Mit mond erre a Fidesz?

A trafikpályázaton az ellenzék nyert, a választási regisztráció a szabadságot szolgálta, Magyarországot a balos aknamunka miatt támadják az EU-ból, a vonatjegyek nem drágultak, az adatok nem lettek titkosabbak, tandíj és megszorítás nincs. A kormány teljesen sajátosan magyarázza a számára kínos ügyeket. Hogyan kerülik ki a kormánypárti politikusok a kellemetlen kérdéseket?

A magánnyugdíjpénztárak nyugdíjvédelemnek beállított államosítása, az ellenzéki kritikákra előhúzott elmúltnyolcévezés, a médiatörvényt ért külföldi bírálatok balliberális ármánykodásnak címkézése, magyar sikertörténet a nem túl fényes gazdasági mutatók és a leminősítések dacára.

Az utóbbi néhány hónapban is előkerültek nehezen védhető ügyek, és sok bírálatot kapott intézkedések, amelyekre a Fidesz-kormány néha sajátosan reagált. Nemritkán alkalmazott fegyver az ellenzék hibáinak felemlegetése. Több ismert politikus időről időre látványosan meglepődik egy számára kínos ügyre vonatkozó kérdésen, csípőből tagad, vagy kijelenti, hogy először hall a felmerülő problémáról.

A kritikákat sokszor az érdekeikben megsértett multik vagy egyéb gazdasági csoportok aknamunkájának, esetleg a balliberális ellenzék lázító tevékenységének állítják be. Az elmúlt időszak ügyei közül válogattunk ki néhányat, amikor a Fidesz úgy próbálta védeni az álláspontját, hogy látványosan elrugaszkodott a valóságtól.

Az ügy: A Fideszhez kötődő pályázók százai nyertek a trafikpályázatokon

Mit mond erre a Fidesz?

Amikor erre vonatkozó kérdést tett fel múlt csütörtökön Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnek Az Este riportere - azt kérdezte, hogy az egyre dagadó botrány miatt nem indítanak-e vizsgálatot -, a politikus meglepetten pislogott, majd azt mondta: "most magára nézek, hogy miért kellene?" Szerinte a vádak alaptalanok, nincs értelme pártkötődéseket keresni mögöttük. Egyes információkat "nettó hazugságnak" minősített.

Kósa Lajos fideszes politikus sajtótájékoztatóján azzal érvelt, hogy több száz nyilvánvalóan baloldali pályázó is nyert, sőt jobbikos kötődésűek is trafikozhatnak. Selmeczi Gabriella pártszóvivő szerint a trafikügy helyett jobb lenne azzal foglalkozni, hogy - mint azt a Portik-Laborc hangfelvétel bizonyítja - a baloldal maffiaügybe keveredett. Bár a Fidesz meg van győződve arról, hogy a bírálatok nem jogosak, a trafikok odaítéléséről szóló pályázatokat egyelőre mégsem hozzák nyilvánosságra, Lázár János is csak egy beláthatatlan időn belül esedékes ígéretet tett erre.

Az ügy: Emelkednek a vonatjegyek árai, és nem szóltak róla előre

Mit mond erre a Fidesz?

Május 15-étől a gyors- és sebesvonatok többségén - eddig csak az intercityken alkalmazott pótjegy formájában - felárat vezet be a MÁV-Start Zrt., ezzel a jegyáremelés bejelentése nélkül drágítják a vasúti közlekedést.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint ez nem jegyáremelés, mert semmilyen tarifa nem változott, egyszerűen csak a feláras vonatok körét módosították, azaz bővítették ki. Orbán Viktor a téma lényegét elkerülve annyit nyilatkozott, elfogadhatatlannak tartja, hogy a képviselők egy kedvezmény értelmében eddig pótjegy nélkül utazhattak.

Az ügy: Korlátozzák a közérdekű adatok nyilvánosságát

Mit mond erre a Fidesz?

Egy múlt kedden sürgősséggel elfogadott törvénymódosítás korlátozza a hozzáférést az állam által kezelt adatokhoz, és megnehezíti, hogy újságírók, civil szervezetek vagy egyszerű állampolgárok feltárják a visszaéléseket.

Rogán Antal erre is úgy reagált, hogy nettó hazugság, mert a módosítással nem történt "erős érdemi változás", csak az olyan adatigényléseket korlátozzák majd, amelyek teljesítése indokolatlanul nagy munkaterhek elé állítaná az állami szerveket és gazdasági társaságokat. Ezekhez úgyis hozzáfér a KEHI, az ÁSZ és a felügyelőbizottságok is. A probléma csak az, hogy ettől kezdve minden állami szerv önkényesen dönthet arról, mit minősít indokolatlanul nagy munkatehernek.

Az ügy: EU-s eljárás indulhat Magyarország ellen a negyedik alkotmánymódosítás miatt

Mit mond erre a Fidesz?

Orbán Viktor és a kormány részéről megszólalók rendre azzal érvelnek, hogy a nemzetközi sajtó a tények ismerete, a szöveg elolvasása nélkül félreértelmezi a helyzetet. A kritikákra a másik jellemző kormányzati reakció az, amikor a sértődött multicégek vagy a - hazai vagy külföldi - balliberális erők aknamunkáját láttatják a Magyarországot érő bírálatok mögött.

