Ádernek eszében sincs ujjat húzni Orbánnal

Nincs esélye annak, hogy Áder János ne írja alá az Alaptörvény módosítását - értesült az [origo]. A köztársasági elnök és szakértői úgy értelmezik, erre lehetősége sem lenne, és információink szerint Áder már Orbán Viktorral is megbeszélte, hogy nyilvánosan is kiáll a módosítások mellett.

Minimális esélye sincs, hogy Áder János köztársasági elnök ne írja alá az Alaptörvény belföldi és nemzetközi vihart kavart, hétfőn megszavazott negyedik módosítását. Az államfő és alkotmányjogász szakértői az [origo] információi szerint egyértelműen azzal a jogértelmezéssel értenek egyet, miszerint az Alaptörvénnyel és annak módosításaival kapcsolatban a köztársasági elnöknek nincs mérlegelési lehetősége, mindenképpen alá kell írnia.

Hétfőn a Sándor-palotánál tüntettek az Alaptörvény módosítása ellen

Az Alaptörvény azt mondja ki, hogy "az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését." Jogértelmezési kérdés, hogy ezek alapján az államfő kérheti-e az Alaptörvény előzetes normakontrollját.

Világos szabályok és határidők

Egyes alkotmányjogászok - köztük a módosítással kapcsolatos kritikáit hétfői írásában megfogalmazó Sólyom László - szerint ugyanakkor lenne mozgástere az államfőnek: az Alaptörvény egy másik passzusára hivatkozó vélemények szerint ugyanis a köztársasági elnök "őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". Ebből pedig szerintük levezethető, hogy nem kell aláírnia a jogszabályt, ha azt a demokratikus működést veszélyeztetőnek érzi, hanem visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy elküldheti normakontrollra az Alkotmánybíróságnak.

Információink szerint ugyanakkor Áder János korábban - még a módosítás tárgyalási szakaszában - nemcsak a saját szakértői, hanem két nagy szakmai tekintélyű korábbi alkotmánybíró, Kukorelli István és Zlinszky János tanácsát is kikérte, de mindketten a szigorúbb, első álláspontot képviselték.

Maga Áder János hivatalosan egyelőre nem fejtette ki álláspontját az ügyben, de hétfői berlini nyilatkozata, miszerint "világos szabályok és határidők határozzák meg, hogy az Országgyűlés döntése után mit kell tennie a házelnöknek és a köztársasági elnöknek" szintén arra utal, hogy ezt az értelmezést tekinti irányadónak.

A köztársasági elnök információink szerint egyébként informálisan már a múlt hét végén egyeztetett a kérdésről a miniszterelnökkel, és abban maradtak, hogy Áder küszöbön álló külföldi tárgyalásain - az államfő hétfőn a német szövetségi elnökkel folytatott megbeszéléseket - is megvédi majd a módosítást, és egyértelművé teszi, hogy a nyomás ellenére sem fogja visszaküldeni vagy alkotmánybírósági kontrollra küldeni a szöveget.

Sólyomnak rossz lesz, Orbánnak jó

Az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati források szerint a miniszterelnök környezetében egy pillanatra sem vetődött fel, hogy a kül- és belföldi nyomás hatására elhalasztanák vagy levennék a napirendről a módosítások végszavazását. Sőt, ellenkezőleg, a miniszterelnök a kormánypártok hétfő reggeli frakcióülésén mondott alig ötperces beszédében is utalt rá, hogy mindenképp el kell fogadni a módosításokat, mert csak ezekkel a pontosításokkal áll be végre az a szerinte helyes rendszer, amelyben az alkotmányozás legvégső szerve az Országgyűlés, nem pedig az Alkotmánybíróság. (A módosítás egyértelműen kimondja, hogy az AB a jövőben nem vizsgálhatja az Alaptörvény módosításait.)

A miniszterelnök a képviselők utólagos elmondása szerint úriemberstílusban ugyan, de azért odamondott Sólyom Lászlónak is. A volt köztársasági elnök hétfői cikkében egyebek mellett azzal érvel az államfői vétó mellett, hogy amennyiben Áder János ezt nem teszi meg, akkor "szentesíti azt az állapotot, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységét az Országgyűlés felülbírálja". A frakcióülésen a résztvevők szerint Orbán Viktor erre visszafogott iróniával úgy reagált, hogy ez "Sólyom Lászlónak valóban rossz lesz, nekünk viszont jó, sőt kívánatos, hogy így legyen".

