Alkotmányellenes a választási regisztráció

Alkotmányellenes az Alkotmánybíróság szerint a választási eljárásról szóló törvény - jelentette be a testület pénteken, megerősítve az [origo] korábbi információit.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, mivel annak gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé.

Bár a köztársasági elnök alapvetően formai hibákra hívta fel az AB figyelmét, indítványában arra is kérte a testületet, hogy a kifogásolt rendelkezésekkel "szoros tartalmi összefüggésben álló" rendelkezéseket is vizsgálja meg. Az AB láthatóan komolyan is vette a felhatalmazást: a testület pénteki közleménye szerint elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható indoka.

Az Alkotmánybíróság - az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével - ez alapján megállapította, hogy az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság szerint az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében, vagyis a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot.

Van, ahol indokolt a feliratkozás

Az Alkotmánybíróság szerint ugyanakkor a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem a választópolgárok bizonyos csoportjai esetében - például a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni - éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció.

Azon választópolgárok esetében azonban, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön viszont nem. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében pedig az Alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.

Az AB alkotmányellenesnek találta a törvény egyes, választási kampányra vonatkozó szabályait is. A testület szerint például a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, ezért alaptörvény-ellenes, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes továbbá, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte azt is, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap alatt.

Öt bíró nem értett egyet

A határozathoz Kovács Péter párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak. A különvéleményt megfogalmazó alkotmánybírók - az új kampányszabályok alkotmányosságáért kiálló Lenkovics kivételével - a választási regisztráció megsemmisítésével nem értenek egyet.

A 2011-ben, a fideszes többség által megválasztott Pokol Béla azt írja, hogy "alapvetően elhibázottnak tartom a határozat ezen pontjának az indokolását. Már az vitatható, hogy az indokolás a választási regisztrációt pusztán a választójog korlátozásának fogja fel, miközben az a választási rendszer funkcionális működőképességének egyre inkább fontos feltételévé válik". A szintén 2011-ben megválasztott Szívós Mária pedig jelzi, "az Alkotmánybíróság jelen ügyben lefolytatott eljárását az Alaptörvény szellemével is ellentétesnek tartom".

A volt fideszes képviselő Balsai István szerint a regisztráció követelménye nem választójogi korlát, hanem "eljárásjogi természetű szabály", amit a törvényhozónak van joga kialakítani. Dienes-Oehm Egon pedig azért nem ért egyet a regisztráció megsemmisítésével, mert szerinte a testület véleményét kikérő köztársasági elnök "kifejezetten nem igényelte" a regisztrációs kötelezettség vizsgálatát, mivel az Áder beadványa idején még az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek a része volt (ezt december végén semmisítette meg az Alkotmánybíróság).

Áder kért kontrollt

Az AB vizsgálatát Áder János köztársasági elnök kezdeményezte, aki december 6-i beadványában több aggályos pontot is megjelölt a törvényben. Áder kifogásolta, hogy a Magyarországon élő választók a választást megelőző év szeptemberének első két hetét leszámítva csak személyesen vagy interneten regisztrálhatnak, és bírálta azt is, hogy a Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező szavazókra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a külföldön élő magyarokra.

Áder János aggályosnak tartotta, hogy a választási kampány hossza a korábbi 90 nap helyett 50 napra csökken, így a regisztrációs időszak nagy részében nem lehet majd kampányolni. Az pedig a véleményszabadságot korlátozhatja felvetése szerint, hogy a kereskedelmi tévékben és rádiókban nem, csak a közmédiában jelenhetnek meg politikai hirdetések, illetve, hogy a választást megelőző héten nem lehet közzétenni a közvélemény-kutatások adatait.

A Fidesz vezetése még 2011 őszén vetette fel, hogy előzetes regisztrációhoz kössék a választási részvételt. A Fidesz szerint ez tisztábbá teszi a választásokat, mivel a nem tudatos és így könnyen befolyásolható, nem átgondoltan döntő szavazók nem tudják eldönteni a választási küzdelmet. A Fidesz szerint a regisztráció nem érdemi plusz adminisztrációs teher a választóknak, pedig a feliratkozás mindenképpen bonyolultabbá teszi a választáson való részvételt. A kormánypártok azt is tagadják, hogy a regisztráció szűkítené a választáson való részvétel lehetőségét.