Tarlós: Épelméjű helyzetben nem lehet gond a mobilgáttal

Tarlós István számára nem presztízskérdés a Római-parti mobilgát, de csak akkor áll el tőle, ha az Akadémia károsnak tartja. Nem érti, miért olyan nagy szám egy dunai gyaloghíd, és szerinte ennél sokkal fontosabb fejlesztések előtt áll a főváros. Nem hagyja, hogy bárki a négyes metróval poénkodjon, de szerinte jövőre már utazni tudunk rajta. Interjú a főpolgármesterrel.

Sokan beszélnek sokfélét a Római parti mobilgát ügyében. A főváros szerint a védmű több tízezer lakos értékeit védené meg, ha jön az árvíz, a beruházás ellenzői viszont azt mondják: a gát nem oldja meg a problémát, ráadásul tönkreteszi a part természeti értékeit. Mi a helyzet jelenleg a mobilgáttal?

Megpróbálok ebben mértéktartó lenni, bár nem könnyű. Most már kezd váltig az az érzésem lenni, hogy valakiknek, valamiért borzasztó fontos, hogy ez a védmű ne épüljön meg. Amivel ott találkozom, az a tájékozatlanság és a demagógia, továbbá a rosszindulatnak egy olyan sajátos elegye, aminek a motivációit nem lehet igazán megfejteni. Néha már én magam is ott tartottam, hogy jobb lenne talán abbahagyni az egészet, aztán ez a néhány ember, aki katalizálja ezt a negatív folyamatot, odamegy majd szépen homokzsákokat pakolni, és meg fogják védeni a környezetet, ha szükség lesz rá.

Tarlós István polgármester Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Valami motivációjuk biztos van a tiltakozásra. Mire gondol?

Erősen kezdek gyanakodni, hogy emögött lehet valamilyen politikai érdek. Egy olyan párt katalizálja ezt a dolgot, amelyik nem olyan régen önálló párt. (Tarlós itt a Párbeszéd Magyarországért Pártra utal.) Meg kell mutatni magukat, hiszen az önálló politikai létért küzdenek.

Nem csak ők fogalmaznak meg kritikát.

Nézze, én civileknek legszívesebben azokat nevezném, akik ott élnek. Egy-két kivétellel - és persze ez az egy-kettő, ők szaladgálnak el az újságokhoz, a házelnökhöz -, de az ott élők túlnyomó többsége éppenséggel akarja ezt a védművet.

Erről volt bármilyen közvélemény-kutatás?

Itt demonstráltak a területen élők a közgyűlésen, hogy szeretnék, ha megépülne. Az ott élő civil többség érdekes módon soha nem jelenik meg, mint civil. Sokkal inkább katasztrófaturisták exponálják magukat negatívan. De tudja, az is furcsa, hogy Vácon és Szentendrén is ilyen épül, mégsem szól senki nem szól egy szót sem. Nem tartja furcsának, hogy csak a Római part esetében folyik ez a negatív hisztériakeltés?

A környezet féltik, amely szerintük súlyosan károsodhat az építkezés miatt.

Miért, Szentendrén meg Vácon nincs ökológiai környezet? A limány, az a rendezetlenség, ami ott van? Nekem senki ne meséljen, én igazán ismerem azt a környezetet. Menjen ki egyszer oda szombat éjjel vagy vasárnap hajnalban, hogy mi van ott a parton.

Miért van éppen most ekkora cirkusz? Civilek tiltakozásokat szerveznek, az ellenzék szerint néhány vállalkozó, és nagy értékű nyaraló miatt kell hirtelen megépíteni a mobilgátat.

Elmondtam, hogy miről van szó.

Csak ennyi?

Segítsen, ha másra gondol.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Többen felszólaltak a politikai erőkön kívül, az ombudsman-helyettes is bírálta a terveket, valamint külsős szakmai hatástanulmányok is születtek.

Milyen hatástanulmányok? Egyetlenegy hivatalos szakvélemény van, a Műegyetemé, ami a mi álláspontunkat támasztja alá. Mindenféle, húsz éve nyugdíjazott építészmérnök véleményét exponálják, a Műegyetem szaktanszékének a szakvéleménye meg mintha amatőrnek számítana.