Rövid beszéde után Orbán kötelező szavazást rendelt el az alaptörvény-módosításról, de egyetlen nem szavazat vagy tartózkodás sem volt, még a decemberi, földügyekkel kapcsolatos alaptörvény-módosításkor a frakcióval ellentétesen szavazó Ángyán József is igennel voksolt.

A regisztráció necces volt, ebben semmi sincs

Az [origo] által megkérdezett kormánypárti képviselők a frakcióülés után egybehangzóan 0, illetve 1 százalék közé tették annak az esélyét, hogy a köztársasági elnök nem írja alá a módosítást. A legtöbben nem is a köztársasági elnök mérlegelési lehetőségét kizáró értelmezésre hivatkozva állították ezt, hanem mert szerintük tartalmilag is "teljesen rendben lévő" a módosítás. "A regisztráció, na, az alkotmányosan is necces volt, ebben viszont semmi olyan nincsen, ami veszélyeztetné az állampolgári jogokat vagy a demokráciát" - mondta egy kormányzati tisztséget is betöltő fideszes. A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint nemzetközi szintéren szándékos, itthonról és a rezsicsökkentésben fájdalmasan érintett multinacionális vállalatoktól szított hangulatkeltő kampány zajlik a kormány, illetve a módosítás ellen.

Egy, a módosítás körüli harcokra rálátó befolyásos fideszes szerint katasztrofális következményekkel, adott esetben pártszakadással járna, ha Áder nem írná a módosítást. Ebben az esetben ugyanis mindenkinek állást kellene foglalnia, hogy hogyan viszonyul a kérdéshez, és "senkinek nem lenne egyszerű megtagadni vagy leárulózni" az ősfideszes, a pártépítésben az alapítás óta részt vevő Ádert.

Sokan kérték

Áder János államfőt többen is kérték, hogy vétózza meg, pontosabban "fontolja meg" a módosítás aláírását. Február végén Szabó Máté ombudsman fordult a köztársasági elnökhöz. Szerinte, ha elfogadják a módosítást, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lennének az Alaptörvény szövegéből, és ez az állapot az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát is veszélyeztetheti.

Hasonló álláspontot fejtett ki hétfőn közzétett írásában Sólyom László volt köztársasági elnök, volt alkotmánybírósági elnök. Véleménye szerint mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti Alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója. Szerinte Áder János olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell a hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést.

Áder vétóját kérik azok a tüntetők is, akik a múlt hét végén kezdték tiltakozásukat az alkotmánymódosítás ellen, azt skandálva, hogy "ne írd alá, Áder János!". Hétfőn este a Sándor-palota közelében, a Dísz téren is ezért tüntettek.

Az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért választási szövetség nyílt levélben kérte a köztársasági elnöktől a beavatkozást. "Elnök Úr az Alkotmánybíróságtól kérje a módosítás alaptörvény-szerűségének előzetes vizsgálatát, vagy terjesszen elő olyan alaptörvény-módosító javaslatot, amely az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit felülbíráló - a jelen módosítással az Alaptörvénybe iktatott - rendelkezéseket hatályon kívül helyezi" - írták.

Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint ugyanakkor ezek az álláspontok tévesek. A jogász ezt a köztelevízióban fejtette ki. "A köztársasági elnöknek ebben a vonatkozásban nincsen semmiféle döntési vagy észrevételezési joga" - vélekedett. Szabó Máté álláspontjáról Zlinszky azt mondta (Sólyom László írása az interjú készültekor még nem jelent meg), hogy "az egész levélben egyetlen olyan konkrétum nincs felsorolva, amely akár az ország demokratikus működését veszélyeztetné, akár más hasonlót. Általánosságok vannak benne. A köztársasági elnöknek viszont (...) egyáltalán nincsen más lehetősége, mint, hogy a parlament elnöke által aláírt alkotmánymódosítást öt napon belül továbbküldje kihirdetésre" - mondta az interjú leirata szerint.

Hasonlóképp vélekedett Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa is. Szerinte az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelenlegi módosítás nem érinti, az ítélkezési szabadságát pedig szélesíti, tehát semmilyen formában nem von el hatáskört az AB-től. Véleménye szerint alkotmánymódosítás esetén előzetes normakontrollra nincs lehetőség, ez sem a régi alkotmány, sem az új alaptörvény alapján nem lehetséges. "De természetesen a köztársasági elnök úr tudja a saját hatáskörét értelmezni" - fogalmazott hétfőn délelőtt.