S. Ábel nem tett le a gyilkosságról

Bűnösnek találta, és két és fél évre börtönbe küldi a bíróság S. Ábelt, aki a vádirat szerint tömeggyilkosságra készült. S.-t kétrendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt ítélték el első fokon. Az eredetileg 22 ember megölésének terve miatt perbe fogott egyetemistát egy védőügyvéd nélküli nyomozati vallomás alapján ítélték el. A 22 rendbéli emberölési kísérletből azért lett kettő, mert a 22-t nem láttak bizonyíthatónak, de azt igen, hogy egy embernél többel akart végezni. A fiú nem jelent meg az ítélethirdetésen, ügyvédje enyhítésért, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett.

Emberölés előkészülete, garázdaság és testi sértés miatt két és fél év börtönre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől a bíróság S. Ábelt. A Fővárosi Főügyészség 22 rendbeli emberölés előkészülete, valamint súlyos testi sértés és garázdaság miatt emelt vádat 2010 októberében az akkor még egyetemista S. Ábel ellen, aki a vádirat szerint arra készült, hogy válogatás nélkül huszonkét embert megöljön egy egyetemen vagy egy fővárosi bevásárlóközpontban. A bíróság 20 rendbeli emberölés vádja alól felmentette végül, büntetésébe pedig az előzetes letartóztatásban töltött időt is beleszámítják. S. nem jelent meg az elsőfokú ítélet kihirdetésén, amelyet követően az ügyész súlyosbításért, a védő felmentésért fellebbezett.

Az ítélet indoklása szerint azért találták csak kétrendbeli emberölés kísérletében bűnösnek, mert nem volt bizonyítható, hogy valóban huszonkét embert akart megölni, ahogy azt a vád állította. A 22 úgy jött ki, hogy első vallomásában arról beszélt, annyi embert ölne meg, ahány éves. A bíróság szerint azonban csak az volt megállapítható, hogy az egyetemista egynél több embert akart megölni. A bíró értékelte S. humorát, aki egyszer kérte a bíróságot, hogy idézzék be a 22 sértettet, egy másik későbbi alkalommal pedig megköszönte, hogy nem emelték meg az ellene felhozott vádat 25 rendbelire, holott közben eltelt 3 év.

Az indoklásban a nyomozók és az ügyészség is megkapta a magáét. A bíró szerint értékelhetetlen volt a vádlott előéletére vonatkozó összegyűjtött adatok nagy része, beleértve egy szakértői véleményt, a közvetlen rokonok vallomásait, illetve S. Ábel legelső vallomását is. Ráadásul ez utóbbi volt az egyetlen alkalom, amikor S. bevallotta, hogy egyetemi mészárlásra készült, viszont nem volt jelen védőügyvéd, sőt a rendőrség nem is akarta, hogy jelen legyen. A bíró szerint ez teljesen szabálytalan, alkotmány- és alaptörvénysértő, és sérti általában a jogállamiságot is.

Elodázta

A bíró azért is bírálta az előéletre vonatkozó adatgyűjtést, mert az a tény, hogy "a vádlott furcsa", még nem determinálja semmire. Az emberölés előkészülete azonban nem csak "gondolatbűn", ennél több kell hozzá, és ezt a bíróság szerint a tényállás igazolta is. S. Ábel 2009-ben lőfegyvert szerzett be, verseket és blogbejegyzéseket, valamint egy kisregényt is írt az iskolai mészárlásokról. A bíró szerint egyértelmű, hogy mindezt azért, hogy több embert megöljön, majd öngyilkos legyen az egyetemen.

A bíró szerint azt is meg kellett még állapítani, hogy S. letett-e gyilkossági szándékáról. Ennek magyarázatához felidézte, hogyan indult az ügy: S. Ábel felhívott egy lányt, akit alig ismert, és arra célozgatott neki, hogy iszonyú dolgok fognak történni az iskolai büfében. A lány megijedt, és a hatóságokhoz fordult. Csakhogy másnap, amikorra S. ígérte, nem történt semmi. Fel kellett mérni, ez vajon azt jelenti-e, hogy letett a szándékáról, de a bíró szerint ennek nem volt objektív látszata: nem szabadult meg a fegyvertől, nem törölte írásait a számítógépéről, vagyis nem letett róla, hanem elodázta a tervét.

