Mit tud felhozni a mentségére Orbán Viktor?

Három éve alakult meg a kormány, Orbán Viktor szerint 25 olyan dolgot értek el, amely bizonyítja, hogy jó kormányt csináltak. De vajon joggal örül-e Orbán, és mennyire vállal fél sikereket és kudarcokat?

"Lehet vitatkozni, hogy kevés vagy sok, de hogy ne csináltunk volna semmit, azt biztosan nem lehet a fejünkhöz vágni" - mondta Orbán Viktor május 8-án Győrben abban a beszédben, amelyre már akkor úgy hivatkozott, hogy a kormány hároméves évfordulóján, május 29-én elmondani tervezett beszédének első változata. A beszédben több ígéret is elhangzott - a minimálbér megemelése, a gyerekvállalás további támogatása -, így inkább hatott vérbeli kampánybeszédnek, mint kormányzati értékelőnek, de a miniszterelnök hosszan beszélt arról is, hogy szerinte milyen eredményeket értek el az elmúlt három évben. A kormány ma hároméves, úgyhogy megvizsgáltuk néhány fontos állítását.

A képre kattintva galéria nyílik a kormány három évének könnyedebb eseményeiről. Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Ma 98 431-gyel többen dolgoznak, mint 2010 márciusában dolgoztak. A mai napon közmunkán 201 221 ember vett részt, közülük 50 430 roma volt a becslések szerint.

Nem igaz

A 2010-es kormányprogram kevés konkrét ígéretének egyike volt, hogy a kormány tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt majd, így a foglalkoztatási adatok folyamatosan megjelennek a kormányzati sikerek kommunikációjában.

Az Orbán által közölt számokat azonban nem igazolják vissza a KSH nyilvános statisztikái. A foglalkoztatottak száma 2010. első három hónapjában (a honlapon nincsenek havi bontásban adatok) 3 756 400 volt, az utolsó elérhető, idei első negyedéves adat szerint 3 817 700. Ez 61 300 fővel több, mint a kormányváltás előtti utolsó adat.

Nem stimmel a közfoglalkoztatásban dolgozók száma sem: a KSH legfrissebb adatai szerint 2013 márciusában 92 200 ember dolgozott a közfoglalkoztatásban, a havi bontásban közölt adatok szerint az elmúlt két évben egyetlen olyan hónap sem volt, amikor a közfoglalkoztatottak száma elérte volna a kétszázezret, a legtöbb tavaly októberben volt, akkor 108 ezren dolgoztak közmunkában. De nem csak Orbán tud ennél több közmunkásról, néhány hete, május közepén még Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt nyilatkozta, hogy "jelenleg 135 ezren vesznek részt a közfoglalkoztatásban".

Az egymásnak ellentmondó adatok miatt megkerestük a Belügyminisztériumot is, ahonnan a KSH-nál frissebb adatokat is kaptunk: ezek szerint április 20-án 107 942 fő volt a közmunkások létszáma, de "a Miniszterelnök úr által mondott szám helyes volt, és arra vonatkozott, hogy 2012. december 21. és 2013. április 20-a között összesen hány ember vett részt valamelyik startmunkaprogramban".

Hiába nőtt azonban - a közfoglalkoztatás kiszélesítésének is köszönhetően - a foglalkoztatottság az elmúlt három évben, a munkanélküliség egészen az előző hónapig nem csökkent. A kormányváltás előtt 497 800 munkanélküli volt az országban (11 százalék), 2013 első negyedévére már félmillió fölé, 508 700-ra nőtt a számuk (11,8 százalék). A legfrissebb, február-áprilisi adat szerint 476 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 11,0 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg.

A leglényegesebb mutatóinkat tekintve jobb teljesítményre voltunk képesek. Jól alakul a külkereskedelmi mérlegünk, az exportunk szárnyal, az államadósságunk csökken.

