Megszívatta az iskolákat a mindennapos testnevelés

Iskolai folyosókon lézengő izzadt gyerekek, matek helyett tornát tanító szakiskolák árulkodnak arról egy kormányzati felmérés szerint, hogy szinte megoldhatatlan nehézségek elé állítja az iskolák nagy részét a mindennapos testnevelés. Az órákat még a minden jóval felszerelt mintaiskolák sem tudják megoldani, de azért a kormány örül az új rendszernek.

Borús képet fest a mindennapos testnevelésről a kormánynak készített jelentésében az Emberi Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága, amely fél évvel a bevezetése után értékeli az új rendszert. Az [origo] birtokába került, március eleji keltezésű dokumentum már az eredmények ismertetése előtt figyelmeztet, hogy az infrastruktúra és a pedagógusellátás területén is "komolyabb problémák fognak mutatkozni a bevezetés további ütemeiben" (2012 szeptemberétől még csak az 1., 5. és a 9. évfolyamon lett kötelező a heti öt testnevelésóra, az idén szeptemberben pedig újabb évfolyamok csatlakoznak a rendszerhez).

Az államtitkárság az ország 3184 iskolájának küldött kérdőívet, amire 1586 iskola válaszolt. A visszajelzések alapján az iskolák körülbelül negyedében jelent komoly, sok esetekben megoldatlan problémát a mindennapos testnevelés, de az arány ennél rosszabb lehet, mert "a választ nem adó intézmények jó eséllyel az eleve nagyobb kihívásokkal küzdő települések és iskolák köréből kerültek ki, vagyis az ő esetleges válaszaik némileg tovább rontanák a statisztikai átlagokat".

Izzadt gyerekek a folyosón

A kutatás azon kérdésére, hogy milyen gyakorlati akadályokkal szembesültek a bevezetés során, az intézmények 58 százaléka válaszolta azt, hogy nincs elegendő tornaterem, illetve sportpálya (457 iskolának egyáltalán nincsen tornaterme, 157-nek pedig sportpályája sem). Az iskolák harminc százaléka mindezeken túl a megfelelő tornaeszköz és felszerelés hiányára panaszkodott, 12 százalékuknak a pedagógushiány, 2,4 százalékuknak pedig a pedagógusok nem megfelelő felkészültsége okozott gondokat. Más intézmények - például közeli sportcsarnokok, uszodák vagy művelődési házak segítségével - csak az iskolák 51 százaléka tudott könnyíteni a gondjain, 49 százalékuknak erre nem volt semmilyen lehetősége.

A jelentés szerint nemcsak az a baj, hogy nincsenek tornatermek, hanem a megfelelő higiéniai körülményeket sem tudják mindenhol biztosítani. A törvény ugyanis megengedi az iskoláknak, hogy tornaterem híján az udvaron, a folyosón vagy akár a tantermekben tartsák meg a tornaórákat, de a sportolásban megizzadt diákoknak ezekben az esetekben semmilyen lehetőségük nincs, hogy lemosakodjanak, és az öltözést is kényelmetlen megoldani.

Még a mintaiskoláknak sem megy

A most sem fényes helyzetet tovább súlyosbítja majd, ha az új tanévtől újabb évfolyamok lépnek be a rendszerbe. A bővülés a jelentés szerint akkor is komoly gondot okozna, ha lenne kellő számú testnevelő és tornaterem, a tanítási idő ugyanis kevés lehet valamennyi osztály óráinak a megszervezésére.

Az államtitkárság egy jól finanszírozott és felszerelt (tehát átlagon felüli kondíciókkal rendelkező) intézmény példáján is levezeti a nehézségeket. A tornateremmel és kihasználható udvarral is rendelkező, 3 testnevelő tanárt foglalkoztató iskolának a teljes körű bevezetés pillanatától 28 osztály számára kell megszerveznie a mindennapi tornaórákat. Az összegzés szerint, ha a megfelelő helyiség napi nyolc tanórában (8.00-tól kb. 15.30-ig) teljes kihasználtsággal üzemel, akkor is naponta 20 osztálynak lesz olyan testnevelés tanórája, amelyet a folyosón, a tanteremben vagy időjárástól függetlenül az utcán vagy az udvaron kell eltöltenie, a legtöbb esetben tisztálkodási lehetőség nélkül.

Napi 8 osztálynyi tanuló pedig még akkor is a folyosóra vagy az utcára szorul, ha a tornaterem és az udvar teljes kihasználása mellett még azt is feltételezik, hogy az alsó tagozatos osztályok kizárólag a saját tantermükben tartják a tornaórákat, miközben a rendelkezésre állókon túl további két testnevelő tanárt is fel kellene venni az iskoláknak.

Tornászokat képeznek majd a szakiskolák

Az államtitkárság összegzése külön szót ejt a szakképző iskolák problémáiról. Ezekben az iskolákban ugyanis heti legfeljebb 10 közismereti órát lehet tartani, a 11. osztályban pedig már csak nyolcat. Vagyis, hogy ha ebből a nyolcból ötöt elvisz a kötelező testnevelés, akkor a tizenegyedikeseknek heti három órájuk maradna összesen matematikára, magyarra, történelemre, nyelvekre és természettudományos tárgyakra. A problémára megoldásként azt javasolja a jelentés, hogy az iskolák a gyakorlati munkahelyekkel, illetve képzőhelyekkel közösen oldják meg testmozgást. A valóságban azonban elég nehéz elképzelni, hogy autószerelő vagy asztalosműhelyekben, illetve a pékségekben gimnasztikáznak vagy kosaraznak a diákok.

A jelentés mindezek ellenére sikerként könyveli el a mindennapos testnevelés első ütemének bevezetését, igaz, közben arra is figyelmeztet, hogy "a statisztikai siker ellenére iskolák ezreinek gondjai fokozódnak majd a további ütemek bevezetésével". A rendszer bővítéséhez a dokumentum szerint ráadásul a következő tanévtől 1350, 2015 szeptemberétől pedig 4050 új pedagógus álláshelyet kell létesíteni, ehhez csak a 2013 szeptemberétől decemberéig tartó időszak 700-750 millió forint központi támogatást igényel.

Hiába dolgozott a Századvég

Az összefoglaló szerint az adatgyűjtéshez az államtitkárság annak ellenére is csak saját nem reprezentatív felmérését, illetve a szülők és testnevelő tanárok visszajelzéseit használhatta a tapasztalatok összegzéséhez, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. országos reprezentatív felmérést készített a kormánynak a mindennapos testnevelés fogadtatásáról és a bevezetés kritikus pontjairól. A jelentést nyitó félsoros, panasznak ható megállapítás szerint ugyanakkor "az anyaghoz hozzáférést, illetve az adatok akár csak belső felhasználásához a Miniszterelnökség nem adott engedélyt" az államtitkárságnak.