Elképesztően széles körű, hosszú ideig tartó, titkosszolgálati módszereket is alkalmazó nyomozással tárták fel a hatóságok a nyelvvizsgabotrányt. A nyomozók telefonokat hallgathattak le, nyomkövetőket alkalmazhattak, lakásokba is telepíthettek lehallgató készülékeket, több fedett nyomozót pedig befizettek a könnyített vizsgára, fejenként több százezer forintért, hogy később bizonyítható legyen a gyanú - értesült az Origo egy, az ügyet ismerő forrásból.
Úgy tudjuk, valóban igazak azok a hírek, melyek szerint magas rangú, illetve ismert emberek is szereztek ilyen módon nyelvvizsgát. A nyomozás során parlamenti képviselő, fővárosi képviselő, országgyűlési képviselő, valamint kistelepülési, de országosan ismert polgármester neve is előkerült, mindannyian ilyen módon szereztek vizsgát. Információink szerint egy oktatással foglalkozó, magas rangú kormányzati politikus gyermekének a nevét is megtalálták a vizsgázók névsorán. Van az érintettek között fideszes, MSZP-s, régi MDF-es és SZDSZ-es is. Minderre a lefoglalt bizonyítékok utalnak, bár az ügyészség szerint egyelőre nem merült fel képviselő érintettsége.
Emellett rendőrök, katasztrófavédelmi dolgozók, a büntetés-végrehajtás több munkatársa is szerzett így nyelvvizsgát, információink szerint a posztos rendőrtől a felsővezetőig minden szinten vannak érintettek. Sokan a néhány ezer forintos nyelvvizsgapótlék miatt szereztek papírt, másoknak az előmenetelben is segített az okmány. A megvásárolt vizsgák 80 százalékát azonban valóban a diploma előtt álló egyetemisták, főiskolások tették le.
Az ügyészség cikkünk megjelenése után megerősítette, hogy egy polgármester is érintett az ügyben, ugyanakkor megismételte, hogy képviselők neve nem merült fel. Gyugyi Csilla szóvivő azt is mondta, hogy köztisztviselők is szerepelnek a gyanúsítottak között, így 58 rendőr, 24 katasztrófavédelmis, 20 büntetés-végrehajtási dolgozó és tíz, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó munkatárs.
A Blikk korábban azt írta, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik helyettes államtitkára és egy magas beosztású minisztériumi köztisztviselő is vett vizsgát, utóbbi az első kuncsaftok között volt, így ügye már elévült. Az újság információi szerint a hatóságoknak kérniük kell majd néhány parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert tucatnyian közülük kamu nyelvvizsgával ülnek a parlamentben. Azt írták, a fontos embereknek szervezett külön "VIP-vizsgákon" találkoztak egymással jobb- és baloldali képviselők, rendőri, hivatali vezetők is.
Úgy tudjuk, a sajtóban korábban kiszivárgott 2007-es induló dátum nem valós, a hálózat ugyanis a kilencvenes években indult, és éppen nemrégen volt olyan kihallgatás is, amely például egy, a kétezres évek legelején szerzett bizonyítvány ügyében zajlott.
A hálózatot P. András üzemeltette, alatta legalább öt-hat szintű közvetítői hálózat alakult ki. Ez MLM-rendszerben működött, vagyis ha valaki beszervezett maga alá egy közvetítőt, akkor az általa hozott fizetős vizsgázó pénzéből ő is kapott. Az egész rendszer csúcsán álló P. András így több százmilliós nagyságrendű vagyont szedhetett össze, és állítólag éppen ki akart szállni a szervezésből, a napi munkát másnak átadva, a háttérbe húzódva akarta beszedni a pénzeket, amikor az egész ügy kirobbant. Információink szerint P. András vagyonának zár alá vétele jelenleg is tart, ebben nagy értékű sportautó, illetve több ingatlan is érintett.
A Rigó utcából szervezett vizsgacsalásban több dolgozó is benne volt más forrásból eddig nem megerősített információink szerint. Ha csak egy vizsgát nézünk, akkor a két szóbeliztetőt, az írásbeli labortesztet javító embert és a vizsgát ellenjegyzőt is be kellett avatni, emellett azt az ügyintézőt, aki eldönti, hogy a jelentkező melyik helyszínen és bizottságnál vizsgázzon. Az írásbeli feladatokat kiszivárogtató dolgozó is beépített ember volt. Jutott pénz azoknak is, akik megoldották előre a feladatokat, hogy a fizetők már a megoldásokkal mehessenek vizsgázni. A pénz így rengeteg felé ment, egy tanár körülbelül tízezer forintot kapott egy átengedett diák után. Úgy tudjuk, tanárból körülbelül tízet gyanúsítottak meg.
A Rigó utcai központ sajtókapcsolatokért felelős munkatársa megkeresésünkre ugyanakkor azt közölte, hogy az ügyben, ahogy eddig is tudni lehetett, kizárólag külsős vizsgahelyeken dolgozó vizsgáztatók lehetnek érintettek, a hónapokkal ezelőtt kirobbant botrányban nem merült fel olyan új körülmény, ami ezzel ellenkező irányba mutatna. A központ épületénél hétfő reggel érdeklődve, nem hivatalos nyilatkozatként is azt hallottuk az ott dolgozóktól, hogy ők nem keveredtek bele a botrányba. Azt is mondták, hogy a szóbeli vizsga labortesztjét titkosítva javítják, a jelentkező pedig maga dönti el, hogy melyik helyszínen vizsgázzon.
A vizsgák több helyszínen, Budapesten egyebek mellett a Rigó utcában, a BME-n, a Károli Gáspár Egyetemen, magánnyelviskolákban, valamint kihelyezett helyszínként Vácott és Vecsésen zajlottak. A vizsgáztató tanárok a Rigó utcai központ alkalmazottai, vagy szerződéses partnerei lehettek, így kerülhetett a hatóságok látókörébe például a Károli Gáspár Egyetemen is nyelvet tanító vizsgáztató, akinek a hálózatban játszott szerepe semmi összefüggésben nincsen az egyetemi posztjával.
Úgy tudjuk, a jelenlegi 600 fős gyanúsítotti létszám könnyen ezer fölé csúszhat majd. Elképzelhető, hogy az ügy kényes volta miatt szétválasztják a gyanúsítotti köröket, és így az iratok, tárgyalások egy része nem lesz nyilvános, és több mint valószínű, hogy maga a tárgyalás csak a választások után indul majd el.