Schmitt Pál visszavág

Peren kívüli egyezséget ajánlhat a Semmelweis Egyetem Schmitt Pálnak - értesült az [origo]. Schmitt szerint az egyetem megsértette az eljárási szabályokat, amikor megfosztotta őt a doktori címétől, és ezt egy szakértői vélemény is igazolja, ráadásul valószínűleg az egyetem is tisztában volt vele, hogy átlépi saját hatáskörét. Schmitt az igazság bajnokának szerepében tetszeleghet, bár azt senki nem vitatja, hogy plagizált. A Semmelweis Egyetem cikkünk megjelenése után azt írta: nem időszerű az egyezség lehetőségével foglalkozni.

Peren kívüli megállapodást ajánlana az [origo] információi szerint a Semmelweis Egyetem Schmitt Pálnak. Az intézmény jogászai információink szerint ezzel akarják elkerülni, hogy bíróság mondjon ítéletet a bukott államfő kisdoktori címének elvételéről, mert úgy látják, hogy egy bírósági perben az intézmény mindenképp alulmaradna.

Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Főiskolán (TF) szerzett kisdoktori címét - ahogy arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk - több hónapos eljárás után március végén vonta vissza a TF jogutódja, a Semmelweis Egyetem (SE) szenátusa, miután az intézmény által felállított tényfeltáró bizottság megerősítette a Hvg.hu állítását, miszerint Schmitt a doktori dolgozat jelentős részét plagizálta. Schmitt kezdettől vitatta, hogy az egyetem jogszerűen vette el a doktori fokozatát.

Schmitt Pál már a távozását bejelentő parlamenti beszédében is azt mondta, hogy az eljárás szabálytalan volt, az egyetem szenátusának szerinte ugyanis ismernie kellett a hatályos törvényeket, amelyek értelmében doktori címének megvonását a Magyar Akkreditációs Bizottság indítványára kizárólag a nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezhette volna, és nem is az egyetemnél, hanem a bíróságnál. Mivel azonban ez nem így történt, Schmitt bejelentette, hogy megtámadja a döntést, majd másnapi közleményében a Semmelweis Egyetem szenátusának "ténybeli és jogi tévedéseket, valamint eljárásjogi szabálysértéseket tartalmazó döntését" emlegetve számolt be arról, hogy jogi lépéseket tesz a döntés miatt.

Van mitől félniük

Schmitt 2012. április 13-án először az egyetemhez nyújtott be felülbírálati kérelmet a szenátus határozatával szemben, majd rövid időn belül a döntés bírósági felülvizsgálatát is kezdeményezte a Fővárosi Törvényszéken. A bíróságon az [origo]-nak küldött tájékoztatása szerint mindeddig nem indult per az ügyben, annak ugyanis feltétele, hogy a megkezdett felülbírálati eljárást az egyetem zárja le. A Semmelweis Egyetem az [origo] megkeresésére nem árult el részleteket az ügyről, így az esetleges peren kívüli megegyezésről sem, az intézmény sajtóosztálya mindössze annyit közölt, hogy a felülbírálati eljárás folyamatban van, illetve, hogy annak végén tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.

Az egyetem jogászai ugyanakkor joggal tarthatnak attól, hogy a bíróság Schmittnek ad majd igazat: az [origo] információi szerint a nemzetierőforrás-miniszter, Réthelyi Miklós már röviddel Schmitt Pál lemondása után szakértői állásfoglalást kért a Közigazgatási Minisztériumtól (KIM) annak kiderítésére, hogy a procedúra jogszerűen zajlott-e. A KIM jogászai pedig már azt is szabálytalannak ítélték, hogy az egyetem tényfeltáró bizottságának a plágiumot elismerő jelentését Réthelyi Miklós a folyamat elején bontatlanul visszaküldte az egyetemnek. Az SE ugyanis a hatályos felsőoktatási törvényre hivatkozva előzőleg éppen azért továbbította a jelentést a miniszternek, mert az ágazat felügyelőjeként érvelése szerint neki kellett volna megtennie az abból következő lépéseket.