Most csak a Műegyetemi szakvéleményt említette, de van az MTA Tájépítészeti Albizottságának is véleménye, amiről korábban úgy nyilatkozott, hogy azt is figyelembe fogja venni. (Eddig két hivatalos szakértői állásfoglalást adtak ki: az egyetemi a főváros álláspontját támasztotta alá, az Akadémia viszont aggódott és hatásvizsgálatot sürgetett a beruházás megkezdése előtt.)

Na de az még nem érkezett meg.

És mikorra várható?

Ne engem kérdezzen, mi minden héten sürgetjük.

Hol tart most a beruházás?

Nálunk az előkészítés folyik. A kormány is adott pénzt rá, elértük, hogy kiemelt beruházás legyen. Van azért sok minden, amit csinálunk, rengeteg a feladatunk. Nem könnyű a város helyzete. Ha valakik annyira nem akarják, hogy ez a védmű megépüljön, és végül megakadályozzák az építkezést és valami baj történik, biztos, hogy nem mondhatják el, hogy ebben nem volt felelősségük. Erre legyenek felkészülve, akik a csúsztatásoktól sem riadnak vissza, csak hogy akadályt állítsanak. Én el tudom képzelni, hogy végül elérik a céljukat. Nem presztízskérdés számomra a Római parti mobilgát, és túl az ott élőkön én senkinek semmilyen ígérettel nem tartozom. Vissza tudok lépni az építkezéstől. El fogjuk néhány héten belül dönteni, hogy mi legyen.

Minek kellene történnie, hogy hagyja az egészet?

A kivitelezés nem kezdődött el, minden elő van készítve, épelméjű hangulatban végrehajtható a dolog. De van egy csomó elképzelésünk, egy csomó projektünk folyamatban, amivel tudunk foglalkozni. Erről az oldalról minket a dolog nem nagyon izgat fel, legfeljebb ez az egy építkezés el fog maradni. A kerület vezetésének is egyértelműbben kellene viselkednie. Van egy támogató határozatuk, de közben lapítanak. Pedig például az ő idejükben is folytatódtak a hullámtéri építkezések 2006 után, hiszen a jogszabály alapján nem lehetett másképp.

Konkrétan minek kellene történnie?

Nem tudok ennél többet mondani. Megvárom még az akadémiai szakvéleményt. Azt mondtam, hogy ha a műegyetemi és az akadémiai szakvélemény egybehangzóan negatív lesz, akkor elállunk. Ezt a két szervezetet tiszteletben tartom, még akkor is, ha korábban valami mást gondoltam. Ha az akadémiai vélemény ha nem lesz rosszabb, mint a Műegyetemé, akkor az építkezést meg fogjuk valósítani.

Tarlós István polgármester Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A Dunapartnál maradva, mit szól ahhoz, hogy a XIII. kerületiek népszavazást helyeztek kilátásba, amiért egy törvénymódosítás a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá helyezné a Margitszigetet?

Blöffölés. Nem a tulajdonjogról szól a vita. A kerülettől nem vesznek el semmit, mert nem az övé. A Margitsziget 1990-ben is a fővárosé volt és most is az. Az, hogy annak idején Kádár János kedvenc kerülete kapott bizonyos jogosítványokat, az egy dolog. Talán inkább azt kéne megmagyarázni, hogy a főváros vagyontárgyának hasznát évtizedek óta miért egy kerület szedi és használja fel. És miért pont a XIII.? Miközben a bevételt nem forgatja vissza a sziget fejlesztésébe. A most folyó fejlesztéseket is a Főváros finanszírozza, a XIII. kerület egy fillért sem adott hozzá.

Ez eddig is így volt.

Bocsánat, és akkor ez így rendben volt? Azt kellene megindokolni, hogy miközben a városrész nem ad egy fillért sem a közösségi közlekedés fenntartásához, ugyan miért is van, hogy ő szedi be és használja fel egy olyan vagyonelem hasznát, ami nem az ő tulajdona, hanem a fővárosé? Színtiszta ostobaság, amit beszélnek.

