"Teljesen félreértettek" - mondta az [origo]-nak Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a minisztériumában készülő meteorológiai törvénytervezetről. Illés a múlt héten csütörtökön még arról beszélt a Kossuth-rádióban, hogy a meteorológiai adatok begyűjtése állami feladat, amelyet az állam finanszíroz, és nem támogatja, hogy magánmeteorológiai társaságok elemzéseket adjanak. Elemzések alatt a meteorológiában a mért adatokból és az időjárási modellekből levont következtetéseket kell érteni, azaz az előrejelzéseket.
Az államtitkár akkor azt is mondta, hogy az új meteorológiai törvényben igyekeznek kiküszöbölni azokat a visszás helyzeteket, amikor "a másod-, harmad-, nyolcad közlés abból táplálkozik, hogy az állam biztosítja az eszközöket, fizetéseket, berendezéseket, elemzések történnek, aztán azt valaki felhasználja, eladja, és magánhasznot termel". Szerinte ugyanis a magántársaságoknak nincsen megfelelő mérőhálózatuk, bár ezt az [origo]-nak több magáncég is cáfolta. Arra is törekednek majd, hogy az OMSZ ne legyen kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak.
"A fő változás az lesz, hogy kizárja az OMSZ adatait felhasználó magáncégeket, és megakadályozza, hogy az elhappolt információkkal maguknak szerezzenek profitot, és megrövidítsék ezzel az OMSZ-t" - mondta Illés még pénteken az Indexnek. A kijelentéseket a meteorológiai magáncégek értetlenül fogadták, az Időkép Kft. például közleményben tudatta, aggasztónak találják, hogy minden privát fejlesztés kiszorulhat az országból. A cég ügyvezetője, Nagy Gergely hétfő délután azt mondta az [origo]-nak, hogy a magáncégek kiszorítása EU-s irányelveket sértene, és Brüsszel sem hagyná szó nélkül.
Megreguláznák az állami cégeket
Az államtitkár azonban hétfőn este az [origo]-nak már azt mondta, hogy az új meteorológiai törvénytervezetben nincs szó államosításról, csak arról, hogy az OMSZ-nek monopóliumot adnának az élet- és vagyonvédelmet szolgáló riasztásokra. A törvényben pedig azt a kört fogják meghatározni, amelynek kötelezően az OMSZ-től kell adatokat vennie.
Ebbe a körbe azonban nem tartoznak majd bele a magánvállatok, csak az állami és az önkormányzati cégekre fog vonatkozni - mondta Illés. Ilyenek például szerinte a légiirányítás, a honvédség, de a közútkezelők is az OMSZ adataiból fogják megállapítani, hogy mikor kell sózni az utakat. Illés szerint így a magántársaságok ezentúl is készíthetnek előrejelzéseket, szolgáltathatnak cégeknek, az időjárás-jelentéseiket közzétehetik a honlapjukon és a sajtóorgánumok is maguk döntik el, hogy melyik cégtől akarnak előrejelzést vásárolni. Az OMSZ honlapján szereplő nyilvános adatok is hozzáférhetőek maradnak. "Az emberek semmilyen változást nem fognak tapasztalni" - mondta Illés.
Az OMSZ egyik munkatársa figyeli Európa időjárási modelljét
Az államtitkár szerint az állami és önkormányzati cégek esetében azért van szükség a változtatásra, mert vannak olyan állami cégek, amelyek jelenleg nem az OMSZ-től szerzik be ezeket az adatokat, hanem olyan magánvállalatoktól veszik az információkat, akik viszont az OMSZ-től vásárolnak. A törvény célja az, "az állami szervek közvetlenül az OMSZ-től vásárolják az előrejelzéseket, és ne magánvállalatoktól" - mondta Illés.
Megkérdeztük az államtitkárt, hogy melyik állami cégeknek kell majd átállniuk az intézkedés miatt, de nem tudott konkrét példákat hozni. Az OMSZ elnökének, Dunkel Zoltánnak is feltettük ezt a kérdést, de ő sem mondott konkrét cégeket, így egyelőre nem világos, hogy kiket érintene az új előírás.
Illés: Héja vagyok
Az államtitkár szerint komolyan fontolóra vették azt is, hogy az állami szervezetek mellett a média számára is előírják, hogy kötelezően az OMSZ-től szerezzék be az adatokat. Ő maga is ezt az álláspontot támogatta, "ebben a kérdésben héja vagyok". Szerinte ugyanis az időjárásjelzés közadat, ezért azt tartaná megfelelőnek, ha az előrejelzéseket közreadó médiumok is az OMSZ-től vásárolnák az anyagokat. "A törvényben azonban ez nem lesz benne" - mondta. Az OMSZ ugyanis ebben más álláspontot képviselt, így a törvényben csak az állami szervezetek fognak szerepelni.
