"Itt? Dupla annyi lett a hajléktalan, pedig se aludni, se ülni nem szabad" - méltatlankodott egy hajléktalan férfi a II. János Pál pápára átkeresztelt józsefvárosi Köztársaság téren, miközben egy társával éppen az egyik padon ülve élvezték a délutáni napsütést, meg néhány cigarettavéget. Szerintük hiába sok a rendőr, a hajléktalanok lopkodnak egymástól, de még a gyerekek is elszedik a flaskát a pad alól, ha elbóbiskolnak. Gyerekek alatt egy csomó, a tér távolabbi padjainál lézengő tréningruhás fiatalt értettek, akik állítólag rettegésben tartják őket.
Néhány méterrel odébb, egy másik padon ücsörgő, babakocsit tologató anya is a téren uralkodó állapotokra panaszkodott. A hajléktalanok az utóbbi időben semmivel nem lettek kevesebben, sok a "lődörgős ember" is, nem beszélve az utcaseprők munkája ellenére a földet elborító csikkekről és a homokozóból előkerülő fecskendőkről. Szerinte nem ritka a verekedés, nemrég egy idős férfit is megvertek és kiraboltak. Ugyanezt mondta egy másik nő is, aki a közelben sétáltatta apró kutyáját. Eggyel sem lett kevesebb a hajléktalan, ugyanúgy alszanak meg kiabálnak itt, mint azelőtt, és a bokrokba vécéznek. "Ez itt a szabadság" - legyintett.
A szabadság nem egyenlő az elégedettséggel (a fotó a II. János Pál pápa téren készült)
Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester egy éve háborút indított a hajléktalanság ellen. Az intézkedést "közrendvédelmi akciónak" nevezték el, de jelentős részben a kerület utcáin, terein és parkjaiban élő hajléktalanok elleni rendőri fellépést jelentett. A kerület rendeleteket hozott, amelyek betiltották a közterületen alvást, a kukázást, és még a szatyrok lepakolását is - vagyis a közterületen való "életvitelszerű tartózkodás". A rendőrök és közterület-felügyelők hajléktalanok százait vitték be újra és újra a frissen megnyitott szabálysértési irodára, ahol figyelmeztetést kaptak, és elmagyarázták nekik, hogy az utcán nem maradhatnak. Az [origo]-nak akkor több hajléktalan is állította, a rendőröktől kapott egyik gyakori tanács az volt, hogy menjenek át inkább a szomszédos kerületek utcáiba élni.
Kocsis azzal indokolta az intézkedéseket, hogy a hajléktalanságra valamilyen választ kell adni még a tél előtt. Az [origo]-nak adott interjúban többek között arról beszélt, hogy a szabálysértési eljárásokkal próbálják meg rábírni az embereket arra, hogy semmiképpen ne maradjanak az utcán. Arról is többször beszélt, hogy a hajléktalanszállók rosszul működnek, az emberek félnek oda bemenni a lopások miatt, míg mások munkásszállóként használják ezeket. Kocsis - akit később a Fidesz hajléktalanügyi megbízottjának neveztek ki - amellett érvelt, hogy "minden városnak el kell tartania azt, aki ott hajléktalanná vált". Szerinte ugyanis Budapest, azon belül is Józsefváros vonzza a hajléktalanokat, és miközben a városrészben nagyon sokan élnek az utcán, valójában csak a töredékük volt józsefvárosi akkor is, amikor még volt hol laknia. Utóbbiak számára indították el - szintén csaknem egy évvel ezelőtt - a kerületben a LÉLEK programot, amely a kerületi, hajléktalanná vált emberek lakáshoz és munkához juttatását célozta.
Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy mi a helyzet a hajléktalanokkal az eltelt egy évben a Józsefvárosban: kevesebb lett-e az utcákon élő hajléktalan, visszaszorult-e a kukázás, milyen eredményekhez vezetett a közrendvédelmi akció és a LÉLEK program, vagy javult-e a helyzet a hajléktalanszállókban.
Már rég nincsenek begyűjtések
A kerületben a józsefvárosi piac mögött tavaly ősszel megnyitott szabálysértési iroda ma már nem működik, ott jártunkkor egy férfi, aki éppen kijött, és kulcsra zárta az ajtót, annyit mondott, hogy nagyjából június óta nincs iroda. A közvetlen szomszédságában viszont egy kis helyiségben a LÉLEK Pont nevű iroda működik, ahol többek között azokat a jelentkezőket fogadják, akiknek a Józsefvárosban volt lakásuk, de hajléktalanná váltak. Az egyik szomszédos üzlet dolgozói szerint már régóta "nincs ilyen, hogy összegyűjtik és behozzák ide a hajléktalanokat", hanem inkább "azokon próbálnak segíteni, akiken lehet".
