Önmagában ezért nem ítélnek el senkit. A családdal, barátokkal, szomszédokkal, sőt még idegenekkel a buszon is szabad beszélgetni a választásokról, jogi nyelven megfogalmazva "a választópolgárok mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció nem minősül választási kampánynak". A jog a választási csalás fogalmát egyébként sem ismeri.
Ennek semmi köze a választásokhoz, viszont egy másik törvényre oda kell figyelni, ilyesmit ugyanis a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényt betartva lehet csinálni. Ha azt nem szegjük meg, akkor nem törvénysértő az utaztatás.
Ez is az állampolgárok mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció, így ez sem minősül választási kampánynak, nyugodtan megteheti bárki ezt, aki elég fanatikusan követ egy pártot.
2014-től az új választási törvény szerint a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteren kívül szabadon lehet kampányolni a szavazás napján. Egyetlen kivétel, hogy választási gyűlés nem tartható. A szórólapok elhelyezése a postaládákban például teljesen törvényes. Ha tehát a busz nem viszi közelebb a szimpatizánsokat a szavazóhelyiséghez, mint 150 méter, nem követ el törvénysértést. Ám ha a sofőr elvéti a parkolást, vagy véletlen túl közel megy, mert jót akar mondjuk a mozgáskorlátozott szavazóknak, akkor lesújt a jog, ez ugyanis kampánycsendsértés, ami miatt érvényteleníteni lehet az érintett körzetek szavazatait.
Az előző törvény, amely a választásokat szabályozza (1997. évi C. törvény) kifejezetten nevesítette a szavazásra történő szervezett szállítást mint a választói akarat befolyásolásának egyik módját, és kampánycsendsértésnek minősítette azt. E szabályt kell még alkalmazni a 2014-es általános választásokig megtartandó időközi választásokon (ha tehát az ellenzéknek igaza van, akkor a bajai eset törvénysértő). Az új törvény (2013. évi XXXVI.) már nem használja ezt a fogalmat. Kampánynak minősíti a kampányeszközök felhasználását, valamint minden egyéb tevékenységet, ha annak célja a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése. Ezen tevékenységeket azonban nem sorolja fel nevesítetten.
Ennek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására. A választópolgárok szervezett szállítása a régi törvény alapján kimondottan ilyen eszköz volt, és az új törvény, bár már nem nevesíti ezt, az ellenkezőjét se írja. Viszont a kampányeszköz felhasználása csak akkor minősül kampánynak, ha annak célja a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése. Ha a szállításnak ez nem célja, akkor nem minősül annak. Így például ha a szociális otthon járműve vagy a falugondnok szállítja az idősebbeket a szavazóhelyiségbe, az semmiféle szabályba nem ütközik, teljesen szabadon végezhető. Összefoglalva a kicsit bonyolult szabályokat: a választók szervezett szállítása a jövőben is kampányeszköz, de csak akkor - tiltott - kampánytevékenység, ha a szavazóhelyiség bejáratától 150 méteren belül történik, és a választók döntését is tudja befolyásolni.
Akkor is ugyanaz a helyzet, mint előbb, a 150 méterre kell odafigyelni. A pártlogós kabát, vagy a párt nevének kiabálása, bizonyos szimpatizánsok megszólítása itt jogilag teljesen mellékes.
A Btk. szerint aki arra jogosultat anyagi juttatással befolyásolni törekszik, az bűncselekményt követ el. Továbbá a fenti eset sértheti a választás tisztaságának alapelvét is. Illetve, aki szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és anyagi juttatást fogad el, ugyancsak bűncselekményt követ el. Az már mérlegelés kérdése, hogy egy virsli és egy üdítő anyagi juttatásnak számít-e. Egy repikitűző például nyilván nem anyagi juttatás, ugyanakkor egy 2000 forintos vásárlási utalvány nyilvánvalóan az.
Önmagában a befolyásolni törekvéssel megvalósul a bűncselekmény, illetve sérül a választás tisztasága függetlenül az eredménytől, vagyis hogy végül kire szavaz az illető.
A párttagság az eset jogi megítélése szempontjából nem releváns.
Ezek az ügyek a helyi választási bizottság elé kerültek, az Országos Választási Bizottsághoz nem jutottak el. Arra egyébként már volt példa, hogy a voksolás eredményét megsemmisítették hasonló gyanú miatt, például 2010-ben Tiszaburán.
(Köszönjük a Nemzeti Választási Iroda szakmai segítségét!)