A Magyarországnak jogállamnak kell maradnia című - a lap előfizetői számára már hétfőn este hozzáférhető - írásában Michael Link három pontban sorolta fel, hogy az alaptörvény tervezett módosításával kapcsolatban mit tart kívánatosnak.
Először is, Magyarországnak bizonyítania kell, hogy rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztására épülő hatékony ellenőrző mechanizmusokkal - írta. Másodszor, kívánatos, hogy a kormány "mértékkel" éljen kétharmados parlamenti többségével - fejtette ki a keresztény uniópártokkal (CDU/CSU) közösen kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa. Ezzel összefüggésben egyebek között megjegyezte, hogy a kormánynak a demokratikus erőkre kell támaszkodnia a Jobbik "antiszemitáival szemben".
Harmadik elemként, úgy vélte, kívánatos lenne, ha a kormány megfogadná az Európai Bizottság és az Európa Tanács javaslatait. Michael Link kifejtette, hogy Németországot és Magyarországot "egészen különleges" kapcsolatok fűzik össze, éppen ezért "nem hagy minket hidegen, hogy a magyar kormányt bírálják a jogállamiságról és a politikai kultúráról alkotott felfogása miatt".
Az új alkotmány kidolgozásának módjával és sebességével, valamint a sajtószabadságra, az adatvédelemre és az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabály-kezdeményezésekkel kapcsolatban Magyarország vállalta a párbeszédet az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel. Az érintett törvényeket "fontos pontokban indokoltan" módosították - írta a német külügyminisztérium államminisztere. Mindehhez jöttek még a nemzetközi hitelezőkkel kialakult "feszültségek", valamint a külföldi vállalkozásokat sújtó "kétes" adók. Ezek ugyan rövid távon a költségvetési konszolidációt szolgálhatják, de "a külföldi vállalkozások diszkriminációja bumerángnak bizonyul majd" - írta Michael Link.
Kifejtette, hogy ugyancsak "aggasztóak" az Alkotmánybíróság jogkörét érintő törvényjavaslatok. Az Alkotmánybíróságnak a hatalmi ágak szétválasztása elve alapján függetlennek kell lennie, és a bírák be is bizonyították függetlenségüket, amikor a vitatott médiatörvény egyes részeit megsemmisítették. "Annál is inkább meglepő" a jelenlegi újabb kezdeményezés, amely a nemzeti méltóság sérelme esetére irányozza elő a véleményszabadság korlátozását - emelte ki a külügyminisztériumi államminiszter, hozzátéve, hogy a tervezett törvénymódosítások során "még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy megkérdőjeleződik a hatalmi ágak szétválasztása".