Bátran tömhetnek a magyarok

Bár három európai parlamenti képviselő az egész EU-ban betiltotta volna a libák és kacsák tömését, az ötlet már a bizottságban elbukott, a képviselők nagy többsége ragaszkodik a hízott libamájhoz. Egy bécsi állatvédő szervezet évek óta élesen támadja a libatömést, mert szerintük szenvedést okoz az állatoknak, Magyarországon viszont az alapítványt vádolják tisztességtelen lobbitevékenységgel.

Biztosan nem tiltják be a libatömést az EU-ban, miután az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága kedden nagy többséggel leszavazta azt a módosító indítványt, amelyben három képviselő lényegében erre tett javaslatot. Glattfelder Béla magyar néppárti EP-képviselő irodája szerdán közölte, hogy a testület 5 igen, 32 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elvetette az ötletet.

Az Európai Parlament jelenleg tárgyalja az EU állatvédelmi és állatjóléti stratégiáját, amelyhez három liberális képviselő, a német Nadja Hirsch és Jorgo Chatzimarkakis, illetve az olasz Sonia Alfano nyújtotta be a kedden leszavazott módosítót. Ebben arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy "szigorúan vizsgálja felül a hízott liba- és kacsamáj (foie gras) termelésének létjogosultságát", és tiltsa be a termelést, ha úgy találja, hogy az ellentétes az európai joggal.

"Hála istennek, a képviselők zöme politikai oldalaktól függetlenül elutasította ezt az ötletet, így az csírájában elhalt" - mondta az [origo]-nak Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója. Szerinte egyes országokban, különösen Németországban "szélsőséges állatvédelmi nyomás" tapasztalható, ezért vethették fel komolyan egyes képviselők, hogy be kellene tiltani ezt a "helyettesíthetetlen terméket". Az [origo] megkereste a tömés tiltását kezdeményező képviselőket is, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

A Baromfi Terméktanács adatai szerint Magyarországon évente körülbelül 1800 tonna hízott libamájat és 800 tonna kacsamájat állítanak elő, aminek nagyobb részét exportálják, főként Franciaországba. Csorbai azt mondta: becslések szerint ez az iparág Magyarországon 6-8000 embernek, Európában pedig összesen 50-60 ezernek ad munkát. Az európai hízottkacsa- és -libamájszövetségnek öt tagja van: Magyarország mellett Franciaország, Bulgária, Belgium és Spanyolország a tagja.

Magyarország abszolút világelső a libamájtermelésben: az évi 1800 tonna itt megtermelt libamáj a világtermelés több mint 80 százalékát teszi ki. Ebből 1242,8 tonna libamájat exportálunk évente, ez 5,8 milliárd forintos bevételt jelent. Vagyis egyáltalán nem eszünk annyit, amennyit termelünk, a fogyasztásunk nem kiemelkedő. A legtöbb libamájat a franciák eszik meg.

A bécsi székhelyű Négy Mancs állatvédő szervezet 2006 óta folytat erőteljes kampányt a libatömés ellen, aminek következtében Ausztria és Németország több áruházlánca is levette a polcról a hízott liba- és kacsamájból készült termékeket, ami jelentős veszteséget okozott a magyar termelőknek is. Az állatvédők szerint a tömés, illetve az ennek következtében megnagyobbodott máj szenvedést okoz az állatoknak, a Magyar Állatorvosi Kamara szerint azonban ez nem igaz.

Több európai országban - Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Svájc, Hollandia - már betiltották a kacsa- és a libatömést, de EU-s szabály még nem tiltja ezt a tevékenységet.

A Baromfi Terméktanács tavaly év végén a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, mert szerintük a Négy Mancs az állatvédelem álcája alatt "valójában lobbista-lejárató kampányokat folytat". A terméktanács és Budai Gyula, az elszámoltatási biztos emellett az ügyészségtől kérte, hogy vizsgálája meg, törvényesen működik-e a Négy Mancs. A baromfifeldolgozással foglalkozó Hungerit Zrt. pedig kártérítési pert indított a Négy Mancs Alapítvány ellen. Állításuk szerint a cégnek mintegy 2,5 milliárd forint kára keletkezett az állatvédők tevékenysége miatt.