi a legfőbb ügyészhez fordult, és kérte, vizsgálják meg, hogy törvényes volt-e a pályáztatás. A Legfőbb Ügyészség részben osztotta Majtényi aggodalmait, és megállapította, hogy a Neo FM néven pályázó FM1 konzorcium nem felelt meg az összeférhetetlenségi szabályoknak, és arra kérte az ORTT-t, hogy írjon ki új pályázati eljárást. Az ORTT viszont nem ért egyet az ügyészség megállapításaival, és nem indít eljárást a Sláger utódjával szemben.

A Neo FM eredetileg az FM1 konzorcium rádiójaként indult, ami a tőzsdén is jegyzett Est Média Group és a cég tulajdonában álló, Budapesten sugárzó Radiocafé közös pályázata volt. Ezt azt jelenti, hogy FM1-nek befolyásoló részesedése volt a Radiócaféban is, ami összeférhetetlennek számított. Az Est Média csak 2011 áprilisában adta el a rádiót az A FM1 Friends Kft.-nek, amelynek fő tulajdonosai Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. korábbi vezérigazgatója, volt szabaddemokrata főpolgármester-helyettes, illetve Horváth László, a Geomédia vezérigazgatója.

A tulajdonosváltás azt is jelentette, hogy nem a jelentős médiaportfólióval rendelkező Est Média értékesítette a rádió reklámidejét. A Neo FM ráadásul ekkora már több alkalommal összesen több mint 50 millió forintos bírságot is kapott a Médiatanácstól, mivel túllépte a törvényben megengedett reklámidő-keretet, illetve mert korábbi vállalásával szemben nem sugárzott naponta este 8-kor 15 perces hírösszefoglalót.

Először nem őket akarták

A Neo FM és a Class FM elindulása lényegében annak köszönhető, hogy Sólyom László köztársasági elnök 2008 végén az Alkotmánybírósághoz küldte a régi médiatörvény módosítását. A korábbi két országos kereskedelmi rádió, a Danubius és a Sláger szerződései 2009 novemberében jártak le, a törvény szerint ezeket már nem lehetett volna meghosszabbítani. A két rádió vezetői azonban elérték, hogy a parlament úgy módosítsa a jogszabályt, hogy a két rádiónak ne kelljen pályáznia, szerződésüket ismét e nélkül hosszabbíthassák meg, egészen az analóg sugárzás akkoriban 2014-re tervezett leállításáig (ma már erre nincs határidő, mivel a digitális technológia nem terjedt el).

A rádiók lobbimunkájára (amelyről részletesen akkori cikkünkben olvashat) jellemző volt, hogy az egykori ORTT egyik tagja szerint az amerikai tulajdonú Sláger Rádió diplomáciai kapcsolatait is bevetette: "Maga az amerikai nagykövet, April H. Foley kereste meg például a pártelnököket, más politikusokat, akiknek ez persze, hogy imponált" - mondta 2009 februárjában az [origo]-nak.

A törvénymódosítást végül 2008 decemberében nagy többséggel megszavazta a parlament - a médiatörvény már ekkor is kétharmados többséget igényelt, tehát a Fidesz jóváhagyása is kellett hozzá -, csak kilenc MDF-es és az SZDSZ-es Gulyás József szavazott ellene. Az AB végül 2009 június végén az államfőnek adott igazat, és megsemmisítette a törvénymódosítás érdemi részét, de az ORTT ezt nem várta meg, hanem már februárban megkezdte a pályázat előkészítését, amelyet végül az FM1 és az Advenio nyert meg.

A döntés diplomáciai feszültséget is okozott: a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai követségi táviratok tanúsága szerint az Egyesült Államok diplomatái - akik nyilván elfogultak voltak az amerikai tulajdonban álló Sláger Rádió miatt - a magyar politikai korrupció példaképének tartották a frekvenciapályázatok ügyét, amelyben szerintük "nyilvánvalóan politikai befolyás alatt" született döntés. A rádiótendert a táviratok szerint többször felhánytorgatták Bajnai Gordon akkori miniszterelnöknek is, aki azonban a bizalmas iratok szerint tehetetlennek bizonyult az ügyben.