Egyre kevesebb a pöcegödör

Az idősebb férfiak kedvükre válogathatnak a fiatalabb nők közül. Kétszobás lakással a többség már szinte be sem éri. Egyre többen laknak egyedül, a házasság nem divat, viszont egyre jobban szeretjük a magányt. Megjelentek a 2011-es népszámlálás első adatai, összeszedtünk néhány érdekességet.

Magyarországon 261 ezerrel kevesebben élnek, mint tíz éve, viszont többen telepedtek be, mint ahányan elhagyták az országot. A lélekszám csökkenését a társadalom elöregedése és a születések visszaesése okozza. A szomszédos országokból kevesebb magyar települ át Magyarországra, bőven jönnek viszont az oroszok, kínaiak, arabok és a vietnamiak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott, a 2011-es népszámlálást összesítő adataiból.

Bár a népességszám esik, Közép-Magyarországon így is három százalékkal többen éltek 2011-ben, mint tíz évvel korábban, azaz Budapest és környéke egyre sűrűbben lakott. Észak-Magyarország népessége viszont hét százalékkal esett, de Pest és Győr-Moson-Sopron megye kivételével minden más régióban is kevesebben laknak. A legsűrűbben lakott országrész Pest megye (a tíz évvel ezelőtti 170 helyett most már 191 ember lakik átlagosan egy négyzetkilométeren), a leglevegősebb pedig Somogy (52 ember/négyzetkilométer).

A férfiak dúskálnak a nőkben

Egyre több embert kell eltartani. Száz fiatalra (15-39 évesek) 61 ember jut, többségük idős. 2011-ben 250 ezerrel volt kevesebb gyerekkorú, mint 2001-ben, a csökkenés leginkább az általános iskolás korúak között látszik. Érdekes, hogy míg a 70-79 évesek 21 ezerrel kevesebben, addig a 80 év fölöttiek 120 ezerrel többen vannak, mint tíz éve.

Több fiú születik, mégis több a nő. Ennek az a magyarázata, hogy a férfiak korábban halnak meg, a nemek aránya a 43. életévnél egyenlítődik ki az azonos évjáratúak között, utána pedig a nők kerülnek fölénybe. 2011-ben ezer férfira 1106 nő jutott, de hiába válogathatnak a férfiak a több nő közül, mégis kevesebb a házasság, egyre több a papír nélküli együttélés, egyre több a szingli nő és az agglegény. 2011-ben a 30 év alatti férfiak 95 százaléka nőtlen volt, a 30 alatti nőknek pedig 88 százaléka hajadon.

A családok fele nem vállal gyereket

A családban élő gyermekek száma csökkent. A legnagyobb csoportot, 25 százalékot még mindig az egygyermekesek adják, számuk megközelítette a 969 ezret. A gyermek nélküli családok száma és aránya kétszer ennyi. Csak minden hatodik családban neveltek két gyermeket, számuk nem érte el a 600 ezret. A nagycsaládosnak számító három- vagy annál több gyermekesek hányada együttesen 6 százalék volt.

Budapesten és a nagyobb városokban az egy gyermeket nevelők aránya magasabb az országos átlagnál, a kisebb városokban és a községekben pedig gyakrabban vállalnak egynél több gyermeket. A négy- és annál több gyermekes családok aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb. A családban élő gyermekek 73 százaléka eltartott, számuk 2011-ben megközelítette a 2 millió 107 ezret. A többi 936 ezer gyermek foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső volt.

A családok megoszlása az eltartott gyermekek száma szerint

Magányosan élő magyarból egyre több van

2011-ben a lakosság 98 százaléka magánháztartásban élt, közel 235 ezren intézetben, például kollégiumban vagy börtönben. A fedél nélküli hajléktalanok száma 5600 volt. A háztartások száma évtizedről évtizedre jelentősen emelkedett, 2011-ben meghaladta a 4,1 milliót, ugyanakkor a háztartásban élők száma csökken, azaz egyre kevesebben laknak egyre több háztartásban. Száz háztartásra 2001-ben még átlagosan 257, 2011-ben már csak 236 személy jutott.

Csökkent a párkapcsolaton alapuló háztartások száma, de nőtt az egyedülálló vagy rokon-nem rokon lakótársaké. 1970-ben a háztartások egyötöde volt család nélküli, 2001-ben már 29 százalékuk, az elmúlt tíz évben pedig 35 százalékra nőtt az arányuk, amit az egyedülállók magas és egyre növekvő száma okoz. A 2001. évi népszámlálásig mindig a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb, 2011-ben azonban már egytagú háztartásból volt a legtöbb, a rekorder Budapest 41 százalékkal.

