Aggódnak a KIM-ben, hogy alkotmányellenes a választási regisztráció

Komoly kétségeket fogalmaztak meg a Közigazgatási Minisztérium szakértői az [origo] információi szerint az előzetes választói regisztráció bevezetésével kapcsolatban. A Fidesz elnökségének terve szerintük alkotmányellenes lehet, és alig találtak olyan érvet, amely mellette szól. Ráadásul nemcsak az Alkotmánybíróságtól, de az európai emberi jogi bíróságtól és a Velencei Bizottságtól is van miért tartania a kormánynak.

A Közigazgatási Minisztérium szakértői is kétségesnek tartják, hogy alkotmányos-e a Fidesz-elnökség előzetes választási feliratkozásról szóló javaslata - értesült az [origo].

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fidesz vezetése még tavaly ősszel vetette fel, hogy előzetes regisztrációhoz - az újabb megfogalmazás szerint feliratkozáshoz - kössék a választási részvételt. Ez azt jelenti, hogy míg eddig a népesség-nyilvántartásban szereplő valamennyi választásra jogosult automatikusan felkerült a választási névjegyzékbe, és részt vehetett a választáson, addig a jövőben ezt csak az tehetné meg, aki egy meghatározott időpontig felveteti magát a névjegyzékbe. A feliratkozást elmulasztó állampolgárok nem szavazhatnak.

Necces és drága

A minisztérium szakértői információink szerint azzal érvelnek, hogy szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az alaptörvényben rögzített választójogot az, hogy a választók csak egy meghatározott ideig dönthetnek arról, hogy részt akarnak venni a választáson. További hátrányként említik, hogy alacsonyabb lesz a választási részvétel, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a megválasztott politikai erők legitimációja is gyengébb lesz.

Előnytelen a regisztráció a szakértők szerint azért is, mert a választókra és a közigazgatásra is jelentős adminisztratív többletterhet ró a jelenlegi rendszerhez képest. Emellett rendkívül költséges is: előzetes kalkulációk szerint a lépés megvalósításához szükséges informatikai és logisztikai fejlesztések, a rendszer folyamatos felügyelete és karbantartása a bevezetés évében akár 3 milliárd, utána pedig minden évben félmilliárd forintnyi költségvetési forrást igényel.

A feliratkozás bevezetése mellett a szakértők az [origo] információi szerint csak egyetlen érvet tudtak felhozni: azt, hogy az előzetes regisztrációval a szavazáson részt vevők száma, ezáltal a választás költségei is előre és pontosabban megbecsülhetők.

Hús-vér ember iratkozhat fel

Úgy tudjuk, a feliratkozás pontos szabályairól szóló kormányzati terv legtöbb részlete is kikristályosodott: a kormánypártok szeptember eleji ülésszakindító frakcióülésén (amelynek kiemelt témája a feliratkozást is tartalmazó választási eljárási törvény lesz) olyan javaslat kerül a képviselők elé, amely szerint a választók csak személyesen vagy meghatalmazott útján kérhetik névjegyzékbe vételüket a választási szerveknél, levélben vagy elektronikus úton azonban nem.

A közigazgatási tárca szakértői szerint ez "nehezen igazolhatóan" korlátozná a választójogot, ami miatt szintén alkotmányellenes lehet a javaslat, ráadásul külföldi példák alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága és a tavaly elfogadott választási törvényt is szigorúan vizsgáló Velencei Bizottság előtt is elvérezhet. A személyes feliratkozást korábban a Fidesz elnökségében is többen kifogásolták a miatt, mert az erősen visszavetheti a választási részvételt (az előzetes feliratkozás bevezetését korábban az ellenzéki pártok és több választási szakértő mellett Sólyom László korábbi köztársasági elnök is alkotmányellenesnek nevezte).

A kormány azt tervezi információink szerint, hogy feliratkozni a választást megelőző 55. napig lehet majd, a jelentkezést pedig a helyi választási iroda székhelyén minden munkanapon, az irodához tartozó további településeken pedig legalább heti két alkalommal kellene lehetővé tenni a választóknak. Korábbi értesüléseinknek megfelelően az is szerepel majd a frakciók elé kerülő javaslatban, hogy a regisztráció lehetősége ne korlátozódjon azokra, akik a feliratkozás lezárultáig betöltik 18. évüket, hanem azokat a kicsivel több mint 17 éveseket is felvehetik a névjegyzékbe (vagyis engedik szavazni) akik a választás évének végéig lesznek nagykorúak.

Az állampolgárságot kapott határon túliak, illetve a választás (és esetlegesen a regisztráció) időpontjában külföldön tartózkodó magyarok külképviseleten és levélben is szavazhatnak majd, és nemcsak személyesen vagy meghatalmazott útján iratkozhatnak fel előzetesen, hanem távolról, ajánlott levélben vagy az ügyfélkapun keresztül is. További változás, hogy az Országos Választási Irodát - a választójog határon túliakra való kiterjesztését szimbolizálandó - Nemzeti Választási Irodára keresztelnék át, amely várhatóan többé nem önálló szervezetként, hanem valamelyik minisztérium - a közigazgatási vagy a belügy - államtitkárságaként működne tovább.