Röhögnek a rendőrveszélyen a plázában lógó diákok

Péntek óta rendőrök is visszavihetik az iskolákba a lógó diákokat, de úgy tűnik, hogy ez pont az érintetteket érdekli a legkevésbé. Van, aki a csúfolódó osztálytársak elől menekül a plázákba, van, akinek a szülei is asszisztálnak a lógáshoz. A megkérdezett iskolaigazgatók szerint nem is a kreativitásukkal ütnek el a mai lógósok a régiektől, hanem azzal, hogy mennyire nem érdekli őket az egész.

"A diákok mindig is lógtak, de tíz-húsz éve elképzelhetetlen volt az a fajta gátlástalanság, amit most megengednek maguknak" - kesergett az egyik miskolci szakközépiskola igazgatónője. Ő egyike volt azoknak az igazgatóknak, akiket arra kértünk: meséljék el, milyen változatos módon hanyagolják a tanórákat diákjaik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának statisztikái alapján a 2011-2012-es tanévben összesen több mint 276 ezer iskolásnak volt legalább egy igazolatlan órája. A legtöbbet a szakközépiskolai tanulók gyűjtötték, a legjellemzőbb, hogy a gyerekek 2 és 9 tanóra közötti igazolatlan hiányzást gyűjtenek össze egy tanévben. A kormány tavaly törvénymódosítással próbált fellépni a lógások ellen: ez év február elsejétől a rendőr bekísérheti a gyereket az iskola igazgatója elé, ha lógáson kapja. A gyerekeket összeszedő, majd iskolába szállító rendőrségi rendszerről tapasztalatok egyelőre nincsenek, mi egy budapesti plázában próbáltunk utánajárni, hogy a lógósok mit szólnak az új rendszerhez.

Anyuék tudják

Ha létezik olyan, hogy ideális időpont az iskolai lógásra, az minden bizonnyal a péntek késő délelőtt. Ráadásul még a február elejei tavasz is beköszöntött, így tényleg minden adott volt, hogy ne az iskolában üldögéljenek a diákok. A WestEnd bevásárlóközpontban nyitás után fél órával még alig pár vásárló lézengett, az eladólányok az ablakokat törölték fényesre. A szokásos pénteki áradat még nem indult be.

Két fiú nagykabátban, iskolatáskával a hátán bámulta a földszinten a fali vízesést. Odaléptem hozzájuk, megkérdeztem, hogy lógnak-e. Ijedten néztek rám, egyikük azt mondta, ilyenkor valóban az iskolában lenne a helye, de ma elmaradt három órája. Barátja, akinek szintén iskolatáskára emlékeztető zsák volt a hátán, azzal védekezett, hogy ő már dolgozik. A tetőteraszon sem volt nagy tömeg, egy fiú és egy lány hintázott, kezükben cigaretta. Ők is megijedtek, úgy tűnt, hogy a "sziasztok, suliba jártok még" kérdést hallva egyből beugrott nekik, hogy ők most nem ott vannak, ahol lenniük kéne.

Forrás: AFP/Getty Images/Spencer Platt

A lány az osztálytársai miatt nem ment be. Azt mondta, folyamatosan szekálják, utálja őket. Inkább plázázik, ha meg jó az idő, akkor a parkban üldögélnek, mászkálnak. Sosem unja magát, mindig talál társat a lógáshoz. Sokat lóg, a szülei pedig tudnak róla, de nem érdekli őket. "Kapok igazolást tőlük, tudják, hogy nem megyek be. Nem szólnak érte." A nyolcadikos lány láthatóan zavarban volt, egyfolytában mosolyogott, de látszott, hogy nem szívesen beszél a témáról. A fiú már idősebb, középiskolába jár. Lazábban kezelte a faggatózásomat: "Nem lógok sokat, csak ha úgy jön ki, ma épp egy ilyen nap van" - mondta, miközben hajtott egyet a hintán.

Shoppingolnak iskolaidőben

Két lány a földszinti szökőkútnál fröcskölte és szórakoztatta egymást. Mellettük a kanapén három-négy ruhásszatyor. Ők is lógtak aznap. Legjobb barátnők, a szőke hajú már középiskolás, ő is az osztálytársai miatt lóg. "Csúfolnak a külsőm miatt, hogy milyen a ruhám, inkább be sem megyek". A barátnője még csak hetedikes, a szeme alul vastagon kihúzva, a feszülős topban és csípőnadrágban legalább 16 évesnek tűnik. Ő egyszerűen nem tanult a pénteki dolgozatra, azért nem ment be. Vásárolgatnak, ha van pénzük, ha meg nincs, akkor csak úgy elvannak, "beülnek a Mekibe". "Nyáron kimegyünk a Margitszigetre vagy strandra" - mondták fülig érő szájjal.

