A traktor a városinak űrhajó

A trágyázás és a kukoricazsákolás lefárasztotta, a traktorvezetés viszont eléggé feldobta azokat a budapesti fiatalokat, akik pénteken Kecskemét mellett önszántukból ismerkedtek a tanyasi élet alapjaival. A kormány által is támogatott Vidék Kaland célja, hogy a városi fiatalok jobban megismerjék, hogy élnek és milyen mezőgazdasági munkát végeznek vidéken az emberek. A cowboykalapos lány, a zselézett hajú fiú és az Origo riportere is vasvillát ragadott, és traktorra ült, hogy megtudja: ez még egy átbulizott éjszakánál is fárasztóbb. És kiderült, hogy a szex sem ritka a tanyán.

"Nekem nincs jogsim, hogy fogok így traktort vezetni? Mi van, ha megbüntet a rendőr?" - kérdezte egy átlagosan kinéző budapesti lány péntek hajnalban a Hősök terén. A mellette álldogáló lány a fejét csóválva válaszolt neki: "Hülye vagy? A szántóföldeken nem igazoltat a rendőr, vagy mégis?"

Amikor ezt a beszélgetést meghallottam a Műcsarnok tövében, nem is volt kérdés, hogy jó helyen járok. Itt várakoztak azok a budapesti húsz év körüli fiatalok, akik önként vállalkoztak az úgynevezett Vidék Kalandra, amelynek lényege, hogy napokra elviszik őket egy vidéki gazdaságba mezőgazdasági munkát végezni. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által szervezett és a kormány által hatmillióval támogatott program pénteken egy bemelegítő nappal kezdődött, ahol a kapát és a tehéntrágyát csak a tévéből ismerő fiatalok megismerkedhettek a tanyasi élet alapjaival (ebben a hatmillió forintban a székelyföldi és felvidéki programok is benne vannak, a magyarországi dolgokra másfél millió megy).

"Vidéki ruhába" öltözött lány a munkavédelmi oktatáson - További képekért kattintson! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Úgy tűnt, sokaknak már az gondot okozott, hogy mit vegyenek fel egy ilyen vidéki eseményre. Volt, akinek súgtak a vidéki ismerősök, és leharcolt pólóban, kopott farmerban, gumicsizmával érkezett, ugyanakkor bizony láthattunk a legújabb divat szerint öltözött, a napszemüvegével is divatozó lányt, és olyan zselézett hajú srácot, aki szépen vasalt ingjében és márkás cipőjében szállt fel a kecskeméti tanyára tartó buszra. Egy lány azzal keltett feltűnést, hogy cowboykalapban és csizmában érkezett. Azt mondta, mindig az eseménynek megfelelően öltözik, és szerinte a magyar vidéken ez a megfelelő öltözet.

A pajtába terelték a kalandorokat

Az egész úgy indult, mint egy tipikus osztálykirándulás. Zörögtek a kajászacskók, öt perc alatt előkerült a Győri édes keksz, gyorsan fogytak a szívószálas, dobozos almalevek, és az egyik korán kelést láthatóan rühellő fiú már a Hungária körútnál mélyen aludt az ablakra simulva. Az osztálykirándulás-hangulatot erősítette, hogy a szervezők a buszon szorgalmasan gyűjtögették a jelentkezési lapokat a programra kiválasztott kalandoroktól (a meghallgatásukról szóló cikkünket is érdemes elolvasni).

A kalandorok szót véletlenül sem én találtam ki, a szervezők folyamatosan így nevezték a városi fiatalokat, akik közül ezen senki nem akadt fenn. A buszon végig nagyban ment a tanakodás, és csupa olyan kérdés hangzott el, amelyet én még városi szájból nem hallottam: "milyen lesz a gazdám?", "mennyi trágyát kell majd vajon pakolnunk?", "lehet majd tehenet fejni?". Amikor kilenc óra előtt nem sokkal Kecskemét határához érkeztünk, és megláttunk a buszból egy traktort, több fiatal olyan izgatott lett, mint egy internetes újságíró Mark Zuckerberg látványától. "Nézzétek, ki van írva az is, hogy CSIRKE, biztos idejövünk" - kiáltotta egy lány, így bizonygatva hozzáértését.

Mindenki találgatta az odaúton, hogy hová is mennek, majd megérkezve néhányan meg is szeppentek a körülményektől - További képekért kattintson! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Több fiatal láthatóan megszeppent, amikor az érkezés után a szervezők közölték, hogy vegyen le mindenki a teherautó platójáról egy szalmabálát, azon ülhet majd le a pajtában. "Kedves kalandorok, most elmagyarázzuk, mi történik, ha viperatámadás ér titeket a tanyán" - kezdte Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének vicces kedvű elnöke. Vagyis munkavédelmi oktatással indítottunk. Erre azért volt szükség, mint megtudtuk, mert tavaly egy kellően fel nem készített városi fiú belevágta a vasvillát az egyik társa lábába (vér, kórház, tetanuszoltás lett a vége). A biztonság kedvéért a szervezők most már rögtön mentőről is gondoskodtak, az "Ambulance" pólós mentőtiszt végig a közelben sétálgatott. Az eseményen végül egyetlen baleset történt, a gulyáslevest főző szakács elvágta az ujját, a mentő szakszerűen ellátta.

Ez jobb, mint a konditerem, nem?