Aggódnak az így elvesző adóbevételeik miatt.

Ja? Értem, aggódnak azon, hogy más tulajdonában lévő vagyontárgy adóját majd nem ők szedhetik be. Hát köszönöm szépen. Mindig azon gúnyolódtak, hogy a kormány nem a fővárost támogatja, most meg ez a baj? Ilyen pofátlan kérdést hogy lehet feltenni? Hogy lehet, hogy egyáltalán valakinek eszébe jut, hogy másnak a tulajdonából szedi az adót, és amikor a tulajdonos maga akarja szedni, akkor elkezd hőzöngeni és fenyegetőzni, hogy népszavazást rendez? A mi motivációnk azonban nem az adó volt, hanem elkészítettük a Margitsziget fejlesztési koncepcióját (a koncepcióról itt olvashat részleteket), és meg akarjuk valósítani.

Korábban szó volt arról is, hogy egységesítik a rakpartokat. Pintér Sándor belügyminiszter még egy törvénymódosítást is benyújtott azért, hogy a budapesti kerületek tulajdonában álló budai és pesti alsó rakparti ingatlanok és kikötők kerüljenek a fővárosi önkormányzat tulajdonába. Mi a helyzet ezen a téren?

A dunaparti területek 1990 óta teljesen szétforgácsolt állapotban vannak, ami a tulajdoni viszonyokat illeti. A helyzet hosszú ideje teljesen kaotikus. Budapesten alapvető városrendezési kérdés, meghatározza az alapgondolkodást a Duna: tizenkétféleképpen a Dunapartról nem lehet gondolkodni, mert annak az az eredménye, ami itt is látszik. A kikötőpontokat újra meg kell határozni, a szállodahajók sorsát el kell dönteni, valahol a szállodahajóknak állandó helyet kell biztosítani, a dunai kishajózást vissza kell állítani, nem nulla a közösségi közlekedési szerepe sem, de a turisztikai vonatkozásai erősebbek. Ha valaki végigsétál a partokon két oldalt, - a viszonylag rövid belvárosi szakaszt leszámítva - akkor szinte mindenütt anarchikus állapotokkal találkozhat.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Autók lesznek a rakparton?

Itt nem a meglévő közúti közlekedést biztosító rakpartok áthangolásáról van szó, de persze magával hozhat ott is változásokat, ám nem az a motiváció. Itt a Dunapartok általános rendezéséről gondolkodunk.

De van egy ilyen eleme?

Van, de nem a legfontosabb.

A napokban egy interjúban megemlítette, hogy el tud képzelni több gyalogos hidat is a fővárosban.

Az építőiparban nőttem fel, az hogy a gyalogoshidak ilyen címszerepben tűnnek fel, engem arra emlékeztet, mint amikor épül egy óriási toronyház, és címszerepben emlékeznek meg a biciklitárolók problémáiról. Huszonöt más kérdés között a huszonnegyedik helyen megemlítettem a gyalogoshidak kérdését. Hogy majd arról kell beszámolnom, hogy miért akarok most gyalogoshidat építeni a Dunán, ez viszonylag készületlenül ért. Ha ezt tudom, meg sem említem.

De valamiért mégiscsak szóba hozta.

A 2030-ig szóló fejlesztési tervnek valóban egyik eleme a gyalogoshidak kérdése. Régen felvetődött már ez az ötlet, elsőként az egyetemek vetették fel, nekem pedig nagyon megtetszett a gondolat. De azt, hogy ilyen előkelő helyet kap majd a sajtóban, álmomban sem gondoltam volna.

Miért? Egy új híd felépítése azért nem kis dolog.

A közúti híd mindenképpen előrébb van, akár északon, akár délen. Előbb-utóbb az aquincumi hidat csak meg kell építeni. A Lánchíd felújítása is valamivel előrébb való kérdés, mint a gyalogoshíd megépítése. Valóban gondolkodunk rajta, jópofa dolog, külföldön, számos helyen láttam már. Ez valószínűleg nem a legközelebbi 4-5 év kérdése.

A Széll Kálmán-tér felújítása közelebb van?