Lavina lett belőle

Réthelyi Miklós ugyanakkor korábbi információink szerint nem egyedül döntött a vizsgálati jelentés visszaküldéséről, hanem a miniszterelnökkel konzultálva, Orbán Viktor útmutatása alapján hárította végül az egyetemre a felelősséget. A kormányfő ugyanis azon az állásponton volt, hogy a kormánynak - így a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak - a lehető legtávolabb kell magát tartania attól, hogy formális szerepe vetődhessen fel a köztársasági elnök doktorijának megítélésével kapcsolatban, ezért kell vissza passzolni a labdát a vizsgálatot lefolytató egyetemnek. Az egyeztetés tényét júniusi lemondása után Réthelyi Miklós az [origo]-nak adott interjúban is megerősítette, a lépést ugyanakkor utólag is indokoltnak nevezte, mert a tényfeltáró bizottság többértelmű jelentése alapján szerinte felelőtlenség lett volna bárhogy is döntenie.

Bár a Semmelweis Egyetem akkori rektora, Tulassay Tivadar a vizsgálat januári kezdetekor még azon vacillált, hogy hogyan lehetne az intézmény és az államfő renoméját is megmenteni, információink szerint ekkorra már felismerte, hogy az egyetem jó hírneve érdekében az utóbbiról le kell tennie. A lavina pedig el is indult: a rektor másnap délelőttre összehívta az egyetem doktori tanácsát, amelynek javaslatára az intézmény legfőbb döntéshozó szerve, a szenátus még aznap este úgy döntött, hogy el kell venni a doktori fokozatot Schmitt Páltól.

Tudták, hogy baj lesz

Az egyetem a nyilvánosságra hozott szenátusi határozat szerint már ekkor tisztában volt vele, hogy jogszerűtlenül járt el. "A szenátus jóváhagyólag tudomásul vette azt a tájékoztatást, hogy a törvények értelmében az oklevelet érvényteleníteni (a MAB indítványára) a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezésére kizárólag a bíróság jogosult" - áll a szenátus határozatában, hozzátéve ugyanakkor, hogy "a miniszteri döntésre (a visszaküldésre) figyelemmel a cím visszavonásával kapcsolatos kérdés végleges rendezését a testület kötelességének tartja".

Arról nincsenek információink, hogy a peren kívüli megegyezésben a Semmelweis Egyetem mit ajánlana Schmittnek, az egyetem mellett ugyanis Schmitt Pál is elhárította az erre vonatkozó megkeresésünket. A korábbi államfő a titkársága útján mindössze annyit közölt, hogy "a Semmelweis Egyetem felülvizsgálati eljárásának lezárásáig nem kíván nyilatkozni semmilyen olyan tárgyú ügyben, amellyel a felülvizsgálat végeredményét esetlegesen befolyásolná".

Bár a volt köztársasági elnöknek óriási elégtételt jelentene, ha a bíróság kimondaná, hogy jogszerűtlenül fosztotta meg doktori címétől az egyetem, Schmitt az ügyre rálátó forrásaink szerint ennek ellenére hajlik a peren kívüli megegyezésre.

A peren kívül egyezségben az egyetem többféle gesztust is tehet Schmittnek. Ez lehet bocsánatkérés, lehet pénzbeli kompenzáció és sok más dolog is. Ez azonban csak részlegesen kárpótolhatja a politikust, a pozíciójába ugyanis - amelyről a szenátus döntésére hivatkozva mondott le, és amelyet 2012. május 2-tól Áder János tölt be - értelemszerűen már semmilyen módon nem kerülhet vissza.

Nem ajánlottak egyezséget

A Semmelweis Egyetem cikkünk megjelenése után közleményt adott ki, amelyben azt írja: "a felülbírálati eljárás folyamatban van, és addig nem is időszerű a peren kívüli egyezség gondolatával foglalkozni". A közleményben hozzáteszik, hogy "a Semmelweis Egyetem nem ajánlott peren kívüli egyezséget a volt köztársasági elnöknek, az eljárás végén tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot".