"Minden lépést megteszünk az ellen, hogy bürokratikus szerv legyen a Miniszterelnökségből" - tett fogadalmat a posztok túlburjánzásának féken tartására kevéssel a 2010. áprilisi kormányváltás után a szervezet irányítására felkért Varga Mihály. Az akkori államtitkár nagyjából igyekezett is megfelelni ígéretének: 2010 júniusában két helyettes államtitkárral - a szervezési és koordinációs ügyekért felelős Fericsán Anitával és a miniszterelnök kommunikációját irányító Havasi Bertalannal - kezdte meg a munkát, de 2012. júniusi távozásakor is csak 4 helyettese volt: Fericsán és Havasi mellé a kormányzati kommunikáció 2011. szeptemberi átszervezésekor vették fel a stratégiaalkotással megbízott Kern Tamást és Mikecz Pétert, a közigazgatási tárca korábbi kommunikációs helyettes államtitkárát.
Ma viszont körülbelül tizenhárman, illetve tizennégyen dolgoznak ilyen beosztásban a Miniszterelnökségen.
Bár elsőre komikusnak tűnhet, hogy a vezetők számát egy kormányzati intézménynél csak megközelítőleg lehet meghatározni, úgy tűnik, hogy valójában maga a Miniszterelnökség sincs vele tisztában, hogy hány helyettes államtitkára is van. A kormányzati kommunikációs központ (Kik) az [origo] megkeresésére ugyanis azt írta, hogy "a kormany.hu honlapon a Miniszterelnökségre kinevezett valamennyi helyettes államtitkár szerepel, azaz pontosan 10 fő", a honlapon azonban 11 név van a helyettes államtitkárok menüpont alatt felsorolva. (A névsort az érintettek illetményével és kinevezésük időpontjával lásd keretes írásunkban.)
A tizenegyes listában nem szerepel ráadásul Vidoven Árpád és Héjj Dávid neve, pedig a kormányszóvivő iroda őket egy tavaly júliusi, a kormányzati honlapon is megjelent közleményében parlamenti ügyekért felelős, illetve koordinációs irodát vezető helyettes államtitkárként nevezte meg.
A korábban a Fidesz-frakció kodifikációs főosztályát vezető Vidoven Árpádról azt is részletesen leírta az akkori közlemény, hogy "a kormányfő parlamenti munkájának előkészítése, a Miniszterelnökség működésének jogi szempontú támogatása, a Miniszterelnökség és az Országgyűlés közötti kapcsolattartás biztosítása, illetve a kormányprogram megvalósulásáért felelős szakreferensi munkacsoport irányítása" lesz a feladata, az előzőleg Lázár János frakcióvezetői kabinetjét irányító Héjj Dávidról pedig azt, hogy "az egyes közigazgatási feladatok végrehajtásáért felelős állami szervezetrendszer szereplői közötti élő kapcsolatot kell biztosítania".
Bár 2012 júniusa óta mindketten a közleményben megjelölt feladatkörben ténykednek, a nevük nem szerepelt abban a tavaly augusztusi összesítésben sem, amelyet törvényi kötelezettségeinek eleget téve a szervezet vezetőinek juttatásairól tett közzé a Miniszterelnökség. Héjj Dávid koordinációs stábvezetőként szerepelt a névsorban, Vidoven pedig nem is volt a listán. Az ellentmondásra a kormányzati kommunikációs központ az [origo]-nak nem adott magyarázatot, de több, a Miniszterelnökség belső ügyeire rálátó forrás is arra tippelt, hogy egyszerűen "elfelejtődött" a hivatalos kinevezésük.
Az ügy furcsasága, hogy a Vidovent és Héjjt bemutató tavalyi kormányszóvivői közlemény kettejük mellett még további három helyettes államtitkár - a Nemzeti Fejlesztési Irodát vezető Homolya Róbert, a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős Kumin Ferenc és a Nemzetbiztonsági Irodát irányító Kádár Andrea Beatrix - nevét is felsorolta, és az ő kinevezésükről meg is jelent a határozat a Magyar Közlönyben. A Miniszterelnökséghez ugyanekkor - 2012 júliusában - csatlakozó Magyar Levente külügyi, illetve Fömötör Barna jogi és ellenőrzési helyettes államtitkár kinevezéséről viszont egyáltalán nem tett említést a közlemény, és az érintettek kinevező határozata sem jelent meg a Magyar Közlönyben. Vidovennel és Héjj-jal ellentétben viszont ők szerepelnek a Kormány.hu helyettes államtitkári listáján.