Igen, az lényegesen közelebb van. Együtt kezeljük a kérdést a budai fonódó villamos kérdésével. Még ebben a ciklusban kivitelezési szinten is meg fog indulni.

És a 4-es metró jövő tavaszi indulását biztosra vehetjük?

Nézze, igyekszem úgy fogalmazni, hogy aztán egy év múlva senki ne tudjon kárörvendően rám rontani. Életszerűbb ez az általunk ígért dátum, mint a korábbiakban beígért dátumok sora volt. Azon ugyan nem poénkodtak soha, én meg próbálkozom vigyázni rá, hogy ezen senki ne tudjon poénkodni, akkor se, ha akar.

Az átadást veszélyeztető jogi kérdések ezek szerint már megoldódtak. (A főpolgármester tavasszal arról beszélt, hogy a 6-7 éve kötött szerződések nyomán jogi problémák, többletkövetelések álltak elő, amelyek sokkal inkább veszélyeztetik a metróvonal átadását, mint a műszaki feltételek.)

Tízmilliárdos nagyságrendeket szereztünk vissza a városnak. A Siemens-szerződés korrekcióját a kormány már jóvá is hagyta, hasonló összegekről fog szólni a Swietelsky-szerződés is. Nem könnyítik ezek a dolgok az életünket, de ezekről már nem akarok sokat beszélni, nem is igazán személyeskedtem ezekben az ügyekben, ha túl leszünk rajtuk, ezekre már nem akarok visszatérni. Tekintsünk előre.

Tekintsünk. Elindul jövőre a tömegközlekedésben az elektronikus jegyrendszer?

A BKK-n keresztül megindítottuk ezt a projektet is. Azt nem ígérem, hogy jövőre megvalósul, de elindult. 1998 óta beszélnek az egységes jegyrendszerről, és fontos, hogy elinduljon, és hogy a MÁV jegyrendszerével összekapcsolható legyen.

Beléptetőkapus rendszerrel működik majd?

Ennek részleteiről még nem tudok mit mondani.

Tarlós István polgármester Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Orbán Viktorral arról beszélgettek pár hete, hogy a Kodály körönd néhány épületét és az Andrássy úti Balettintézetet jó lenne visszaszereznie az államnak a külföldi tulajdonostól. Ön egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy az intézet porlad. Előreléptek bármit az ügyben?

Ez is egy érdekes dolog. Egyetlen helyen nem olvastam, miként lehet az, hogy ami ma 7,5 milliárdért cserél gazdát, azt valakik 220 millióért adták el 16 évvel ezelőtt. Mintha arról lenne szó, hogy nem az a baj, ami történt, hanem mégis, hogy képzelik, hogy be akarnak avatkozni. Amikor a miniszterelnök azt mondta, hogy csinál egy új jogszabályt, azt nyilván nem úgy kell elképzelni, hogy holnap gépfegyverrel elvesszük a tulajdonostól. Olyan jogszabályt kell alkotni, ami elejét veszi annak, hogy ilyen helyzet máskor is kialakulhasson. Persze jó lenne vissza is szerezni az épületet.

Konkrét lépéseket tettek már ennek érdekében?

Most egy egyeztető bizottság dolgozik az ügyön: delegált a kormány is valakit, illetve a VI. kerület és a főváros is. Zajlik egy törvényelőkészítő munka. Ha majd a törvény megszületik és olyan kritikát érdemel, mint amit megelőlegeztek nekünk, akkor természetesen meg fogok hajolni.

Jövőre újraindul a főpolgármesteri székért?

Kitől kérdezték még meg ezt idáig?

Én senkitől.

Na látja. A kérdés még nem aktuális, részemről legalábbis.

De szokott rajta gondolkodni?

Ha itt minden ember mindenről beszélne az újságban, ami eszébe jut, abból baj lenne, nem?

Mi volt a legnehezebb az elmúlt három évben?

Erre tudnék válaszolni, de még ez sem aktuális.

Volt olyan, amire nem számított?

Volt, aminek a mértékére nem számítottam, maradjunk annyiban.

Megkérdezhetem, hogy mi volt az?

Nem.