Egy debrecennyi magyar már külföldön él

Az elvándorlók rejtőzködnek, a statisztikák kuszák, a KSH most viszont egy nemzetközi projekt keretében igyekszik pontosabb képet szerezni a magyar és az európai migránsokról. Az biztos, hogy az Európa különböző részein, többségükben Németországban élő magyarok megtöltenék Debrecent. Magyarország könnyen Albánia vagy Bulgária sorsára juthat a bevándorlás területén.

- Hallottad, hogy Péter is elment?
- Igen? És mit csinál? Sikerült állást találnia annál a reklámügynökségnél?
- Nem, mosogat, és négyszer annyit keres, mint itthon szövegíróként.

Ilyen és ehhez hasonló párbeszédek már közhelyszerűnek tűnnek Magyarországon. Legtöbben csak fancsali képet vágnak, és azon ábrándoznak, mit csinálnának a jelenlegi fizetésünknél tízszer annyi keresettel. A hétköznapi benyomásoknál összetettebb a magyarországi migráció, hiteles képünk azonban nincs róla.

A KSH munkatársai nemrég egy uniós projekt keretében vizsgálták a délkelet-európai és magyarországi migrációs trendeket. Gödri Irén, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa elmondta, hogy az elvándorlás a 2004-es EU-csatlakozást követő években csak kismértékben változott, azonban a kétezres évek végén látványos növekedést lehetett megfigyelni.

A kivándorlók számáról a fogadó ország statisztikáiból lehet információkat megtudni. Ezek szerint a 2001-esnél két és félszer több, 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt 2012-ben az európai országokban. Egyharmaduk Németországban, egyötödük az Egyesült Királyságban, míg 13 százalékuk Ausztriában van. A becslések szerint 2012-ben 72 ezren döntöttek úgy, hogy máshol folytatják életüket, szemben a 2011-es 58 ezer fővel.

Változtak a Magyarországra települők is, jóval sokszínűbb lett a bevándorlók összetétele. Míg az ezredfordulót követően a bevándorlók 70 százaléka, addig 2011-ben már csak 40 százalék jött a környező országokból, Romániából, Szlovákiából, Szerbiából vagy Ukrajnából. A környező országok mellett sokan jöttek Németországból is. Ez a 10 százalékot kitevő bevándorló jellemzően az idősebb korosztályból került ki, akik között Gödri Irén szerint sokan vannak a hazatérő magyarok, de ez a trend meredeken zuhan.

Könnyen Bulgária vagy Albánia sorsára juthatunk

Az uniós projektet vezető Melegh Attila szerint, ha folytatódnak ezek a migrációs trendek, Magyarország könnyen a kivándorló országoknak nevezett csoportba, Albánia vagy Bulgária mellé kerülhet. Ezekből az országokból többen mennek el, mint ahányan odamennek. (Magyarország vándorlási egyenlege jelenleg stagnál, tehát nagyjából hasonló arányban érkeznek emberek, mint ahányan elmennek, de a felgyorsuló elvándorlás miatt ez változhat.)

Albánia, Bulgária vagy Románia jövedelem szempontjából a világátlag alatt van, elvesztették iparuk nagy részét, felértékelődött a mezőgazdaság szerepe, ami Melegh Attila szerint mind az elvándorlás irányába tereli a népességet. Albánia és Bulgária egymilliónál is több állampolgárt vesztett, míg Románia majd hárommilliót. Azonban nemcsak ezek az országok, de az egész délkelet-európai térség egyre inkább függ gazdaságilag a kivándorlók hazaküldött pénzétől. Moldávia és Albánia kirívó ebből a szempontból. Ott a GDP 10 százalékát küldik haza az emberek.

A térségből nem csak Európába mennek szerencsét próbálni az emberek, mert a volt szovjet tagköztársaságok állampolgárai számára fontos célország Oroszország is. Ukrajna vagy Moldávia népességének egyik fele nyugatra, míg másik fele keletre indul.

Módszertani problémák

"Az a sepsiszentgyörgyi asszony, aki három hónapra kimegy Padovába időseket ápolni, az migránsnak tekinthető, azonban szinte lehetetlen mérni" - mondott példát Melegh Attila a migrációkutatás nehézségeire. Az adatok azért csalókák, mert csak a hivatalos statisztikákból származnak, és az idénymunka mellett a nem bejelentett módon vagy illegálisan dolgozókról szinte egyáltalán nincsenek adatok. (A kutatásban nem vizsgálják az Észak-Amerikában vagy Ázsiában élő magyarokat.)

Egyrészt az összlétszám pontosítása, másrészt a kintlévők összetételének vizsgálata miatt az unió újszerű statisztikai módszerrel is megpróbál dolgozni. A magyar háztartásokon keresztül próbálnak adatokat és elérhetőséget szerezni az Európában dolgozó magyarokról. Adatok az idén várhatók.