Havonta átlagosan három-négy alkalommal lógnak, de akkor egész napra eltűnnek az iskola környékéről. "Igazolást mindig a háziorvos ad. Elmegyek, megmondom, hogy tegnap fájt a fejem vagy görcsölt a hasam. Ennyi." A szüleiknek nem tűnik fel, hogy az iskolából négy-öt márkás szatyorral mennek haza. "Azt mondjuk, hogy suli után mentünk plázázni" - magyarázta egyikük a cselt. Nem hallottak még róla, hogy a rendőr bekísérheti az iskola helyett császkáló tanulókat az igazgató elé. "Komolyan?" - kérdezte az egyik nevetve. - "Az jó, mert ma már négy rendőrrel is találkoztunk."

Éjszaka dolgozik a gyerek

A megkérdezett igazgatók közül háromból kettő a lustaságot és a motiválatlanságot emelte ki a lógás fő okaként. Az egyik fővárosi szakiskolában néha egészen más okok állnak a lógások mögött. "Gyakori, hogy iskola mellett dolgoznak a diákjaink. Nem egy olyan családról tudunk, ahol a gyerek az eltartó. Éjszaka dolgozott, az első két órára nem tudott bejönni, mert elaludt. Gyakorlatilag ő tartotta el a családot. Kirúghattuk volna, mert összejött annyi igazolatlan órája, de erkölcsi okokból nem tettük" - mesélte az igazgató.

Máshol sokkal prózaibb a hiányzás oka. "Elindulnak otthonról reggel, csak éppen nem érnek el az iskoláig. A szülő gyakran csak napok múlva értesül róla az osztályfőnöktől, hogy a gyerek nem jár be az órákra" - mondta a nyolcadik kerület egyik általános iskolájának vezetője. És hogy mit csinálnak? "Felmennek egymáshoz, interneteznek, eltöltik szépen a napot, délután pedig, mint aki jól végezte dolgát, hazamennek." Az idősebb tanulók a randizást választják az iskola helyett. Ha elmennek a szülők dolgozni, és üres lakás, a szerelmespárok kihasználják az alkalmat.

"Ami döbbenetes, hogy milyen nehezen kelnek fel reggel a gyerekek" - mesélte a fővárosi szakiskola igazgatója, aki szerint ez a jelenség hétfőn a legerősebb. Az iskola diákjai nem a plázában lógnak, inkább éjszaka szórakoznak, aztán átalusszák a következő napot - gyakorlatilag otthon vannak egész nap. A legtöbb notórius lógó profi módon tisztában van vele, hogy meddig mehet el. "Tudják, hogy harminc igazolatlan hiányzás után fegyelmi eljárást lehet kezdeményezni, ezért 29 óránál megállnak" - mesélte az igazgató.

A miskolci szakközépiskola diákjai is jellemzően az első óráról és az utolsóról lógnak el. "Ilyenkor a plázába mennek, vagy a városban mászkálnak, társasággal, barátokkal lógnak" - mesélte az igazgató, aki jól emlékszik rá, hogy húsz éve még nem ez ment. "Gátlástalanul lógnak, nem érzik át, nem mérik fel, hogy mit tesznek a saját jövőjükkel vagy az iskoláztatási támogatás megvonása miatt a családjuk anyagi helyzetével."

Szikra mozi és játszótér

A hetvenes-nyolcvanas évek iskolásai is megtalálták a módját, hogy mivel üssék el az időt, ha nem volt kedvük iskolába menni. "A vidékről bejáróknak mindig jó alibi volt, hogy közlekedési nehézségre hivatkozzanak. De a kötelező tüdőszűrés kártyát is jól ki lehetett játszani. Meg a szilvás cukor, attól jó piros lett a torkunk" - emlékezett vissza egy tanárnő az évtizedekkel ezelőtti trükkökre. "Nagyszerű lázat lehetett produkálni a krétával, aminek az íze borzalmas volt, de a hatás kedvéért megérte. Olyan jól sikerült, hogy két napon keresztül kitartott a láz" - mesélte egy másik, negyvenes nő.

