Kilenc embert vádoltak meg közösség elleni erőszakkal, amiért 2009 novemberében a betiltott Magyar Gárda sajóbábonyi felvonulásán az ügyészség szerint a felvonulók megölésére buzdítottak. Az ügyészség szerint összesen negyven-ötven, vascsövekkel, karókkal, baltákkal felfegyverkezett helyi roma közeledett a Jobbik-szimpatizánsoknak a településhez vezető bekötőúton leparkolt autói felé, és azt kiabálták, "meghaltok, büdös magyarok", "megölünk benneteket".
A bíróság csütörtökön mind a kilenc vádlottat elítélte közösség elleni erőszak, azaz lényegében a felvonulók megölésére való buzdítás miatt. Mind a kilenc vádlott két és fél, négy év közötti börtönbüntetést kapott közösség elleni erőszak, rongálás és garázdaság miatt.
Meghaltok gárdisták
"Öljétek meg őket, meghaltok gárdisták" - kiabálták az ügyészség szerint azok a támadók, akik baltával, karddal és bottal ütöttek egy kocsit Sajóbábonyban, még 2009 novemberében. Az autó utasai nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek, miközben az autóban közel félmillió forint kár keletkezett. A vádirat szerint az csak a véletlennek köszönhető, hogy egyik sértett sem szenvedett életveszélyes sérülést, mivel a támadók közül valaki baltával többször is beütött a kocsi belsejébe.
A konfliktus a Jobbik sajóbábonyi lakossági fóruma után robbant ki. A fórumon a betiltott Magyar Gárda egyenruháját viselő szimpatizánsok is megjelentek, utána összecsaptak a helyi romák és a Jobbik hívei.
A Jobbik helyi szervezete 2009 novemberében lakossági fórumot szervezett a sajóbábonyi általános iskola alagsorába. A fórum előtt nagyjából 100 darab szórólapot osztottak ki az eseményről, a helyiek többsége tehát tudott róla, hogy milyen esemény készül. A helyi cigányok egyértelműen provokációnak tartották a fórumot, ezért előtte előbb harminc, majd később száz fősre duzzadt helyi cigány tömeg tüntetett az iskola előtti téren.
"Összemosták a Jobbikot az Új Magyar Gárdával, és azt hitték, hogy ellenük készülnek támadásra" - mondta a bíró. Az iskola előtt a fórum közben gárdisták álltak, akik a rendezvény biztosítását látták el. Közülük egyesek fekete és terepszínű ruhában voltak - őket az iskola előtti gyülekező cigányok hangosan szidták és fenyegették. Incidens ekkor még nem történt, a helyi rendőrök feloszlatták a tömeget. Másnap délelőtt egy magát MSZP-snek valló helyi lakost a CBA élelmiszerboltban halálosan megfenyegette a hetedrendű vádlott édesapja és édesanyja, mert tévesen úgy hitték, hogy jobbikos szimpatizáns. Felelősségre vonták a rendezvény szervezése miatt és megöléssel fenyegették, majd állon vágták.
A történtek a bíró szerint hatalmas felháborodást váltottak ki, és csak a szerencsének tudható be, hogy a család két tagjának nem sérült meg a feje az autóba irányuló vad csapások miatt. A bíró fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a vádlottak a tárgyalás alatt valódi megbánást egyszer sem tanúsítottak, sőt néhányszor pont azt hangsúlyozták, hogy őket érte sérelem.
Az ítélet szerint összesen 40-50, vascsövekkel, karókkal, baltákkal felfegyverkezett helyi roma közeledett a Jobbik-szimpatizánsok autói felé, amelyek a településhez vezető bekötőúton parkoltak. Azt kiabálták, "meghaltok büdös magyarok", "megölünk benneteket" - állítja az ügyészség. A helyiek közül 10-15-en - köztük a kilenc vádlott - támadtak rá a sorban elsőként ott álló Suzukira, amelybe a vádirat szerint alig tudtak bemenekülni a sértettek. Az ügyészség kilenc sajóbábonyit vádol felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség elleni erőszakkal és rongálással.
Ha bűnös lennék, nem segítek
"Ha bűnös lettem volna, nem segédkezek, és nem megyek vissza a tetthelyre" - mondta az elsőfokú eljárásban a nyolc sajóbábonyi roma egyike, az egyetlen vádlott, aki vallomást tett a bíróságon. A parkőrként dolgozó, többszörösen büntetett előéletű L. Sándor azt állította, hogy a "Panda nevezetű kocsmában" italozott azon a novemberi vasárnapon, amikor az előző napi Jobbik-rendezvény miatt felkorbácsolt indulatok kitörtek.