Nem mindenki fér el a kerületi rehabilitációs program szállóján
Horváth Szilveszter, a LÉLEK Program vezetője szerint a hozzájuk bekerülők előbb a Koszorú utcában kialakított 18 férőhelyes szálláshelyen kapnak ágyat, majd szolgálati lakásban élhetnek, az utolsó lépcsőfok pedig egy évvel később egy önkormányzati lakás. Az elmúlt tíz hónapban huszonkét ember került be a programba, most éppen kilencen laknak a Koszorú utcában, és a húsz kiadható önkormányzati lakásból egyelőre hatban laknak. A huszonkettőből heten vesztették el eddig a férőhelyüket, mert "balhés részegnek" bizonyultak. A többiek dolgoznak, az első munka mindig utcaseprés, aztán például kertészeti, karbantartási munkák jöhetnek szóba. A programba csak azok kerülhetnek be, akik öt éven át laktak a kerületben, ők mintegy háromszázan vannak, a jelentkezők közül egy szakmai team választ Horváth szerint. A program nekik szól, és közülük is csak azoknak, akik munkaképesek, és egyedülállók. Az nem tartozik a feladataik közé, hogy a télre esetleg az utcán rekedő hajléktalanoknak helyet biztosítsanak - mondta.
Zaklatásból életmentés
Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány Práter utcai nappali melegedőjének igazgatója szerint az elmúlt egy évben számottevően nem változott a hajléktalanok száma a VIII. kerületben. Józsefvárosban mindig is sokan voltak, és még ma is keresztül-kasul járják be a kerületet. Részben a pénzkereset bejáratott útjait keresik, részben itt nagyon sok a nekik szóló ellátóhely.
A rendőrségi fellépés nem tudott jelentős változást elérni ebben. Azt szerinte a rendőrök is hamar belátták, hogy ez a módszer "nem fogja megváltoztatni az emberek közterületen lakását", hiszen mindennap ugyanazokkal a hajléktalanokkal találkoznak, megismerik és emiatt nem szívesen zaklatják őket. Februárban, amikor a nagy hideg beköszöntött, a zaklatás életmentésbe fordult át - mondta Aknai, hozzátéve, hogy ők is beszálltak a hajléktalanokat kereső hatósági kocsikba. Azóta nem jellemző, hogy a hajléktalanok nyakára járnának - mondta.
Ezt a férfit egyre gyakrabban igazoltatják, de nem akar elmenni
Ezt a VIII. kerületi önkormányzat is megerősítette. Az [origo] kérdéseire írt e-mailből kiderül, hogy a közrendvédelmi akció februárban ért véget. "Az akció ideje alatt közel kétezer emberrel került kapcsolatba a rendőrség és az önkormányzat. Több mint 150 körözött személy került előállításra, köztük olyanok is, akiket 5-6 szerv is keresett különböző bűncselekmények miatt" - közölte az önkormányzat, amely sikeresnek értékelte az akciót. Azért is, mert szerintük közvetlenül utána kevesebb lett a kerületben az utcán alvó ember, és mert a tél folyamán a kerületben senki nem fagyott halálra. "Köztisztasági problémák továbbra is vannak, de egy hosszú folyamat elején járunk, a helyzet folyamatosan javulni fog" - írták.
Az utóbbi időben viszont mintha változott volna megint a helyzet: több, az [origo] által megkérdezett hajléktalan is arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben - kevesebb mint egy hónapban - újra elkezdték őket gyakrabban vegzálni a rendőrök. Megszaporodtak az igazoltatások, amikor az egyenruhások mindig felszólítják az utcán talált embereket, hogy menjenek el. Egy hajléktalan férfi például azt mondta, volt olyan nap mostanában, hogy hétszer is igaztoltatták, és mindig megvárták azt is, amíg összepakol, és elhagyja a parkot, ahol rátaláltak. A férfi azt mondta, ezzel sem lehet rábírni, hogy másik kerületbe költözzön - bár az egyik rendőr azt tanácsolta neki, hogy "menjen át a hétbe" -, ilyenkor mindig egyik térről a másikra hurcolkodik át. A kukázást egyelőre elnézik, de a padokra letelepedést, elalvást már nem.
Az [origo] a rendőrségnél érdeklődött arról, hogy valóban indult-e kifejezetten a hajléktalanokat célzó akció, választ azonban eddig nem kaptunk, a rendőrség türelmet kért. Az önkormányzat pedig azt mondta, nincs újabb rendőrségi akció, és biztosak benne, hogy a rendőrök nem küldik át más kerületbe a hajléktalanokat. A rendőrök csak akkor figyelmeztetnek valakit, ha az például az utcán vizel, vagy megbotránkoztatja a járókelőket.