2012 júliusára mindenesetre az összes számszerű anomáliát figyelembe véve legalább tizenegy helyettes államtitkár dolgozott a Miniszterelnökségen. A létszámnövekedést (amely egyébként a vezetőkön kívül a kormány-tisztviselői állományra is kiterjedt: a korábbi 164-ről 275-re ugrott az alkalmazottak száma is) nagyrészt a Miniszterelnökség feladatainak bővülése indokolta: a vezetőváltással - vagyis, hogy Varga Mihály helyett Lázár János vette át a vezetést - egy időben ugyanis a szervezethez került a fejlesztési ügyek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) felügyelete, az egységes kormányzati kommunikáció, valamint az Információs Hivatal is.
2012 szeptemberében kormányzati internetes kommunikációért felelős helyettes államtitkárrá emelték a Kormány.hu főszerkesztőjét, Mányai Zoltánt, ez év februárjában pedig Lázár János javaslatára Kandra Lajosné, a Fidesz-frakció korábbi könyvelője lett az "egyes kormánydöntések végrehajtásának koordinációjáért felelős" helyettes államtitkár a Miniszterelnökségen. Információink szerint ezek a kinevezések már kormánypárti körökben is értetlenséget szültek. Amikor a parlamenti folyóson annak idején az [origo] megkérdezte Lázár Jánost, hogy Kandráné posztja mégis milyen tevékenységet takar, akkor az államtitkár azt mondta, hogy "számlák, szerződések kezelése", a kérdésre pedig, hogy ehhez miért kell helyettes államtitkári rang, azt mondta, hogy ez egy fontos feladat.
A Kormány.hu-n szereplő tizenegy helyettes államtitkár között olvasható Horváth Zsuzsanna külgazdaságért felelős helyettes államtitkár neve is, annak azonban nincs nyoma, hogy ő mikor kapta meg az előreléptetést: 2012 szeptemberében ugyanis még csak a külgazdasági főosztály vezetőjévé való kinevezéséről jelent meg határozat a Magyar Közlönyben.
A tizenegy (tizenhárom) meglévő helyettes államtitkár mellé pedig az [origo] információi szerint hamarosan csatlakozik a következő: Ambrus Jenő, a miniszterelnök eddig főosztályvezetői besorolású protokollfőnökének kinevezését várhatóan napokon belül bejelentik.
A kormányzati kommunikációs központtól cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, hogy a fenti - könyvelői, osztályvezetői, protokollfőnöki - feladatokat végző kormánytisztviselőket miért szükséges helyettes államtitkári rangra emelni.
A helyettes államtitkárok juttatásait firtató kérdésünkre ugyan kimerítő választ adott a Kik (lásd keretes írásunkat), az egyes vezetők illetményét azonban nem írták meg tételesen, pedig a törvény szerint a bérük nem egységes: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslata alapján 30 százalékos illetményeltérítésben és célprémiumban is részesülhetnek. A Miniszterelnökség utolsó, tavaly szeptemberi összesítése szerint néhány helyettes államtitkár 747 900, néhány pedig 897, illetve 972 ezer forintot keresett. (A pontos számokat lásd a táblázatban.)
Helyettes államtitkárok a Miniszterelnökségen:
Fömötör Barna |
jogi és ellenőrzési helyettes államtitkár | 972 000 |
Havasi Bertalan | Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár | 747 900 |
Homolya Róbert | Fejlesztési Irodát vezető helyettes államtitkár | 972 000 |
Horváth Zsuzsanna | külgazdaságért felelős helyettes államtitkár | - |
Kandra Ildikó | egyes kormánydöntések végrehajtásának koordinációjáért felelős helyettes államtitkár | - |
Kádár Andrea Beatrix | Nemzetbiztonsági Irodát vezető helyettes államtitkár | 747 900 |
Kern Tamás | stratégiai és tájékoztatási helyettes államtitkár | 972 000 |
Kumin Ferenc | nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár | 897 000 |
Magyar Levente | külügyi helyettes államtitkár | - |
Mányai Zoltán | kormányzati internetes kommunikációért felelős helyettes államtitkár | 747 000 |
Mikecz Péter | igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár | 972 000 |
Vidoven Árpád (nincs a honlapon) | parlamenti ügyekért felelős helyettes államtitkár | - |
Héjj Dávid (nincs a honlapon) | koordinációs irodát vezető helyettes államtitkár | - |
Ambrus Jenő (kinevezésre vár) | protokollért felelős helyettes államtitkár | - |
A helyettes államtitkárok juttatásai:
- személyes gépkocsihasználat állapítható meg, legfeljebb felsőközép kategóriájú személygépkocsira |