A nyomozás során az összes vádlott ellentmondott az ügyészségnek abban, hogy halállal fenyegették volna az általuk ruházatuk miatt csak gárdistaként emlegetett Jobbik-szimpatizánsokat. "Húzzatok vissza mocskos gárdisták oda, ahonnan jöttetek!" - szerintük ez volt a legdurvább kiabálás, és senki nem hallott magyarokat sértő kiáltásokat.
Csupán ketten - L. Elemér első-, illetve B. Győző negyedrendű vádlott - ismerték el, hogy részt vettek az autó megrongálásában, a többiek mind azt állították, hogy csak később érkeztek a helyszínre, vagy ott sem voltak. B. Győző a meghallgatásakor közölte, nem érti, miért közösség tagja elleni erőszakkal vádolják. Ő azt ismerte el, hogy a nála lévő egy-másfél méteres akácfa bottal kiütötte a kocsi fényszóróját.
Az ítélet nem jogerős. A vádlottak ezt hallva egymás között arról kezdtek beszélgetni, hogy még ma be kéne adniuk a fellebezést. A bíró kérdésére az összes vádlott felmentésért fellebbezett. Egyikük felháborodott, felállt és kiabálni kezdett, hogy neki megint börtönbe kell mennie. "Legalább most viselkedjenek" - szólt rá a bíró. A vádlottak közül többen is azt kérték a bírótól, hogy számolja ki nekik: az előzetes beszámítása után még milyen hosszú büntetés vár rájuk. A melegítőnadrágot, és rózsaszín, galléros pólót viselő nyolcadrendű vádlottnak - aki időközben nagykorú lett - végül lehet, hogy be sem kell vonulnia.
Az volt az agyukban, hogy jönnek a gárdisták
Baltay Levente, a negyedrendű vádlott védője az ítélethirdetés után az [origo]-nak azt mondta, nem áll meg a közösség elleni erőszak bűntette, szerinte a tényleges események fényében a garázdaság miatt kellett volna ítéletet kiszabni a vádlottakra, egyértelműen hiányzik az ítéletből az események háttere: az incidens idején ugyanis javában zajlottak a romagyilkosságok, lesötétített, fekete autók megjelenése Sajóbábony határában jogosan kelthetett rossz érzéseket és félelmeket a helyi cigányokban. "Nem az volt a motivációjuk, hogy gyűlöljük és megverjük a magyarokat, az volt az agyukban, hogy jönnek a gárdisták" - mondta az ügyvéd, aki szerint az autókonvoj nem véletlenül ment azon a bekötőúton, ami a település cigányok lakta részeihez vezet.
A romák ellen indult büntetőeljárást több kisebbségvédelemmel foglalkozó szervezet is elítélte. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) például elfogadhatatlannak tartja, hogy épp a kisebbségek védelmét biztosítani hivatott büntetőjogszabály alapján indítottak eljárást a szélsőséges párt hívei által saját lakhelyükön fenyegetett romák ellen. A jogvédők azt is kifogásolják, hogy a Jobbik szimpatizánsai közül senki ellen nem indult eljárás, pedig a konfliktust ők is fűtötték. Az eset után a kormány összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet.
Az ítélet után a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közleményt adott ki, amely szerint súlyos jogalkalmazói félreértésekről, a romák büntető-jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodik a Miskolci Törvényszék ítélete. Nem kérdés, hogy az elkövetők önbíráskodó cselekménye elítélendő, jogellenes, azért büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A TASZ álláspontja szerint azonban a bíróság tévedett, amikor a történteket közösség tagja elleni erőszakként minősítette. Az elkövetők cselekményének indítéka nyilvánvalóan nem előítélet, hanem a rasszistáktól való félelem és azok elűzésének szándéka volt, ezért hiányzott a közösség tagja elleni erőszak megállapításának alapvető feltétele - írja a TASZ.
A jogvédők szerint ibázott a bíróság abban is, hogy "a magyar nemzet tagjai elleni" cselekményként határozta meg a történteket. Az eset körülményeiből, az előzményekből és a vádlottak vallomásaiból is világosan az következik, hogy az elkövetők általuk gárdistának vélt személyek autójára támadtak.