Hiába várta Gyurcsány, nem lesz vádlott a Sukoró-ügyben

Majdnem háromévnyi nyomozás után vádat emelt az ügyészség a Sukoró-ügyben, de Gyurcsány Ferenc nincs a vádlottak között. Az ügyészség a Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt vádolt meg különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével.

A Központi Nyomozó Főügyészség közel hároméves nyomozás után után a mai napon a Fővárosi Törvényszék előtt vádat emelt Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, dr. Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, F. Zsolt értékbecslő és dr. V. Bálint ügyvéd ellen az úgynevezett Sukoró-ügyben.

A főügyészség Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette kísérletével - melyet Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követett el -, továbbá Cs. Zsoltot és F. Zsoltot magánokirat-hamisítás vétségével, míg dr. V. Bálintot 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja.

A Központi Nyomozó Főügyészség a vádemeléssel egyidejűleg bizonyítottság hiányában megszüntette a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, országgyűlési képviselő ellen hivatali visszaélés bűntette miatt folytatott nyomozást, mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.

Az ügy lényege

A Központi Nyomozó Főügyészség a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben.

A tervezett beruházás helyszíne

A vádirat lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinó beruházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén. A 2008. április végén megindult egyeztető tárgyalások eredményeként, a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött ezen külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.

A szerződésben az állami tulajdonú ingatlanok összértékét - valótlanul - 1 084 010 100 forintban, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanok összértékét - ugyancsak valótlanul - 787 400 000 forintban határozták meg. A szerződés arról is rendelkezett, hogy az ügyletben érintett magánszemélynek 296 610 100 forint értékkülönbözetet kell megfizetnie.

A csereszerződést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. július 30-ai határozata alapján az MNV Zrt. képviseletében Tátrai Miklós vezérigazgató - aki a Tanács tagjaként Markó Andrea szakállamtitkárral együtt maga is részt vett a döntésben - írta alá, míg jogtanácsosként Császy Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte.

Az ügyészség szerint az sukorói telket szándékosan alul-, Blum telkeit pedig felülértékelték, amivel 1,3 milliárd forint kárt okoztak volna az államnak. A kár végül nem következett be, hiszen még a Bajnai-kormány elkezdte visszakövetelni a telket, majd a Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban jogerősen semmisnek nyilvánította a szerződést.

Nem tudták bizonyítani Gyurcsány célját

Gyurcsány Ferenc ellen Schiffer András jelenlegi LMP-s képviselő 2009. október 6-án tett feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt. Schiffer a legfőbb ügyésznek címzett levelében azonban nem pontosan arra hivatkozott, ami most a vádiratban szerepel. Az ügyészséget leginkább a Velencei-tó mellett fekvő állami telek cseréje érdekte, míg Schiffer azt kifogásolta, hogy a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedésével kiemelt beruházássá minősítette a King City néven futó kaszinóprojektet, amivel jelentősen megkönnyítette volna a beruházók dolgát.

Gyurcsány Ferenc az ügyészségről távozik kihallgatása után

A Sukoró-ügy kulcsmomentuma egy találkozó, amelyet 2008. május 21-én rendeztek az Országház Nándorfehérvár termében. Gyurcsány és a kormány több vezetője befektetőkkel tárgyalt, akik nagyszabású kaszinó-beruházásra készültek. Köztük Ronald S. Lauder amerikai üzletember, a Zsidó Világkongresszus elnöke, illetve Fred H. Langhammer, a Walt Disney Company igazgatója. A találkozóról készült emlékeztetőben az áll: "Gyurcsány Ferenc és a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, s támogatásukról biztosították a jelenlévőket".

Gyurcsány a találkozón megkérdezte Tátrai Miklóstól, az MNV vezérigazgatójától - Tátrai nyilvánosságra került vallomása szerint -, hogy van-e lehetőség a cserére. Tátrai azt felelte: "Azt a választ adtam, hogy elméletileg van, de a konkrét ügyet alaposan meg kell vizsgálni." Gyurcsány az ügyészségen azzal védekezett, hogy "ha egy miniszterelnöknek a kormánya azt mondja, hogy egy befektetés jogszerű és célszerű, akkor a miniszterelnöknek az a dolga, hogy hazáját szolgálva kifejezze a befektetés iránti támogatását".

Azt már Schiffer feljelentése is kiemelte, a 2008-as parlamenti találkozó emlékeztetőjében az áll: "a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz (a szerencsejáték koncesszió kiírás)". A Gyurcsány kihallgató ügyész rá is kérdezett, hogy ez mit jelet, mire a volt kormányfő azt mondta: "amit szerintem a zárójel kifejt, hogy tudniillik a szerencsejáték koncessziót kiírja a Pénzügyminisztérium", hiszen úgy is dönthetne, hogy egyáltalán nem ír ki pályázatot kaszinó üzemeltetésére.

Az ügyészség szerint a cserére vonatkozó döntést Gyurcsány Ferenc törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg, döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, hogy egyoldalú, jogtalan előnyhöz juttassa a befektetőket. Az ügyészség érvelése szerint akkor állapíthatják meg a hivatali visszaélés bűntette elkövetését, ha hivatalos személy azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.

Bár a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja Gyurcsány Ferenc vonatkozásában fennállt, ugyanakkor - a nyomozás során foganatosított újabb tanúkihallgatások, és különösen a párhuzamosan folyó polgári per eredményére figyelemmel - nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a cseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem, ezért szüntették meg ügyében a nyomozást.

"Én úgy látom, hogy van egy nagyon erős megrendelése a miniszterelnöknek: engem kell börtönbe juttatni" - mondta Gyurcsány egy fórumon már 2010 novemberében, és azóta is többször politikai leszámolásnak minősítette az ellene folyó eljárást. Tavaly szeptemberben, amikor a parlament felfüggesztette mentelmi jogát, a volt kormányfő azt mondta: "látszólag jogi lépéssel állunk szemben, de csak látszólag".

Gyurcsány Ferenc pénteken a Facebookon reagált az ügyészség vádelemlésére, és azt írta, Polt Péter azért nem emelt ellene vádat, mert megijdet (erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat).

A sukorói beruházásról szóló összes cikkünk ezen a linken található.