Totális megfigyeléssel építene magyar FBI-t Pintér Sándor

A rendőri vezetőket is érintő korrupciós botrány is közrejátszhatott abban, hogy Pintér Sándor a hírszerzés és az elhárítás erősítését, átalakítását tervezi. A Belügyminisztérium olyan törvényjavaslatot készít, amely szerint a fontos pozícióban lévőket bármikor megfigyelhetnék, de egyelőre a kormányon belül is vita van a javaslatról.

"A statikus hírszerzést és elhárítást, amit korábban folytattak, megváltoztattuk, egy dinamikus, támadó jellegű hírszerzéssé és elhárítássá alakítottuk" - mondta Pintér Sándor a Magyar Nemzetnek adott interjújában arra kérdésre, hogy milyen állapotban adta át Göbölös Lászlónak, az új főigazgatónak az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) Balajti László, korábbi főigazgató.

Az interjúban Pintér nem fejtette ki, hogy mire gondolt, amikor támadó jellegű titkosszolgálatról beszélt, de a hírszerzés átalakítását már miniszterré választása előtt, bizottsági meghallgatásán is előrevetítette. Akkor azt mondta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalból átnevezéssel létrehozott Alkotmányvédelmi Hivatal "olyan nimbuszt fog kiépíteni maga köré, mint az FBI vagy a MI6". Az Alkotmányvédelmi Hivatal fő feladata az, hogy védje az állampolgárok és Magyarország alkotmányos rendjét, és garantálja biztonságukat. A hivatalt a belügyminiszter irányítja, és együtt kell működnie a rendvédelmi szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal és az államigazgatás más területeivel.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalt tavaly év végéig Balajti László vezette, aki még a Bajnai-kormány idején került a hivatal élére. Miután decemberben egészségügyi okokra hivatkozva lemondott, Pintér Sándor Göbölös László ezredest bízta meg az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatói feladatainak ellátásával, de ő hivatalosan csak most júniusban lett az intézmény vezetője. Mivel a hivatal működése titkos, nem tudni, hogy a kormányváltás óta a vezetőcserén kívül milyen belső átszervezéseket hajtottak végre, és mit jelent az, hogy Pintér szerint a korábbi statikus hírszerzés helyett már támadó jellegűen dolgoznak. Egy belügyminisztériumi forrás az [origo]-nak azt mondta, hogy Pintér Sándor az Alkotmányvédelmi Hivatal élén lezajlott vezetőváltásra is gondolhatott, amikor támadó típusú titkosszolgálatokról beszélt, az AH frissen kinevezett új vezetőjére szerinte ugyanis sokkal inkább jellemző ez a habitus, mint elődjére.

Mindig figyelnek

"A miniszter vélhetően keményen akart fogalmazni" - kommentálta Pintér megfogalmazását az [origo] kérdésére Szövényi György, a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület főtitkára. "A dinamikus, támadó hírszerzés és elhárítás kifejezés alatt egy aktívabb, kezdeményezőbb hozzáállást értethetett. Ez a hétköznapi titkosszolgálati munkában azt jelentheti, hogy a szolgálatok proaktív módon állnak hozzá a feladathoz, folyamatos kapcsolatban vannak a védendő személlyel vagy intézménnyel, nem csak reagálnak az adott helyzetre. Például, egy kiemelt beruházást nem csak akkor tartanak szemmel a szolgálatok, amikor a beruházás éppen zajlik, hanem akkor is, ha éppen nincsen semmilyen különleges esemény."

Szövényi szerint a "támadó elhárítás" a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot is jelenti. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat élethelyzetek létrehozásával, kísértéssel is próbára teheti a védett állomány tagjainak megbízhatóságát. Ennek érdekében akár bizonyos bűncselekmények elkövetésére is felhatalmazhatják a szolgálatokat. "Szakmailag egyet lehet érteni a preventív védelem fokozásával" - mondta Szövényi, de hangsúlyozta: fontos az, hogy a hivatalok mindig betartsák a törvényességi korlátokat, és ne sértsék meg indokolatlanul a megfigyeltek privát szféráját.

A vezető rendőröket is érintő korrupciós ügy lehetett az egyik apropó arra, hogy a Belügyminisztérium elkezdjen gondolkodni a hírszerzés átalakításán - mondta Szövényi, aki szerint a bizalmas munkaköröket betöltő embereket kétféleképpen ellenőrzik: az egyik egy rendszeres, folyamatos nemzetbiztonsági figyelem, a másik pedig az a C típusú (a legszigorúbb) nemzetbiztonsági teszt, amin át kell menni a munkakör betöltéséhez. Ezt a vizsgálatot jelenleg ötévente végzik el, de a miniszter utalt rá az interjúban, hogy a fontos pozíciókat betöltő embereket folyamatosabban, szigorúbban kellene ellenőrizni - mondta Szövényi, aki szerint erre is utalhatott Pintér, amikor aktívabb, támadó jellegű hírszerzésről beszélt.

Damoklész kardját rakják a fejük fölé

Úgy kell átalakítani a rendszert, hogy "Damoklész kardja függjön azok feje fölött, akik az ország gazdaságilag, stratégiailag érzékeny vagy a korrupciótól veszélyeztetett területein dolgoznak" - mondta a tervezett szigorításról Pintér Sándor. A belügyminiszter szerint az ilyen állásokban dolgozóknak tudomásul kellene venniük, hogy amíg az állást betöltik, bármikor ellenőrizhetik őket, nem elég az, hogy csak az állás betöltése előtt vizsgálják az embereket, mert akkor még "nem érte őket kísértés" - mondta.

A belügyminiszter átvilágítások szigorításával kapcsolatos tervéről egy, a módosításra rálátó kormányzati forrás azt mondta: elkészült, de további finomításra szorul. A miniszter szerint ugyanis az lenne a megoldás, ha a nemzetbiztonsági átvilágításra kötelezettek (a rendőrség és a titkosszolgálatok dolgozói mellett idetartozik a parlamenti képviselők és a kormánytisztviselők egy része is) vállalnák, hogy megbízásuk ideje alatt a titkosszolgálat bármikor ellenőrizheti őket.

A javaslatra rálátó forrás szerint a KIM ugyanakkor alkotmányellenesnek találta a BM megoldását, az ugyanis csak azt írta elő, hogy maximum 30 napra bárkinél, bármikor elrendelhetik az ellenőrzést, de azt nem zárta ki, hogy a befejezett vizsgálat után egy újabb kezdődjön az illetőnél. Így gyakorlatilag lehetővé vált volna, hogy folyamatos ellenőrzés alatt tartsanak bárkit a titkosszolgálatok. A KIM kérésére korrigált új verzióban az [origo] információ szerint már szerepel majd, hogy egy évben legfeljebb kétszer 30 napra lehet ellenőrzés alá vonni valakit, és a "fontos illetve bizalmas tisztségeket betöltők" körét is pontosítják majd, hogy a szigorú kontroll lehetősége ne mindenkire legyen érvényes, mert az elriaszthatja például a közszférába jelentkezőket.