Dunkel Zoltán erről az [origo]-nak annyit mondott, hogy a törvénytervezet sokat változik jelenleg is, és egyelőre csak tárcaközti egyeztetésen van. "Azt azonban nem mondhatjuk, hogy magáncégek nem készíthetnek saját időjárás-előrejelzéseket" - mondta Dunkel, hozzátéve, hogy az ezzel kapcsolatos korábbi nyilatkozatokat többen félreértették. Azt viszont elvárnák, hogy az OMSZ-től átvett adatok esetében forrásként jelöljék meg az állami szolgáltatót. Erre szerinte azért van szükség, mert volt már arra példa, hogy felhasználták az OMSZ radarképét, csak levették róla a logót.
"A törvény azt szabályozza majd, hogy milyen jogosítványai vannak az államnak, és milyenek a magáncégeknek" - mondta Dunkel. Ilyen lesz például, hogy csak az OMSZ láthat el élet- és vagyonvédelmi feladatokat, tehát csak az állam adhat ki riasztást. Ezzel egyébként az Időkép vezetője is egyetértett, mondván, hogy a katasztrófavédelmi riasztásokat és magáncégektől SMS-ben érkező információkat mindenképpen külön kell kezelni. Hozzátette azonban, hogy érdemes lenne az államnak kiegészítő szolgáltatóként magáncégeket is bevonnia az informálásba, nekik ugyanis sokkal gyorsabb hálózataik vannak, így a riasztásokat is sokkal gyorsabban el tudnák juttatni az emberekhez.
Megdupláznák a bevételt
Illés Zoltán szerint 4-5 éven belül azt is el akarják érni, hogy az OMSZ-t kilencven százalékban az állami költségvetésből tudják finanszírozni. Dunkel szerint az OMSZ 2012-es költségvetése 1,6 milliárd forint, ebből azonban csak 600 milliót áll az állam, a többit nekik kell előteremteniük. Ezenfelül még valamivel több mint félmilliárd forint költséget jelent azoknak a nemzetközi meteorológiai szervezeteknek a tagsági díja, amelyeknek Magyarország tagja.
Illés arra számít, hogy az új törvényi szabályozással a duplájára emelkednek az OMSZ piaci bevételei. Mivel ezek jelenleg egymilliárd forintot tesznek ki, ez összesen kétmilliárd forint bevételt jelentene. Ezt fejlesztésekre fordítanák, illetve a nemzetközi szervezetekben való tagságok milliárdos költségeit állnák belőle.
A Mount Everesthez nem kell az OMSZ
Az [origo] által megkérdezett meteorológiai cégek eltérően nyilatkoztak arról, hogy milyen adatokat vesznek az OMSZ-től. Nagy Gergely szerint például az Időkép nem vásárol adatot az OMSZ-től, csak a nyilvános radarképeiket jelenítik meg az oldalukon. Pártai Lucia, az Eumet ügyvezető tulajdonosa pedig azt mondta, hogy a cége az OMSZ-től csak mért adatokat vásárol, amelyek szerinte egyrészt közérdekű adatok, másrészt csupán korábbi előrejelzéseik pontosságát ellenőrzik a segítségükkel.
Az előrejelzéseiket, amelyekért a megrendelők fizetnek, Pártai szerint külföldi cégek által biztosított modellekből készítik, amelyekhez az OMSZ adatait nem is használják. Némely megrendelésük például külföldi helyszínekhez kötődik, utazási útvonalakra készítenek előrejelzést, például számos hegymászócsoport is az ő előrejelzésükkel "mászta meg a Mount Everestet".
Az önkormányzatokat bukják
Az Időkép vezetője szerint Illés új nyilatkozata azt jelzi, hogy "felpuhult a koncepció", aminek örülnek. Bár szerinte nem jellemző, de nem is példátlan, hogy állami szervezetek rendelnek a magánmeteorológusoktól - nekik is több önkormányzati megrendelőjük van, akiknek SMS-ben nyújtanak előrejelzéseket -, ez csak kis részét teszi ki a bevételi forrásaiknak. "Annak azonban nem látom értelmét, hogy ha egy magáncégnek naprakész információja van, akkor miért fosztanának meg tőle egy állami céget" - tette hozzá.
Pártai Lucia szerint értelmetlen, hogy törvényben akarják előírni az állami cégeknek, hogy kötelezően az OMSZ-től rendeljenek előrejelzést. "Az állami szektor eddig sem vásárolt semmit, nekem sincs állami megrendelésem" - mondta, bár hozzátette, hogy korábban volt egy önkormányzati megrendelője, amelynek az egyik rendezvényére kellett időjárást előrejeleznie. Pártai is úgy véli, hogy pont az állami cégeknek lesz rosszabb attól, hogy magáncégektől nem kérhetnek előrejelzést. "Komoly hasznuk vagy veszteségük származhat az időjárás-előrejelzésből. Mi van, ha az én cégem jobb előrejelzést készít az OMSZ-nél?" - mondta. Szerinte emiatt jobb lenne, ha pályáztatáson dőlne el, hogy kitől rendelnek előrejelzést az állami szervezetek.