Általánosságban igaz, de túlzás

A kormányváltás előtti években veszített az ország a külkereskedelemmel, 2006 és 2008 között, igaz csökkenő mértékben, de negatív volt a külkereskedelmi mérlegünk (azaz több árut hoztunk be az országba, mint amennyit a magyar cégek külföldön eladtak). 2009-ben, amikor az export és az import is jelentősen visszaesett, már 3,7 milliárd euró volt a többlet, ami azóta folyamatosan nő: 2010-ben 5,5 milliárd eurót, 2011-ben 7, 2012-ben 6,8 milliárd eurót nyertünk.

A többletet elsősorban az okozza, hogy szárnyalt az export: 2011-ben 11,8 százalékkal nőtt, miközben az import csak 10,8 százalékkal. 2012-ben viszont már fordult a trend: az export 0,1 százalékkal bővült, a behozatal viszont már 0,5 százalékkal (ezért is csökkent 2012-re a külkereskedelmi többlet az előző évihez képest). A behozatal azonban egyelőre még mindig nem érte el a válság előtti szintet.

2010-ben az uniós módszertan szerint 81,8 százalék volt az államadósság, tavaly év végén pedig 79,2 százalék. Pedig a kormány nagy erőfeszítéseket tett az államadósság csökkentésére, részben erre fordították például a magánnyugdíjpénztárakból származó, a GDP 5 százalékának megfelelő pénzt is. Részben ennek is köszönhetően 2011. június végén 76,7 százalékon is állt az államadósság, de egy negyedév alatt több mint öt százalékot nőtt, ezzel Magyarország rekorder lett az Európai Unióban, az államadósság pedig megközelítette a kormányváltás utáni szintet. A jegybank közleménye szerint tavaly 102 milliárd forinttal többet fizetett vissza az állam az utolsó negyedévben, mint amennyit felvett, viszont 278 milliárd forinttal növelte az adósságállományt az, hogy a forint jelentősen gyengült.

A tavalyi évben 90 300 gyermek jött világra, és ez 2251-gyel több, mint egy évvel korábban. Magyarország egy olyan ország, ahol nem arról van szó, hogy nem akarnak gyereket a fiatalok - ennyiben különbözünk Nyugat-Európától -, hanem akarnak, de kiderül, hogy különböző nehézségek miatt végül is általában eggyel kevesebb gyerek születik meg minden családban, mint amennyit szerettek volna.

Igaz

2012-ben valóban 2251-gyel több gyerek született, mint 2011-ben, de a fellendülés - amit Orbán is csak nagyon óvatosan kötött össze a kormányzati intézkedésekkel - úgy tűnik, csak rövid ideig tartott, 2013 első három hónapjában újra 4,8 százalékkal csökkent a születések száma az előző év elejéhez képest.

Az elmúlt években több demográfiai kutatás is bizonyította, hogy a fiatal párok még átlagosan több mint két gyereket szeretnének, de a terveket csak a harmaduk tudja megvalósítani.

Amire Orbán büszke

"Én már '98-ban is, és most, amikor 2010-ben ismételten azzal a feladattal szembesültem, hogy kormányt kell alakítani, sikeres kormányt akartam alakítani" - mondta Orbán, mielőtt felolvasta volna azt a 25 tételből, címszavakból, tőmondatokból álló listát, "amit a mentségemre fel tudok hozni", és amelyből "úgy tűnik, hogy volt már ennél rosszabb kormányunk is, sőt van jó néhány dolog, amire kifejezetten büszkék lehetünk".

