"Legfeljebb majd módosítjuk a trafikszabályokat, a népszavazásról ne is álmodjon senki" - mondta nyugodtan az Origónak egy fideszes képviselő, aki kizártnak tartotta, hogy az emberek a dohánytermékek árréséről vagy a trafikokban árult termékek köréről szavazzanak majd. Egy másik fideszes képviselő szintén nem aggódik emiatt, mert szerinte "a Fidesz nem fog egy ilyen bakit elkövetni", de hangsúlyozta, hogy erről semmilyen felsőbb döntés nincs.
Hiába döntött tehát úgy szerdán az Országos Választási Bizottság (OVB), hogy lehet népszavazást tartani arról, hogy a tervezett 10 százalék helyett 3,3 százalék legyen az árrés (vagyis a nyereség) a dohányterméken, a kormánypártiak nem tulajdonítanak nagy jelentőséget ennek. Két képviselő is azt mondta, ha el is jutna az aláírásgyűjtésig a történet, a Fidesznek megvannak az eszközei, hogy "okafogyottá tegye a népszavazást". Az egyik képviselő szerint bármikor módosíthatják például a törvényt úgy, hogy az árrés a kérdésben szereplő 3,3 százalék legyen, de más bevételi forrást biztosítanak a trafikosoknak, "ez csak technikai kérdés".
Megkérdeztük az árrésről szóló javaslatot benyújtó fideszes Lázár Jánost, a Miniszterelnökség államtitkárát is, hogy előfordulhat-e, hogy a népszavazást elkerülendő módosítják a törvényt, de nem kaptunk választ. A Fidesz sajtóirodája pedig azt írta a népszavazásról az Origónak: "A Fidesz Magyarország alaptörvényével összhangban fog eljárni: amennyiben az OVB döntése jogerős lesz, és összegyűlik a legalább kétszázezer választópolgár aláírása, akkor az Országgyűlés számára kötelező erejű népszavazást lehet tartani."
Az árrésről szóló kérdést, ahogy korábban a trafikban árulható termékekről szóló kérdést is, egy magánszemély nyújtotta be. Sikerült elérnünk a debreceni Bíró Zoltánt, aki azt mondta, hogy nincs semmilyen pártkötődése, nem az ellenzék kedvéért nyújtotta be a kérdéseket, hanem azért, mert "tiltakozik a nepotizmus ellen, és mert nem alkalmas emberek kerülnek helyzetbe". Bíró rutinos beadványozónak számít az OVB-nél, már több száz kérdést adott be, ezek többségét elutasította a választási bizottság.
Bíró Zoltán szerint őt lepte meg a legjobban a mostani hitelesítés, de szerinte száz százalék, hogy azt megtámadják a Kúrián, "amely ki tudja, meddig húzza a döntést". Bíró azt tervezi, hogy ha "valamilyen csoda folytán" megindulhat az aláírásgyűjtés, akkor létrehoz egy honlapot, amelyről bárki kitöltheti az íveket. Számít azonban arra is, hogy minden olyan szervezet segíti majd, amelynek baja van a kormánnyal, így az ellenzéki pártok is.
A megkérdezett ellenzékiek örülnének, ha népszavazást tartanának a kérdésről, de nem igazán reménykednek benne. Török Zsolt MSZP-szóvivő biztos abban, hogy a Fidesz mindent megtesz a referendum ellen, "ugyanis nemcsak az árrésről vagy az árulható termékekről szavaznának az emberek, hanem szimbolikusan az egész trafiktörténetről véleményt mondanának". Ez pedig szerinte "elsöpörheti a kormányt".
Szintén kevés esélyt lát a népszavazásra Szilágyi György jobbikos képviselő, aki azt mondta az Origónak, hogy a Jobbik támogathatónak tartja a kiírást, bár a párt még többet változtatna, és az egész trafiktörvényt visszacsinálná. Sem az MSZP-ben, sem a Jobbikban nem döntöttek még arról, hogy adott esetben bekapcsolódik-e az aláírásgyűjtésbe a párt, de az ellenzékiek szerint nem kérdés, hogy gyorsan, akár pár nap alatt összegyűlne a szükséges 200 ezer aláírás.
A pártoknak azért különösen fontos most a hitelesített két kérdés sorsa, mert elvileg még ebben a ciklusban, a jövő tavaszi országgyűlési választások előtt lebonyolítható a népszavazás. Vagyis könnyen a kampány egyik legfontosabb eseménye lehetne a trafikosok nyereségéről szóló népszavazás.
A szabályok szerint ugyanis - miután megjelent a Magyar Közlönyben - 15 napon belül lehet kifogást benyújtani az árrésről szóló kérdés hitelesítése ellen. A Kúriának ezt soron kívül kell elbírálnia, ami azt jelenti, hogy nehezen húzhatja hónapokig a döntést, vagyis az ítélkezési szünetet is beleszámítva szeptember közepén, végén születhet erről határozat.
Ha a Kúria helybenhagyja a kérdés, négy hónapig lehet aláírást gyűjteni, de ha korábban összejön az ügydöntő népszavazáshoz szükséges 200 ezer, akkor korábban is be lehet adni az OVB-nek. Az aláírásgyűjtő ívek hitelesítése után pár napon belül a parlament elnöke, majd az államfő elé kerül a határozat, és onnantól számítva 90 napon belül ki kell írni a népszavazást. Ez pedig akkor lesz érvényes, ha az összes magyar választópolgár több mint fele elmegy szavazni, és akkor lesz eredményes, ha a szavazók több mint fele ugyanúgy ikszel.