A háztartások megoszlása háztartás-összetétel szerint Egyedülállók száma főbb korcsoportok szerint

A nemek aránya ugyan valamelyest közelített egymáshoz, de az egyedülállók között továbbra is jóval több a nő, mint a férfi, 2011-ben 809 ezer nő, és 508 ezer férfi élt egyedül. Új jelenség viszont a 30-39 éves korcsoport gyarapodása. Tíz évvel ezelőtt az egyedülállók hét százaléka járt a harmincas éveiben, 2011-ben már 13 százalékra nőtt, az egyedülálló férfiak körében pedig eléri a 20 százalékot.

Egyre több szoba és egyre nagyobb élettér kell

A 2011-es népszámláláskor a lakások és lakott üdülők együttes száma, azaz a lakásállomány közel 4,4 millió volt, ami nyolc százalékkal több, mint az előző idején. A fővárosban, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban volt a legdinamikusabb növekedés, meghaladta a 10 százalékot. A többi városban az országos átlagnak megfelelően 8 százalékkal építettek több lakást, a községekben viszont még az 5 százalékot sem érte el a bővülés. A KSH szerint a növekedés ugyan meghaladja az kilencvenes évek kiugróan alacsony, 5,5 százalékos bővülését, de alatta marad az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig jellemző, 10 százalékot meghaladó lakásszám-gyarapodásnak, azaz a kétezres évek első évtizedének végére a II. világháború óta nem tapasztalt mértékben csökkent a lakásépítések száma.

Az elmúlt tíz évben viszont a lakások összetétele a többszobás házak felé tolódott el. Hat százalékkal csökkent az egy- és kétszobás lakások aránya, a háromszobás lakások aránya lényegében nem változott, és öt százalékot meghaladóan nőtt a négy- és annál több szobás lakásoké. Ennek az oka, hogy az újonnan épült lakások jellemzően nagyobbak. 2011-ben a lakott lakások 9,1 százaléka egyszobás, 37 százaléka kétszobás, 33 százaléka háromszobás és 21 százaléka négy- és annál több szobás volt. A lakott lakások átlagos alapterülete 78 négyzetméter volt, hárommal több, mint a 2001. évi népszámláláskor.

A lakott lakások megoszlása szobaszám szerint A lakott lakások megoszlása komfortosság szerint

Kiugró a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások arányának növekedése, ma már minden negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik. Eközben egyre több az üresen álló ház az országban. 2011-ben a lakásállomány 11 százaléka tartozott a nem lakott, vagyis a más célra használt, idényszerűen lakott, illetve üresen álló lakások körébe. 2001-ben ez az arány még 9,2 százalék volt. A KSH szerint ez a népesség fogyására, a munkalehetőség hiánya miatt a falvak elhagyására vezethető vissza. De a nagyvárosi lakásokban működő irodák, üzleti vállalkozások és a csak idényszerűen, például üdülésre használt lakások számának gyarapodása is a nem lakott házak számát növeli.

Több a csatorna, kevesebb a pöcegödör

A lakások közművekkel való ellátottsága az elmúlt tíz évben tovább javult. 98 százalékuk rendelkezik vezetékes vízzel, és öt százalékkal nagyobb a meleg vízzel ellátott lakások aránya, mint tíz évvel ezelőtt. A lakott lakások 98 százalékában megoldott a szennyvízelvezetés is, a legnagyobb előrelépés pedig a közcsatorna-hálózat fejlődésében történt. Tíz éve a lakott lakások 56 százaléka rendelkezett közcsatornával, mostanra ez az arány 77 százalékra nőtt. Eközben a házi szennyvízelvezetéssel ellátott lakások aránya csökkent, jelenleg 21 százalékot tesz ki. Emelkedett a vízöblítéses vécével ellátott lakások száma is közel nyolc százalékkal.

Ennek ellenére még több mint 90 ezer lakás nem rendelkezik sem vezetékes vízzel, sem szennyvízelvezetéssel, és több mint 200 ezer lakásban nincs vízöblítéses vécé és meleg folyóvíz. A legrosszabb felszereltségű lakások a legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak.

Tanultabbak lettünk

Iskolázottabbak lettek az emberek, férfiak és nők között egyaránt több az egyetemi-főiskolai diplomával rendelkező, többnek van érettségije és a férfiak között szakközépiskolai oklevele. Budapest e tekintetben is kiugró: a 18 évesek 70 százalékának van érettségije, viszont az összes város átlagában ez csak 55 százalék.

A magyar társadalom 4,6 százaléka fogyatékkal élőnek vallotta magát, 70 százalékuk 50 évnél idősebb. 56 százalékuk legfeljebb általános iskolát végzett. Többségük mozgássérült (456 ezerből 232 ezer fő), a második leggyakoribb fogyatékosság a gyengénlátás/vakság (73 ezer), majd a súlyos belszervi és mentális megbetegedéssel élők alkotják a harmadik legnépesebb csoportokat, egyaránt 46 ezer fővel.