Sólyom veszedelmes visszalépést lát

Hanyatlik a magyar alkotmányos kultúra, politikai célok alapján módosítják az alaptörvényt, megnyirbálják az alkotmánybíróság jogköreit - erről Sólyom László beszélt Bernben egy egyetemi előadáson. Az Alkotmánybíróság első elnöke és egyben korábbi köztársasági elnök szerint a jelenlegi alkotmányozás "fájdalmas és veszedelmes visszalépés" a korábbi helyzethez képest.

Német nyelven tartott előadást a berni egyetemen hétfőn Sólyom László korábbi köztársasági elnök és alkotmánybírósági elnök a magyar alkotmányos kultúráról.

Elmondta, hogy a magyarországi alkotmányos demokrácia felépítésében oroszlánrésze volt az Alkotmánybíróságnak, amely az új politikai berendezkedés fő bizalomerősítő tényezője lett. Magyarország - ellentétben például Svájccal - nem lassú történelmi fejlődés révén, hanem a rendszerváltozás nyomán hozta létre alkotmánybíróságát, mondta.

Sólyom László

Sólyom szerint a kelet-európai országokban megalapozott bizalmatlanság élt a népképviseleti szervekkel szemben, amelyek korábban lejáratták magukat. Az alkotmánybíróságokat viszont a fordulat után hozták létre, így azokat nem fogadták előítélettel az emberek. Ezek az új testületek különös felelősséget viseltek az új, alkotmányos rend megszilárdításáért olyan társadalmakban, amelyek már régen elfeledték, hogy bármely politikai célkitűzés csakis az alkotmány keretein belül valósítható meg - magyarázta Sólyom.

A jelenlegi magyarországi helyzetet úgy értékeli, hogy most megy végbe a rendszer eltolódása a jogi alkotmányozástól a politikai alkotmányozás felé, amit "fájdalmas és veszedelmes visszalépésnek" minősített. 2010 óta a kormány alkotmányozó többséggel rendelkezik, és gyakran napi politikai szükségletei szerint módosítja az alkotmányt. Azért emel be egyes rendelkezéseket az alkotmányba, hogy kivonja azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól - fogalmazott. A hatalom a parlamenti többség, gyakorlatilag a miniszterelnök kezében összpontosul - jelentette ki.

Sólyom azt is mondta, hogy a Roosevelt amerikai elnök idején még puszta fenyegetésnek számító court packing - vagyis a legfőbb bírói testület kibővítése saját emberekkel - Magyarországon megvalósult, méghozzá megelőző jelleggel. Nyomban a választások után az új parlamenti többség növelte az Alkotmánybíróság létszámát, és hat saját jelöltjét választotta bírónak. Emellett az Országgyűlés az Alkotmánybíróság jogköreit is megnyirbálta: az államháztartást érintő törvényeket például a testület ma már nem vizsgálhatja felül.

Hangsúlyozta, hogy természetesen nem áll küszöbön diktatúra bevezetése, de szerinte Magyarországon ma joggal lehet a felduzzasztott alkotmányos kultúra tartalmi hanyatlásáról beszélni, és ugyanilyen jogos az a kijelentés is, hogy ma a húsz év alatt kialakult jogállami kultúra próbája zajlik. "Véleményem szerint a rendszerváltozás óta az alkotmányos gondolkodás ereje kellő tartalékot képezett. Bízom tehát alkotmányos kultúránk rugalmasságában" - fogalmazott az előadása végén Sólyom László.