Hitelből gyűrték le a pottyantós korszakot Alsómocsoládon

A kocsma és a templom is pályázati pénzből újult meg Alsómocsoládon, az ország legeladósodottabb falujában, ahol minden emberre közel másfél millió forint adósság jut. A felvett svájcifrank-hitelből a polgármester hivatalt épített a domb tetejére, tornatermet az erdőbe, valamint öregek otthonát, ahol dübörög a mulatós zene. A helyiek nem aggódnak a hitel miatt, az állami segítséget berzenkedve fogadják, de már vannak ötleteik, hogy mire költik az ölükbe hulló milliókat.

Markológépek, teherautók, két üdvözlőtábla és az Új Széchenyi-terv fejlesztési támogatását reklámozó hirdetmény fogadja a látogatókat a Baranya megyei Alsómocsoládon. A járművek a zsákfaluba vezető egyetlen utat építik, az Új Széchenyi-terv hirdetménye egy több tízmilliós, pályázaton elnyert támogatással dicsekszik, és annak is jó oka van, hogy a Köszöntjük községünkben feliratú táblából kettő is található tíz méteren belül: az egyiket ugyanis egy pályázat részeként helyezték ki, a másik pedig láthatóan már régebb óta a falu határán áll.

Kíváncsi, hogy mire ment el az alsómocsoládiak pénze? Kattintson a fotóra, és megláthatja!

"Ilyen gazdag település nincs még egy" - mondta egy helyi vállalkozó Alsómocsoládról, pedig a településről szombaton derült ki, hogy a Belügyminisztérium összesítése alapján az egy főre jutó adósságot tekintve a legeladósodottabb település Magyarországon: minden egyes lakosára 1,45 millió forint adósság jut.

A kocsmára is jutott EU-s pénz

"A tévében hallottuk, megdöbbentünk" - mondta egy helyi nő a több mint ötszázmillió forintot kitevő adósságról. Az [origo] tudósítóinak hétfőn sok helyi arra panaszkodott, nem tudtak róla, hogy ennyire el van adósodva a falu. Az egyik csapos szerint a helyi kocsmában egész délelőtt ez volt a téma, mindenki meglepődött. Egy sörét kortyolgató férfi az [origo] kérdésére szégyennek nevezte az adósságot. Azt azonban mindenki elismerte, hogy a mindennapi életben semmit sem éreznek a nagy adósságból, és nem is aggódnak a milliók miatt. A pénz ugyanis nem veszett el, hanem benne van az önkormányzat vagyonában.

Az alig 350 fős kistelepülésen egymást érik a pályázati pénzből felépült házak, parkok. A főutcán új virágágyásokat látni, a főtéren pedig még a templomon és a kocsmán is egyaránt ott díszeleg a tábla, amely közli, hogy pályázati támogatásból újult meg. A községházát Alsómocsoládon nem érdemes a falu közepén keresni, a fából épült, alpesi hangulatú, többszárnyú épület ugyanis a település fölé magasodó dombon áll, és szintén pályázati pénzből épült.

Egyforintos fagyi

2004-ben Alsómocsolád nosztalgiahetet tartott az EU-csatlakozás alkalmából. Négy forintért volt kapható a kenyér és a tej, a fagylalt pedig gombóconként egy forintba került. A lakosok csak a megszokott árumennyiséget vásárolhatták meg, az árkülönbözetet az önkormányzat állta. A polgármester számításai szerint 200 ezer forint kiadással járt nekik a nosztalgiahét.

Az EU-csatlakozás alkalmából minden falubeli kapott egy emléklapot, valamint egy CD-t, amely tartalmazza az összes falubeli fotóját a házáéval együtt.

"Normális, de nem helyes, ha a lakosságszámhoz viszonyítják az adósságállományt" - mondta az [origo]-nak Dicső László polgármester, aki 1990 óta irányítja a községet. Szerinte ugyanis számszerűen nem magas a falu ötszázmilliós adóssága, amely a polgármester szerint 20-25 éves futamidejű, svájci frank alapú kötvénykibocsátásokból áll össze. Az ezekből befolyó pénzt pedig mind pályázatok önrészének finanszírozására fordították.

Dicső László polgármester Alsómocsolád díjai mellett (a képre kattintva galéria nyílik)

"A tanácsi rendszerben egy pottyantós vécé volt a falu központjában" - mondta Dicső, szerinte a falu a rendszerváltás előtt kihalásra volt ítélve, ugyanis még építési engedélyt sem adtak ki a területére, 1990-től viszont elkezdték fejleszteni, és azóta tudatosan vesznek részt minél több pályázaton. Mindezért rengeteg oklevelet is kaptak különböző szervezetektől, például az EU-tól is. Ezek mind kint lógnak a falon a polgármesteri iroda előtt.