Futó Barnabás, S. Ábel ügyvédje nyilatkozik

Ezzel kapcsolatban Futó Barnabás, S. Ábel ügyvédje az ítélet után újságíróknak azt mondta, védence nem készült emberölésre, de ha mégis így értékelte a bíróság, akkor önkéntesen elállt a szándékától, még mielőtt elkövette volna.

A garázdaság, amiért elítélték, az volt, hogy egyszer kilőtt a lakása ablakán, amivel sokakat megijesztett. A testi sértés pedig, hogy 2006-ban bántalmazta a nagyanyját. A bíróság ezek megítélésekor enyhítő körülménynek tekintette, hogy mindkét tettét bevallotta és megbánta, illetve hogy megállapították, hogy nem teljes mértékben beszámítható. Súlyosbító volt azonban, hogy ölni akart, és hogy erre hosszan készült.

Az ügyészség szerint tudatosan készült

A vádirat szerint először 2008 tavaszán, a finnországi, németországi és amerikai iskolai mészárlások híreinek hatására merült fel benne, hogy lőfegyvert szerez, és az egyetemre berontva több diákot megöl, majd saját magával is végez. A merényletek végrehajtáshoz részletes tervet dolgozott ki az ügyészség szerint, belépett egy, lövészettel foglalkozó sportegyesületbe, hogy fegyvert szerezzen, és 2009 áprilisában gázpisztolyt és gázálarcot is vett. Miután megszerezte az ehhez szükséges engedélyt, egy 9 mm-es Parabellum maroklőfegyvert vásárolt. 2009 decemberében a lakásuk bejárati ajtajának ablaknyílásán egyszer kilőtt egy gázpisztollyal.

A fiúban az is felmerült, hogy nem az egyetemen, hanem valamelyik nagy bevásárlóközpontban követi el a gyilkosságokat, ezért "terepfelmérést is végzett több budapesti bevásárlóközpontban". Azért 22 embert akart megölni, mert minden életévéért egy ember életével kívánt bosszút állni a vádirat szerint. Az ügyészség állítja, hogy S. Ábel egy búcsúlevélben és a blogján is írt a tervéről, míg végül csoporttársai értesítették a rendőrséget.

S. Ábelt 2011 októberében a büntetés-végrehajtás Kozma utcai Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetébe (IMEI) szállították, miután a bíróság által kirendelt elmeszakértői vizsgálatok a vádlott együttműködésének hiányában eredménytelenek voltak. Novemberben, nyolc hónapnyi előzetes letartóztatás után szabadlábra helyezték.

S. Ábel a rendőrségen még részletesen beszélt a tervezett cselekményekről, később már tagadta bűnösségét, és úgy vélte, hogy nyomozati vallomása nem is használható fel ellene. Az elmeszakértők közül volt, aki teljesen beszámíthatónak tartotta, de volt olyan is, aki szerint csak korlátozottan képes felismerni tettei társadalomra veszélyességét.

S. Ábel az ügyészség szerint "kiemelkedő intellektuális képességekkel rendelkezik", "személyisége gyerekkorától kezdődően, különféle körülmények miatt fokozódó mértékben torzult". Kezdetben a családja körében mutatkozott meg agresszivitása, amely "a külvilág felé fokozatosan terjedt ki". A vádhatóság szerint az egyetemista az édesanyját és a nagyanyját rendszeresen bántalmazta. 2006 szeptemberében a nagyanyját annyira súlyosan bántalmazta, hogy ez súlyos egészségromlást okozott az asszonynak, az ügyészség ezért emelt vádat a fiú ellen testi sértésért is.