Elmagyaráztatja Orbán a magyar furfangot

Több kreativitás, kisebb arc - nagyjából ezzel az üzenettel bocsátotta útjukra Magyarország nagyköveteit múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök. Az üzenet lényege, hogy a magyar diplomaták nem védekezhetnek állandóan, ehelyett el kell magyarázniuk, hogy milyen gondolatmenet áll egy-egy döntés hátterében. Viszont le kell szállnunk a magas lóról is, Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy másokat kioktasson.

A nagymellényre semmi szükség, a kellő öntudatról viszont nem mondhatunk le - ezzel az üzenettel engedte útjukra Magyarország külföldön szolgáló nagyköveteit és misszióvezetőit Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán figyelmeztette őket, hogy konfliktusok, kudarcok adódhatnak abból, ha a külügyi állomány és a magyarországi kormányzat más-más kontextusban értelmezi a munkájukat, és nyíltan kritizálta a magyar diplomáciát is, amikor azt mondta, hogy ehhez az eddigieknél nagyobb kreativitásra lesz szükség.

Bár Orbán élesen fogalmazott, és beszédéből akár az is kiolvasható, hogy elégedetlen a magyar diplomácia teljesítményével, három, a Külügyminisztériumban egyaránt magas pozíciót betöltő forrás is azt állította az [origo]-nak, hogy szerintük Orbán elégedettségét hangoztatta, és köszönetet mondott a "válságévekben tanúsított helytállásukért" a magyar diplomácia képviselőinek. Egy, a külügyi stratégia irányítására is rálátó forrás szerint nem kritika, hanem tanács volt a kormányfő kijelentése, miszerint a külképviselet-vezetőknek nem védekezniük kell, amikor magyarországi történésekről kérdezik őket külföldön, hanem be kell mutatniuk a magyar kormány gondolkodásmódját.

Orbánt puhítani nem lehet

Egy, a magyar diplomácia működését korábban nagykövetként megismerő forrás az [origo]-nak azt mondta, "a konfliktusok benne vannak a pakliban", és aki nem tudja ezeket felvállalni, az ne merészkedjen a diplomácia világába. Egy nagykövetnek "kutya kötelessége a miniszterelnök kijelentéseit tolmácsolni" akkor is, ha az éppen egy keményebb megfogalmazású kritika. A forrás szerint épp ezért fel sem merülhet, hogy valaki finomítsa vagy puhábban tálalja az adott országban a kormányfő által elmondottakat, ehelyett ki kell állni mellette, és az adott közegnek, az adott ország viszonyainak megfelelően elmagyarázni, hogy az miért fogalmazódott meg.

Az [origo] kérdésére, hogy most vagy a korábbi kormányzati ciklusok idején volt-e nehezebb dolga egy magyar nagykövetnek vagy diplomatának, a forrás azt mondta, hogy szerinte nincs különbség. "Azt is teljes mellszélességgel kellett képviselni, amikor 2002-ben Medgyessy előállt a jóléti rendszerváltással. Még akkor is, ha az ember tudta, hogy az maga a gazdasági irracionalitás, tehát gazdasági érveléssel nem, csak a politikai szükségszerűségével tudtuk megpróbálni elfogadtatni. Semmivel nem volt könnyebb, mint mondjuk most, amikor a sok sérelmet okozó végtörlesztés indokait kellett elmagyarázni" - tette hozzá.

Be kell engedni egy kis friss levegőt

Külföldön sokszor megdöbbentő értetlenséggel fogadják a magyar ügyeket, így érhető, hogy a miniszterelnök arra biztatta a magyar misszióvezetőket, hogy ne védekezzenek, amikor a gazdasági intézkedésekről kérdezik őket, hanem mutassák be a magyar logikát - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő, nemzetközi szervezetnél dolgozó köztisztviselő. Szerinte súlyos probléma, hogy a külföldi megfigyelők egyfajta vákuumból látják a helyzetünket, ami démonizálásba hajló értelmezéseket hozhat elő Magyarországról. Ezért van szükség arra, hogy a magyar külügyi állomány bemutassa a kormány döntéseinek a hátterét, és azt is, hogy milyen szűk mezsgyén kell mozogni a döntéshozataloknál.