Forrás: Fortepan

"Egyszer lógtam, direkt ünnepélyesen egy osztálytársammal: egy hét se volt már érettségiig, semmi tét nem volt, viszont marha jól esett csak úgy átbeszélgetni egy délelőttöt. Ez Kispesten volt, megragadtuk az alkalmat, felültünk a villamosra, és elmentünk a legendásan hosszú Üllői úton a végállomásig. Megállapítottuk, hogy ott nincs semmi, aztán visszajöttünk. Dumáltunk, röhögcséltünk, kiválóan elvoltunk" - mesélte egyik kollégánk.

A többség moziban ütötte el az időt, vagy oda mentek fel, ahol a szülők nem voltak otthon. Egy ma már háromgyerekes apa is moziban lógott: "Nálunk a mozik mentek, a Május 1 filmszínház és a Nyugatinál a Szikra mozi. Sportosztályba jártunk, viszonylag problémamentesen lehetett kikérőt szerezni az egyesületektől, sokan vissza is éltek ezzel. Elsőben nagyot dobott amúgy az osztályközösségen, amikor valamelyik délelőtti előadáson a Szikrában összefutottunk az öttusás srácokkal." Népszerűek voltak a parkok, közterek is.

"Minden suli környékén van valami bandázóhely, egy tér vagy park, ahol amúgy is lógott az ember suli után, ez az én esetemben az Eötvös gimi mögötti Károlyi kert volt, sőt, a környék többi gimijéből is odajárt a renitensebbje. Lógásra is ez volt a legjobb hely" - emlékezett vissza egy másik kollégánk. A felsorolásból nem maradhatott ki a panel földszintje, a játszótér és a Duna-part sem. "Nem lógtam gyakran, sokkal egyszerűbb volt betegséget szimulálni, és legálisan otthon maradni, mint a lógás után magyarázkodni, az ugyanis mindig kiderült utólag. Pontosan emlékszem ezekre az alkalmakra: délelőtt mászkáltam a környékünkön, játszótereztem, dél körül meg, amikor amúgy is vége lett volna a sulinak, hazamentem."

Abban az igazgatók mind egyetértettek, hogy a lógások számának megugrásához a családok egyre nehezebb helyzete is hozzájárul. Jóval gyakoribbak a csonka családok, a szülőnek egyedül kell akár több gyerekre is figyelnie, és mellette dolgoznia, nem figyelnek úgy egymásra a családtagok, mint húsz-harminc éve. A tankötelezettséget többek között azzal lehet megszegni, ha a szülő nem íratja be a gyerekét az iskolába, óvodába, vagy ha egy tanuló az iskolai kötelező tanórákról a jogszabályban meghatározottnál többet mulaszt (ez most 50 igazolatlan óra). A minisztérium adatai szerint a tankötelezettség megszegése 2006-tól 2009-ig folyamatosan nőtt. Míg 2006-ban 22 549 feljelentés érkezett, addig 2009-ben már 44 361-nál tartott ez a szám, az elmúlt három évről nem kaptunk statisztikákat.

Problémásabbak a plázázó gyerekek

A pláza - hasonlóan a városi közterekhez - a szabad idő eltöltésére is szolgál, konkrét cél nélkül is el lehet benne lenni, üldögélni, nézegetni az embereket és az eseményeket, lődörögni, azaz csellengeni - írja 2009-es, "Pláza, ifjúság, életmód - Egészség-magatartás vizsgálatok a fiatalok körében" tanulmányában Demetrovics Zsolt, Paksi Borbála és Dúll Andrea. A Magyar Tudományos Akadémia szolnoki kutatócsoportja 2003-ban felmérte a szolnoki fiatalok plázalátogatási szokásait a város plázájában. A vizsgálat azt akarta feltárni, hogy a bevásárlóközpont mennyire veszi át ténylegesen a városi terek (művelődési házak, mozik) szerepét, mennyire módosítja a hagyományos kisvárosi létet. A tanulmány szerint a pláza beépült a város életébe, a fiatalok bandázása a nyitott városi terekről (ligetek, parkok) áttevődött a klimatizált plázákba. A plázákat gyakran látogató diákok körében fokozottan jelentkeznek az iskolai problémák. Az iskolából való lógás, az átlagosnál rosszabb iskolai teljesítmény, illetve problémák a tanárokkal leginkább a plázákat hetente többször, naponta felkereső diákok körében fordulnak elő.