Tarlós Istvánt ennyire mosolyogni talán még senki nem látta, a főpolgármester fülig érő szájjal álldogált a metrón. A jelenség különlegessége, hogy nem egy unalomig ismert budapesti vonalon, hanem Kelenföldtől a Keleti pályaudvarig haladt. "Érzik a klímát?" - kérdezgette Tarlós a körülötte állóktól, pedig nem egy izzasztó sajtótájékoztatóra készült.
A főpolgármester olyan hírt hozott, amelyre a budapestiek már évek óta várnak: elkészült a négyes metró, és hónapokon belül átadják. Az állomásokon még az utolsó simításokat végzik, a peronokon sorakoznak a lefóliázott berendezések és a sittel teli vödrök, de az alagútban már akadálytalanul suhanhatnak a hófehér Alstom-kocsik.
Hétfőn délelőtt először futott végig utasokkal a négyes metró Kelenföldtől a Keletiig, igaz, a tíz vadonatúj állomáson átrobogó szerelvényre a politikusokon kívül csak újságírókat engedtek fel. "Mi vagyunk az elsők, mi avatjuk fel, az újságírók pont jó tesztalanyok" - viccelődött Tarlós. A fővárosiaknak még várniuk kell néhány hónapot, hogy felszállhassanak a belvárost Dél-Budával összekötő szerelvényekre. Tarlós István szerint ha Isten is úgy akarja, 2014. március 31-én indul az utasforgalmi teszt. Vagyis a választási kampányban már javában utazhatunk a metrószakaszon.
A négyes metró első útja a kelenföldi járműtelepen kezdődött, ahol egymás mellett sorakoztak a kettes vonalán is közlekedő új, fehér Alstom-kocsik. Ezek közt egy egyedüliként árválkodó lerobbant, ósdi szovjet metrókocsi úgy nézett ki, mint amikor valaki a hófehér falra köp, miután szilvát evett. Néhány operatőr vért is izzadt, hogy lehagyja a vágóképekről az elmúlt évtizedek jelképét.
A négyes vezetője is azon lelkendezett, hogy mennyivel kényelmesebb egy ilyen Alstommal suhanni, mint a régi szovjettel, amelyet ő maga negyven évig vezetett. "Mint amikor Skoda után Fordom lett" - vont párhuzamot önéletrajzi elemekben bővelkedve. A vezető elárulta azért, hogy nem sokáig vezetheti az új metrót, amely az indulás után egy évvel már ember nélkül, automatikusan, számítógépes irányítással közlekedhet, ezután csak úgynevezett vonatfelügyelők járkálnak majd a szerelvényen.
Néhány adat a számok kedvelőinek: az alagút hét és fél kilométer hosszú, 5,2 méter az átmérője, tíz állomása van, és - mint Tarlós Istvántól megtudtuk - az egész beruházás 452 milliárd forintba kerül. Ez ahhoz képest is elég magasnak mondható, hogy 2004-ben még 264 milliárd forintra becsülték az összköltséget, és az akkori tervek szerint ráadásul a Bosnyák térig közlekedett volna.
Az első valódi meglepetés akkor történt, amikor a hangosbemondó közölte, hogy a Bikás park következik. Eredetileg Tétényi útnak nevezték volna ezt a megállót, de a XI. kerület kérésére a főváros beadta a derekát, és az utolsó pillanatban változtatott. A második meglepetés az volt, hogy az eddig jobbára csak a látványterveken megmutatott állomások mennyire hatalmasak.
Amikor begördültünk egy-egy állomásra, olyan érzés volt, mint amikor a reptéren egy hangárba érkezünk, amelyben csak mozgólépcsők vannak. Az biztos, hogy nem ezek az állomások lesznek a legnépszerűbb randihelyek, és nemcsak azért, mert nyomasztó apró pontként az óriási peronon álldogálni, hanem mert elég könnyű lesz elkerülni egymást, és jelenleg még a térerő is akadozik.
Szinte gyermeki csodálattal bámulta az állomásokat Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója is, aki az Origónak elárulta, a Szent Gellért tér a kedvenc állomása. Valóban impozáns ott a látvány: a hatalmas állomást az üvegablakok és üvegliftek mellett szinte teljesen piros-sárga-kék mozaikok borítják. Meg is jegyeztem, lesz mit pótolni, ha ezek lepotyognak. Vitézy bólintott, és elárulta, az állomásokat speciális kefékkel kell majd takarítani, nem véletlenül lesz évente 6 milliárd forint a négyes metró üzemeltetése (jelenleg a kettes és hármas metróé együtt ennyi).
Először a Kálvin téren lehetett kiszállni, ahol Tarlós István - Demszky Gábor nevének említése nélkül - rövidnek éppen nem nevezhető előadást tartott az előző városvezetés hibáiról és felelőtlenségéről. Majd megdicsérte önmagát, hogy bezzeg neki sikerült lealkudnia a kötbéreket, és előnyösebb szerződést kötnie a különböző cégekkel. Tarlósnak valóban sikerült lealkudnia a különböző cégeknek járó kötbérből, például a Siemensnek 70 millió eurót helyett csupán harmincat kellett kifizetni, a Swietelsky pedig 16,5 milliárd forint helyet 9,7 milliárdot kapott. Tarlós a negatív megjegyzések után azért köszönetet mondott "az égvilágon mindenkinek", aki valaha is dolgozott a négyes metrón, mert szerinte örülni kell, hogy jövőre égre tényleg birtokba vehetik az utasok a metrót.
A folytatásról később már kevésbé biztató dolgokat mondott. A főpolgármester szerint egyelőre "nem reális" azon gondolkodni, hogy folytatják a munkát, és - a korábbi ígéreteknek megfelelően - megépítik a vonalat a Bosnyák térig. Azt ugyanis Demszky Gáborék hiába ígérgették, hogy a Bosnyákig jár majd a metró, 2010-ben az átadás-átvételkor Tarlósék semmilyen tervet nem találtak erről. A főpolgármester szerint ennél amúgy is vannak fontosabb beruházások, például a hármas metró teljes felújítása, vagy a csepeli HÉV meghosszabbítása is az Astoriáig.