Visszahelyeztek egy nyugdíjazott bírót

A 62 éves kaposvári bírónőt júliusban nyugdíjazták az életkora miatt. A munkaügyi bíróság szerint jogellenes volt a felmentés, az Alkotmánybíróság ugyanis visszamenőlegesen megszüntette a bírók nyugdíjazásáról szóló törvényt, amelyet 2011-ben fogadtak el a kormánypártok. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az ítéletre úgy reagált, felülvizsgálják az eredeti intézkedést, és elképzelhető, hogy sarkalatos, kétharamados törvényben szabályozzák majd a nyugdíjazást.

Jogellenesnek ítélte a köztársasági elnök és a Kaposvári Törvényszék felmentő határozatát, ezért visszahelyezte bírói tisztségébe csütörtökön a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság azt a kaposvári bírónőt, akit júliusban az életkora miatt mentettek fel bírói szolgálata alól. Egy másik bíró ügyében ugyanitt hasonló döntés született.

A bíróság döntése ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, és ha jogerőssé válik az ítélet, a bíróság megküldi a köztársasági elnöknek a bírói jogviszony helyreállítása érdekében - közölte a bíró.

A Kaposvári Törvényszék (KT) 62 éves bírónőjét, címzetes táblabírót július 6-ai dátummal mentette fel a köztársasági elnök, majd tíz nappal később a KT elnöke, és a felmentése október elsején lépett volna hatályba. Az indoklás során elhangzott, hogy az Alkotmánybíróság (AB) visszamenőleges hatállyal szüntette meg a 62 év feletti bírók nyugdíjazásáról szóló törvényt, és a tárgyaláson a törvényszéket és az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) egyaránt képviselő ügyvéd is elismerte a bírónő keresetének jogalapját.

A mindössze 15 percig tartó tárgyalás után az ügyvéd az MTI kérdésére elmondta, hogy tudomása szerint ez az első ítélet az életkoruk miatt felmentett bírák ügyében. A határozathirdetés során a bíró kifejtette, a bírák jogállásáról rendelkező törvény alkalmazható ebben az esetben, amelynek alapján szolgálati jogvitát kellett eldönteni, ez pedig a munkaügyi bíróságra tartozik. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságon csütörtökön két további, szintén kaposvári bírókat érintő felmentési ügyet is tárgyaltak.

Még nem döntött a fellebbezésről a bírói hivatal

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) még nem döntött, fellebbez-e a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság döntései ellen, amelyekben visszahelyezett bírói tisztségébe két, életkora miatt felmentett kaposvári bírót. Az OBH csütörtöki közleménye szerint a hivatal az esetleges fellebbezésről az írásba foglalt határozatok indoklásának ismeretében dönt.

Az OBH tájékoztatása szerint a bírói szolgálati jogviszony miatt mintegy 150 munkaügyi per indult, egyedileg eltérő kereseti kérelmekkel. A perekben az OBH azonos elvek mentén kialakított jogi álláspontot képvisel: elismeri, hogy a bírói szolgálati jogviszony megszüntetése jogellenesnek minősül - tudatták. Ugyanakkor az OBH az egyedi ügyekben, a felperesek jelentősen eltérő kereseti kérelmeinek tartalma alapján alakítja ki az adott perben képviselt egyedi jogi álláspontját.

Hasonló döntés született egy másik bíró ügyében is

Az első tárgyalás után a Kaposvári Törvényszék egyik tanácselnök bírája esetében - aki szintén az idén tölti majd be a 62. életévét - az előzőhöz hasonló döntés született, vagyis esetében is jogellenesnek ítélték a felmentését. A harmadik, szintén tanácselnök bíró ügyében szeptember közepére napolta el a bíróság a tárgyalást.

Magyarországon 1869-től egészen tavaly év végéig 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára, a nyugdíjkorhatárt elérő bírók pedig szabadon dönthettek, hogy élnek-e a nyugdíjba vonulás lehetőségével. A kormánypártok azonban 2011-ben, az új alaptörvény vitája során úgy döntöttek, hogy csak az általános nyugdíjkorhatárig - jelenleg 62 éves korig - maradhatnak hivatalban. Az Alkotmánybíróság azonban júliusban alaptörvény-ellenesnek találta, ezért megsemmisítette a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentéséről szóló rendelkezéseket.

Sarkalatos törvény is lehet a nyugdíjazásról

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint törvényhozási megoldásban gondolkodik a kormány a bírák nyugdíjazásának kérdésében. Navracsics Tibor az InfoRádió csütörtöki műsorában azt mondta, hogy több lehetőség is felvetődik az eredeti intézkedés felülvizsgálatától kezdve az ügy magasabb szintű jogszabályban való rendezéséig.

A miniszter szerint több lehetőség van, "onnantól kezdve, hogy önmagában az eredeti intézkedést vizsgáljuk esetleg felül, és ott próbálunk valamilyen kompromisszumos megoldást elérni", egészen odáig, hogy formailag teljesítik az Alkotmánybíróság határozatában megszabottakat, és magasabb szintű jogszabályban, akár sarkalatos törvényben szabályozzák a nyugdíjba vonulás feltételeit. Mint mondta, azért nem döntött még a kormány, mert az Európai Bíróság előtt van a bizottság és a magyar kabinet közötti vita, így a végleges megoldással érdemes lenne a luxembourgi döntést megvárni.