A köztisztviselő szerint nem véletlenül emlegette Orbán Viktor a kreativitást a beszédében, mert erre mindenképpen szükség van a kibékíthetetlennek tűnő ellentétek feloldásához - annak érdekében, hogy a végén mindegyik fél elégedett legyen.

Orbán azt is kijelentette, hogy a lengyelek, a csehek és a szlovákok kiugróan sikeres válságkezelése láttán a magyaroknak kicsit csökkenteniük kell az arcuk méretét és a mellkasuk térfogatát. Erről a köztisztviselő azt mondta, a visegrádi négyek csoportjában hangadóból lecsúsztunk sereghajtóvá, és most be kell bizonyítanunk, hogy a V4-ben a helyünk. Ez már csak azért is fontos, mert a V4 a legtermészetesebb hátországunk, és erre az együttműködésre szükségünk van az érdekérvényesítéshez.

Nem lehet megsértődni

Orbán újra odaszúrt az európai politikai vezetőknek is múlt heti beszédében. Ironikusan holdutazásnak nevezte az európai válságkezelést, amiért azt a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi szerinte. A külügyi forrásunk szerint Orbánnak ezek a csipkelődései nem jelentenek komoly problémát. Szerinte ugyanis a kormányfő sosem hagy kétséget afelől, hogy hisz az EU-ban, és Magyarország jövőjét a szervezeten belül képzeli el.

"Az az alapvető kérdés, hogy megértik-e mindenütt, hogy nem az EU ellen, hanem az EU-ért vannak ezek a kritikus megszólalások" - fogalmazott az egyik külügyi forrás, aki szerint a viszonyt még az olyan durvább kirohanások sem mérgesítik, illetve mérgesítették el, mint amikor tavaly március 15-én Orbán Viktor Moszkvához hasonlította Brüsszelt ("sem Brüsszelből, sem Moszkvából nem diktálhatnak nekünk"), vagy amikor az idei nemzeti ünnepen a gyarmatosítókhoz hasonlította az uniót ("nem leszünk gyarmat, a magyarok nem fognak idegenek diktátuma szerint élni").

Bár a miniszterelnök utóbbi hasonlatát az Európai Bizottság elnöke sem hagyta szó nélkül (José Manuel Barroso szóvivője közölte, hogy Orbán Viktor nem érti az európai demokrácia lényegét), maradandó következménye a külpolitikai stratégia kidolgozását közelről ismerő forrás szerint nem lett - és nem is lehet - a hasonló, kívülről durva beszólásnak tűnő kijelentéseknek. "Informálisan ugyan nekem is tettek már kintről célzásokat a miniszterelnök bírálataival és a kettős beszéddel kapcsolatban, de hivatalosan ez sosem lesz téma addig, amíg azt csináljuk, amit akarnak. Márpedig a végén úgyis mindig az van" - utalt az uniós kritikák nyomán módosított média-, illetve bírósági törvényre a brüsszeli kapcsolattartásra is rálátó tisztségviselő, hozzátéve, hogy "ez a világ nem szólhat a sértődésekről".

A levegőben lógott Martonyi távozása

A kormány júniusi átalakításakor az [origo] információi szerint a miniszterelnök környezetében még többen arra számítottak, hogy Orbán meneszti Martonyi János külügyminisztert. Orbán ugyanis többször hangoztatta, hogy elégedetlen a tárca működésével.

A csere végül információink szerint azért maradt el, mert Martonyinak nem volt igazi alternatívája: a kormányfő két alkalommal a külföldön jó tárgyalónak bizonyult, egyben a kormány legkompromisszumkészebb tagjának tartott Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert is megkérdezte, hogy volna-e kedve minisztériumot cserélni, de Navracsics nemet mondott a felkérésre. Martonyi tagadta a híreket, miszerint a posztot csak két évre vállalta el 2010-ben.