Dübörög a mulatós az öregek otthonában

Az önkormányzat által kiadott közlemény 29 pályázati projektet nevez meg az elmúlt évekből, ezek közül a legdrágább a majd 120 millió forintba kerülő idősek otthona, de van köztük a főtérre épített vendégház, egészségre nevelő életmódprogram, és az erdő szélére épült tornapálya is. Az önkormányzatnak jelenleg is több projektje fut az alig pár utcából álló faluban, a hivatalban ottjártunkkor éppen egy pályázati anyag elkészítésével bíbelődtek, lent a faluban pedig a markológépek szorgalmasan építették az új csapadékelvezető rendszert.

A faluban lépten-nyomon pályázati projektekre lehet bukkanni (a képre kattintva galéria nyílik)

"Nincs olyan, ami a levegőbe ment volna" - mondta a fejlesztésekre egy az utcán sétáló nő, aki hirtelen bajban érezte magát, amikor megkérdeztük tőle, hogy mi a kedvenc fejlesztése, és végül annyit mondott, hogy "mindennek örülünk". Egy, az idősek otthonában dolgozó nő kérdésünkre csak széttárta a kezét. "Nézzenek körül, gyönyörű" - mondta, hozzátéve, hogy vidéken mindig van igény idősotthonra, ide is túljelentkezés van, és jól is érzik magukat itt az öregek. Ezt szinte mondani sem kellett, az egyik szobában ugyanis akkora hangerővel dübörgött a mulatós zene, hogy még az utcán is lehetett hallani.

Mesekönyvet is írtak

Egy helyi alapítvány 2011 őszén pályázatot nyújtott be Tematikus utak kialakítása célterületre, Faluséta kialakítása Alsómocsoládon címmel, és több mint hárommillió forintot nyert. A "Faluséták" célja, hogy leporelló segítségével célirányosan tudjanak tájékozódni a település iránt érdeklődők, így fedezzék fel a környék vonzerejét. A projekt részeként elkészítettek egy mesekönyvet, amely Alsómocsolád múltját, helytörténetét, természeti örökségét hivatott megismertetni.

A megkérdezett helyiek közül sokan azt mondták, hogy bár ők maguk nem használják a pályázati pénzekből épített szolgáltatásokat, mások igen. A főtéren álldogáló két nő például azt mondta, hogy nyaranta rengeteg diák szokott jönni a helyi diákszállásra és erdei iskolába. Az erdei tornatermet pedig a saját gyerekeik is szeretik, akikkel éppen akkor érkezett meg a falugondnok az önkormányzati kocsival a szomszédos településen lévő iskolából. "Az mondjuk, hátrány, hogy se iskola, se óvoda, Mágocsra járnak a gyerekek" - mondta az egyik szülő.

A hitelről azonban nincs jó véleményük. "Ilyen áron nem kellett volna ez a sok fejlesztés, addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér" - mondták. Egyikük hozzátette, hogy az erdei tornaterem sem létfontosságú, még ha ott szokták is ünnepelni a gyerekek születésnapját.

De hát az a mi pénzünkből megy!

A polgármester szerint az önkormányzat tudja kezelni a hitelállományt, nincs gondjuk a törlesztéssel, és úgy számoltak, hogy 25 év alatt "elporlasztják" az adósságot. Dicső szerint ugyanis mindezt ki tudják gazdálkodni a bevételeikből. A település közigazgatási területén több gyár is található, köztük a Pick Zrt. húsüzeme és egy téglagyár, ezek pedig jelentős iparűzési adót fizetnek. A falusiaknak ráadásul a település mellett fekvő halastavakból is pluszbevételük van, azokat évente milliókért adják bérbe haltenyésztéssel foglalkozó vállalkozóknak.

Alsómocsoládnak azonban mégsem kell 25 évet várnia, a kormány ugyanis októberben elhatározta, hogy besegít az eladósodott településeknek. Az 5000 fő alatti községek esetében az állam még az idén a teljes hitelállomány fizetését átvállalja. Erre Dicső azt mondta, hogy bár nincsenek rászorulva az állami segítségre, a felszabaduló forrásokból új projekteket fognak indítani, és például felújítják a faluban található kastélyt.

Az állam besegít az ötszázmilliós adósság lefaragásába (a képre kattintva galéria nyílik)

A helyiek közül is volt olyan, aki örült az állami hitelátvállalásnak, a felszabaduló forrásokból pedig több szociális gondozót hozna a faluba, a többség azonban berzenkedve fogadta a felajánlást. "Ezzel az erővel akár tőlem is átvállalhatnák a hitelt" - mondta a kocsmában üldögélő egyik férfi, mások pedig arról beszéltek, hogy az állam is nagyon rossz helyzetben van.

"Csak kérnek majd érte valamit" - mélázott az állami hitelátvállaláson egy közelben élő, de nem alsómocsoládi vállalkozó. Miután megtudta, hogy feltétel nélküli átvállalásról van szó, csak annyit mondott, hogy "na nehogy már", mire az egyik vele dolgozó férfi közbevetette, hogy "de hát az a mi pénzünkből megy!"