"Rezsicsökkentés. Nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése. Minimálbér emelése. Politikusok számának csökkentése - horribile dictu: megfelezése. Szülésről visszatérő nők támogatása. Munkahelyvédelmi akcióterv. Háromezer-ötszáz új rendőr. Újra három évig jár a gyes. Államadósság-csökkentés. 10 százalék alatt a költségvetési hiány. Családi adózás. Adókedvezmény a kis- és középvállalkozóknak. Új mentőautók. Különadó az indokolatlan végkielégítésekre. Korkedvezményes nyugdíj a nőknek. Erzsébet-program a szegényeknek. Őstermelők támogatása. Önkormányzati adósság átvállalása. Három csapás törvény. Devizahitelesek megsegítése. A tanárok elleni erőszak megfékezése. Rászoruló gyermekek támogatása. A magyar föld védelme. Csak az kaphat családi pótlékot, aki iskolába járatja a gyermekét. És nehéz tárgyalások után elértük, hogy 2014 és 2020 között az uniós költségvetési kiadásokból 51 000 forinttal több támogatás jut fejenként minden egyes magyar embernek. Ez a huszonöt pont."

A 2010-es kormányprogram öt rövid kijelentésben megfogalmazott, részleteiben nem kibontott célt állított a kormány elé: a magyar gazdaság talpra állítása, rendteremtés az országban, az egészségügy megmentése, a szociális biztonság megteremtése, a demokratikus normák helyreállítása.

A huszonöt pontot nehéz ezeknek megfeleltetni, az egészségügy talapra állításához például csak az új mentőautókat lehet kapcsolni. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tavaly nyáron 23 új mentőt adott át, akkor 1,45 milliárd forint állami támogatást ígért további 60 mentőautóra. A kormány januárban jelentette be, hogy uniós forrásból is segítenék a mentőállomások megújítását, és 200 új mentő beszerzését is tervezik - ez tehát egyelőre inkább ígéret, mint konkrét eredmény.

Az országos rendteremés célkitűzését a három csapás bevezetése, a tanárok elleni erőszak megfékezése és a rendőrök számának növelése segíthetné a fenti pontok közül. A 2010 nyarán bevezetett három csapás törvényt eredetileg gyilkosok és erőszakoskodók ellen szánták, de a gyakorlatban inkább bankrablókat, agresszív verekedőket sújt. A tanárok elleni erőszak megfékezésére eddig nem született konkrét intézkedés, Pintér Sándor néhány napja jelentette be, hogy a kiemelten veszélyeztetett iskolákban hamarosan elkezdik működésüket az iskolarendőrök. A rendőrség és a Belügyminisztérium adatai szerint 2010-ben 43 278 rendőr volt, 2012-ben pedig 46 489, azaz nem 3500-zal, hanem 3211-gyel nőtt a számuk.

A demokratikus normák helyreállítására a fenti lista szerint nem büszke Orbán, pedig a korábbi nyilatkozatai alapján ide sorolja a kormány egyik legtöbb vihart kavart nagy vállalását, az új alaptörvény megalkotását is. A legtöbb pont a szociális biztonság megteremtését és a gazdasági talpra állítását célzó intézkedés volt. Ezek közül többről - például az államadósság-csökkentés vagy a munkahelyvédelmi akcióterv eredményeit - fentebb már írtunk. Van köztük több olyan pont, amelynek a hatása ellentmondásos: ilyen például a családi adózás bevezetése, amellyel a nagyobb jövedelműek jártak jól.

A gazdaság talpra állítását célzó pontok egy része is inkább ígéret egyelőre, mint konkrét eredmény. Ott van köztük például a magyar föld védelme is, pedig a többek között ezzel az indokkal tavaly benyújtott földtörvényt egyelőre nem fogadta el a parlament, sőt, jelenleg éppen az eredeti törvény jelentősen átírt változatát tárgyalják, és a törvény komoly feszültséget okozott a Fideszen belül is, és sok gazdával is. De elmondható ez az utolsó pontról, a Brüsszelben kiharcolt költségvetési támogatásról is: papíron ugyan Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője lesz a következő években az uniónak, az elmúlt költségvetési időszak bebizonyította, hogy nem elég kiharcolni a forrásokat, azokat el is kell költeni - Magyarország az elmúlt időszakban a rendelkezésére álló forrásoknak az ötven százalékát sem utalta ki.

* * *

Elindult a Facebook-oldalunk, ahol friss híreket és a hírekből kimaradó érdekességeket olvashat. Kövessen minket!