Megvannak a ponthatárok

Sok szakra, így a kommunikációra, a pénzügyre vagy például a jogász szakra is könnyebben be lehetett kerülni a vártnál. A legtöbb pont gazdaságelemzésre, alkalmazott közgazdaságtanra és nemzetközi tanulmányokhoz kellett, de a csúcsszakokra kevesebb ponttal is be lehetett jutni, mint tavaly.

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, kiderült, kit melyik egyetemre, főiskolára vettek fel. Az összes ponthatárt a Felvi honlapján nézhetik meg. Az eredményhirdetésről készült riportunkat itt olvashatják.

A legnépszerűbb 16 szak közül kilencnél csökkent az eredetileg megszabott ponthatár (ahol változott, zárójelbe írtuk a korábban megszabott számot)

Gazdaságelemzés 465
Nemzetközi tanulmányok 465
Alkalmazott közgazdaságtan 465
Jogászképzés 464 (465)
Gazdálkodási és menedzsment 460
Nemzetközi gazdálkodás 460
Pénzügy és számvitel 458 (460)
Kommunikáció és médiatudomány 455 (470)
Kereskedelem és marketing 449 (460)
Emberi erőforrások 443 (460)
Üzleti szakoktató 440
Andragógia 430 (445)
Igazságügyi igazgatási 424 (435)
Turizmus-vendéglátás 428 (465)
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási 410 (425)

A legmagasabb pontszámok is ezekhez a szakokhoz kellettek, az első tízbe egyedül az ELTE ókori nyelvek és kultúrák (asszírológia) szaknak sikerült bekerülnie, 453-as ponthatárral.

Egyéb népszerű szakok:

Mérnök (zárójelben az önköltségesek ponthatárai)

BME gépészmérnök 385 (398)

BME építészmérnök 324 (319)

BME villamosmérnök 365 (377)

DE gépészmérnök 242 (240)

ME gépészmérnök 250 (240)

PTE gépészmérnök 244 (240)

Orvos (zárójelben az önköltségesek ponthatárai)

DE általános orvos 395 (nem indult)

PTE általános orvos 383 (376)

SE általános orvos 423 (411)

SE fogorvos 422 (428)

SZTE általános orvos 383 (383)

Bölcsész (zárójelben az önköltségesek ponthatárai)

BCE szociológia 346 (303)

DE magyar 310 (310)

ELTE anglisztika 402 (402)

ELTE magyar 295 (295)

ELTE szociológia 297 (297)

ELTE történelem 300 (316)

KGE anglisztika 356 (356)

PPKE magyar 302 (273)

PTE szociológia 266 (285)

SZFE színművész 400 (nem indul)

SZTE magyar 247 (240)

Szociális munka

ELTE 285

ME 324

A felvételin maximálisan 500 pont érhető el, 200 pont jár a tanulmányi eredményért, 200 pont az érettségi eredményéért, és 100 többletpontot lehet szerezni nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel és versenyeredményekkel.

A legalacsonyabb pontszámok jellemzően a műszaki szakoknál voltak, több vidéki egyetem mérnökszakára is be lehetett kerülni minimális, 240 pont körüli eredménnyel. A Debreceni Egyetemen 242, a Szegedi Tudományegyetemen 241, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 244 pontot kellett gyűjteni a gépészmérnök szakhoz. Műszaki menedzser szakra 240 ponttal be lehetett kerülni a Debreceni Egyetemen, a Dunaújvárosi Főiskolán, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki és az Óbudai Egyetemen.

A pontszámokból kiindulva idén könnyebb volt bejutni a legnépszerűbb szakokra. Tavaly a BCE nemzetközi gazdálkodás szakára kellett a legtöbb pont, 482, öt követte a BCE alkalmazott közgazdaságtan (479), a BCE nemzetközi gazdálkodás angol nyelven (378), a BCE gazdaságelemzés (478), a BCE nemzetközi tanulmányok (473) és a BME alkalmazott közgazdaságtan (471). Az ELTE jogászképzésébe 467 ponttal lehetett bekerülni.

Felvételizők a budapesti Fogasháznál Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Az idei felvételi eljárásban 95 237-en felvételiztek valamelyik felsőoktatási intézménybe. A jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi volt. A jelentkezők harmada 18-19 éves volt, de akadt 75 éves felvételiző is. A jelentkezők 84 százaléka első helyen állami ösztöndíjas képzést jelölt meg, az önköltséges képzést csak 16 százalékuk választotta első helyen.

A legtöbb jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölte meg első helyen, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. A legnépszerűbb kar a gazdasági: az idén a Corvinus Gazdálkodástudományi Kara vonzotta a legtöbb jelentkezőt, 5129 felvételizőt.

Jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, illetve kisebb mértékben a gazdaságtudományok és a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők száma. Erőteljesen visszaesett viszont - a tavalyi létszám felére, kétharmadára - a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi jelentkezők száma. A Felvi.hu adatai szerint 2013-ban a legtöbben a gazdálkodás és menedzsmentet, illetve a gépészmérnöki képzést és a turizmus-vendéglátást írták be első helyre.

Azoknak, akik most ösztöndíjas helyre jutottak be, szeptemberben a beiratkozáskor hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk. A korábbi hallgatói szerződéstől ez abban különbözik, hogy rövidebb időre kell kötelezettséget vállalnia a hallgatónak. A diák azt vállalja ezzel a nyilatkozattal, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az ösztöndíjas félévekkel megegyező ideig dolgoznak majd Magyarországon. Egy hallgatói félév öt hónapnak, hozzávetőlegesen 150 napnak felel meg, ami például hat féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent majd.

Előzetesünket itt olvashatják.