A Közigazgatási Minisztérium egy közleményében úgy fogalmazott, a bíráló Viviane Reding uniós biztos magánháborút folytat Magyarország ellen. Az ország elleni boszorkányüldözés képét azzal is igyekeznek erősíteni a fideszesek, hogy állítják: a külföldiek csak általánosságokkal támadják a kormány intézkedéseit, anélkül, hogy konkrétan megneveznék a problémákat. "Megvárom, amíg elolvassák, aztán majd beszélgetünk a konkrétumokról. Mi demokraták vagyunk, ezért hiszünk a tények és az érvek erejében" - mondta például egy spanyol sajtókonferencián Orbán Viktor.

Az ügy: A diploma már majdnem mindenkinek pénzbe kerül

Mit mond erre a Fidesz?

Az elmúlt években drasztikusan csökkent az állami férőhelyek száma a felsőoktatásban, a slágerszakokon a legtöbb diák csak a költségtérítéses képzésekre jut be.

A Fidesz, amely ellenzékből népszavazással is harcolt a fizetős felsőoktatás ellen, tavaly ősszel - amikor a diákok tüntetéssorozatot is szerveztek a felsőoktatási változtatások ellen - következetesen tagadta, hogy tandíjat vezettek volna be. Orbán Viktor és a kormánypárti politikusok ragaszkodtak ahhoz a magyarázathoz, hogy azok, akik elég elszántak, továbbra is ingyen tanulhatnak.

Az [origo] kérdésére, hogyan oldaná fel az ellentmondást, hogy a kormány az eladósodás ellen harcol, mégis azt ajánlja, aki finanszírozni szeretné a felsőoktatási tanulmányait, az vegyen fel diákhitelt, Orbán azt mondta: "úgy oldjuk fel, hogy nem mondtunk ilyet, tehát nem is mondunk." Az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa súlyos félreértésnek nevezte, hogy tandíj lenne, Harrach Péter KDNP-frakcióvezető is állította, hogy nincs.

Az ügy: Brüsszel szerint a kormány nem találta fel a megszorítás nélküli válságkezelést

Mit mond erre a Fidesz?

Éppen pénteken került nyilvánosságra az Európai Bizottság véleménye a 2013-ra tervezett magyar konvergenciaprogramról: eszerint a kormány nem tudta meggyőzni az EB-t, az ugyanis idénre és jövőre is akkora hiányt becsül, amekkorával nem lehet kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól.

Ha nem sikerül őket meggyőzni, megszorításokra lehet szükség, pedig az idei költségvetésbe már nem tervezett ilyet - adóemelést vagy kiadáscsökkentést - a kormány. Eddig viszont bőven voltak megszorítások különadók, adóemelések, új adónemek, szociálisjuttatás-csökkentések és más kiadási vágások formájában (itt és itt van a két legutolsó csomag). Erről így hangzik az évek óta hasonló módon kommunikáló kormány magyarázata: "Magyarországon nincsenek megszorítások, nem voltak, és nem is lesznek, a kabinetnek csak akciótervei, átszervezései vannak, a terheket pedig kifejezetten a nagy cégekre és a bankokra helyezi, nem pedig az emberekre." Ezt legutóbb decemberben, az idei költségvetést megelőző egyik egyeztetésen fogalmazta meg Orbán Viktor. Orbán szerint a kormány nem hozott megszorító intézkedéseket, sőt: a mai magyar gazdasági modell legnagyobb sikere, hogy az ország megszorítások nélkül fog kijutni a válságból.

Az ügy: A választási regisztráció szűkítette volna a szavazók körét

Mit mond erre a Fidesz?

Az Alkotmánybíróság által elkaszált választási regisztráció ötletét hónapokon át magyarázta a Fidesz a választóknak. Előzetes, személyes feliratkozás nélkül itthon sem lehetett volna szavazni menni.

A kritikák lényege az volt, hogy ezzel a Fidesz a saját malmára akarta hajtani a vizet, számítva arra, hogy csak az igazán elkötelezett szavazók lennének annyira elszántak, hogy előre regisztrálják magukat, míg a bizonytalanok inkább távol maradtak volna. A Fidesz szerint nem ez volt a lényeg, sőt éppen hogy a választói önrendelkezést teljesíti ki az ötletük. Egy korábbi Fidesz-közlemény szerint "feleslegesen és értelmetlenül keltenek hisztériát ellenzéki pártok a választási feliratkozás kapcsán, amely a részvételnek a mainál sokkal szélesebb lehetőségét teremti majd meg."

A kormánypártok azzal is érveltek, hogy a határon túli vagy külföldön dolgozó szavazók szavazati jogát csak regisztrációval lehet biztosítani, és emiatt azt itthon is be kell vezetni, sőt Lázár János szerint a Velencei Bizottság ajánlásának is ez felelt meg leginkább. Orbán Viktor arról beszélt tavaly nyáron, hogy a szavazni nem akarók élete lesz nyugalmasabb: aki nem akar részt venni, azt nem fogják zargatni választási akciókkal, nem fog szórólapot vagy kopogtatócédulát kapni.