A munkavédelmi oktatáson megtudtuk, hogy nem szabad mozgó gépbe nyúlni, az állatokat hergelni és a szénaboglya mellett dohányozni, ezután pedig egy termékbemutatóval felérő negyedóra következhetett a rendezvény támogatóitól. A kormány mellett ugyanis a legnagyobb hazai bank és több agrárcég is a zsebébe nyúlt, hogy ezek a fiatalok közelről láthassanak marhát, bálázógépet és traktort. A kalandorok kötelezően magukra is húztak egy banklogóval diszkréten díszített hófehér pólót, illetve egy céget reklámozó baseballsapkát is.

Lassan, de délelőtt tízkor elkerülhetetlenül eljutottunk a lényeghez: a kalandorokat kiterelték kis csoportokban a szántóra, illetve az istállókhoz. Én sem kerülhettem el bizony, hogy beálljak trágyát pakolni. Egy lány ugyanis szemrehányóan megjegyezte, hogy milyen riport lesz ez, ha kihagyom a trágyázást. Igazából persze arra ment ki a játék, hogy átadhassa nekem a vasvilláját, mert piszokul belefáradt néhány percnyi munkába.

A legtöbben még a trágyalapátolást is élvezték - További képekért kattintson! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Pakoltuk tehát a tehénszart a kerítés egyik oldaláról a másikra. A szúrós szagban végzett monoton mozdulatsor már öt perc után olyan fárasztó volt, mint egy egész napi irodai munka. Egy kisportolt testű vívó srác meg is jegyezte, hogy már most kimelegedett, és "tuti, hogy ma nem megyek edzésre". A felügyelő gazdánk pedig odaszólt egy egyre nagyobb szüneteket tartó fiúnak:
- Ez jobb, mint a konditerem, nem?
- Ja, és itt jobb illat is van.

Ez a traktor a paraszt-Merci!

Az egyik fizikai munka után következhetett a másik, a következő program a kukoricazsákolás volt. "Kis edzés a homokzsákpakoláshoz" - mondta egy gazda arra biztatva mindenkit, hogy az árvízi segítségnyújtásról se feledkezzenek meg. Közben megtudtam a kalandoroktól, hogy miért is kell ez az egész nekik. A legtöbben kíváncsiságból jelentkeztek, más "jó nyári mókának tartja az agrármunkát", egy agrármérnöknek készülő fiatal pedig bevallotta, hogy meglepő módon még sose járt tanyán. Egy gyorsan kimelegedő lány a munkája miatt jelentkezett: agrárpályázatok adminisztrációjával foglalkozik, és ezután a tervei szerint jobban átérzi majd a leadási határidőket be nem tartó gazdák gondjait.

Miután kipiszkáltam a cipőmből az oda szemtelenül befurakodó kukoricaszemeket, pihenésképp egy elméleti oktatás következett a szántföldön. Alaposan megismerkedtünk a gabonavető, a bálázó-, a műtrágyaszóró és a permetezőgéppel. Nem vállalkoznék arra, hogy elismételjem a tanultakat, a szókincsem viszont határozottan bővült. Ilyen szavakat tanultam meg a lelkesen magyarázó idősödő gazdától, mint csöpögésgátló, illetve munkamagasság.

Ezután következhetett végre a nap fénypontja: a traktorvezetési képzés. Jogosítvány nélkül is beülhettek a fiúk és lányok, hogy a kikészített bálák között szlalomozva vezessék a több tízmilliós gépeket. Az egyik traktor annyira szupermodern volt, hogy a beépített GPS-szel gyakorlatilag vezető nélkül is működött, és a rugózása olyan jó volt, hogy a mélyebb gödröknél sem érezhettük a rázkódást. "Ez a traktor a paraszt-Merci, minden gazda erről álmodik!" - állapította meg tömören az egyik traktorsofőr. Egy vagány városi lány fülig érő szájjal mászott le a traktor tetejéről: "Húúú, ez rohadt jól gyorsul és fordul, olyan, mint egy űrhajó." A közelben álldogáló gazda erre nagyot nézett, de nem kommentálta hangosan.

A nap fénypontja, a traktorvezetési képzés - További képekért kattintson! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Nem ritka a szex a tanyán

A kalandorok a jól megérdemelt pálinka és gulyásleves előtt még megismerkedhettek azzal a gazdával, akinél nyáron, néhány hét múlva öt-tíz napot dolgozni fognak. A fiúkat és lányokat ugyanis aszerint, hogy az állatokat vagy a növényeket választották, beosztották egy-egy magyarországi vagy székelyföldi gazdához. Az elosztásban ugyanakkor szerepet játszott az is, hogy volt olyan gazda, akinek a felesége féltékenységből előre közölte, hogy csak fiút fogadhatnak.

A kemény munka mellett ugyanis nem ritka a szex a tanyán. Azt a pletykát hallottuk, hogy tavaly például egy lány még három hónapig visszajárt a fogadó gazdájához, és még véletlenül sem trágyázni sietett hozzá. Egy másik gazdánál pedig az asszony kiabálós-ajtócsapkodós, falura szóló botrányt rendezett, amikor meglátta, hogy a szexi rucikat viselő városi lány a pajtában túlságosan közel került a férjéhez.

Van, akire egy, van, akire két hét munka vár majd élesben - További képekért kattintson! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Kíváncsian várom tehát, hogy a néhány hét múlva kezdődő Vidék Kaland milyen fordulatokat tartogat. Az előzetes tervek szerint az Origo egy kónyi gazdaságban fog alaposabban körülnézni júliusban. Az biztos, hogy már ez az egy nap is jól lefárasztotta a városiakat. Egy lány a szalmabálán kifújva magát azt mondogatta, mielőtt a busz visszaindult volna Budapestre: "Jó volt, de ez a vidéki élet azért fárasztóbb, mint egy hajnalig tartó romkocsmázás."