A béren kívüli juttatásként havonta 8 ezer forint értékben adható élelmiszer-utalvány kivezetését információink szerint maga a miniszterelnök vetette fel, de nem teljesen magától: bár az ügyet ismerő kormányzati források egybehangzó állítása szerint Orbán Viktor régóta sürgeti a teljes cafeteria-rendszer megszüntetését, a mostani kezdeményezés mögött többen a Szép-kártyás (Széchenyi Pihenő Kártya), illetve a vendéglátólobbit sejtik.
A magyarázat szerint a kibocsátó bankok (OTP, K&H, MKB) üzleti érdekeit ugyanis sérti, hogy az eredetileg csak hidegélelmiszerre váltható Erzsébet-utalványt tavaly óta melegkonyhás szolgáltatásra is igénybe lehet venni, ami gyengíti a Szép-kártya forgalmát. A vendéglátósok bizniszét az elmélet szerint pedig az rontja, ha az utalványok javát éttermek helyett boltokban költik el a dolgozók.
Az eddig felvetődött alternatívák szerint az Erzsébet-utalvány forgalmát a most még csak választható Szép-kártyára terelnék át és/vagy készpénzesítenék, tehát beépítenék a fizetésbe. Ha így lenne, akkor a Szép-kártya is kötelezővé válna. A problémáról már volt vita a múlt heti kormányülésen, de mivel akkor nem sikerült minden részletben megállapodni, a szerda délutáni ülésen újra előveszik a kérdést.
Az Erzsébet-utalvány fizetésbe való beépítése ellen a kereskedelmi szakszervezetek tiltakoztak, de úgy tudjuk, hogy a kormány több tagja is kifogásolta. A legélénkebben információink szerint a legtöbb közszolgálati dolgozót – honvédelmi és rendvédelmi szerveket, illetve kormánytisztviselőket – felügyelő Hende Csaba honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter tiltakozott.
A miniszterek azzal próbálták meggyőzni a kormányfőt és a megbízására az utalvány kivezetésről javaslatot kidolgozó nemzetgazdasági minisztert, hogy a fizetésbe épített juttatás elolvad. Egyrészt egy idő után már nem a munkáltatójuktól kapott extra juttatásként tekintenek rá a dolgozók, másrészt a munkavállalói szakszervezetek korábbi fontos követelése, a (munkahelyi) étkezés biztosítása helyett a pénzt hülyeségekre is elszórhatják az alkalmazottak.
További érvként merült fel a megszüntetés ellen, hogy az átütő kormányzati sikerként kommunikált, bevezetése óta egyre sokrétűbb Erzsébet-program jó részét eddig az utalványok forgalmából finanszírozta az állami (hivatalosan a közigazgatási tárca által felügyelt) Nemzeti Üdülési Alapítvány, így az utalványok forgalmából kieső bevételt költségvetési forrásokból kellene pótolni.
Az utalványok kivezetésének hírére az Országos Kereskedelmi Szövetség a múlt héten közleményben tiltakozott. A szervezet összegzése szerint a legnépszerűbb cafeteriaelemnek számító, tavaly több mint 80 milliárd forint értékben fogyó Erzsébet-utalvány jelentős részét az élelmiszer-áruházakban váltották be a munkavállalók, a csekkek kizárása az élelmiszer-vásárlásból emiatt a boltok jelentős forgalomcsökkenéséhez, ezáltal adóbevétel-kieséshez, hosszú távon pedig kereskedelemmel foglalkozó kisvállalkozások csődjéhez és munkahelyek ezreinek megszűnéséhez vezethet.
A szakszervezeteket információink szerint még nem avatta be a terveibe a kormány: az Erzsébet-program végrehajtásának kormánybiztosa, Guller Zoltán a minimálbérről tartott múlt heti egyeztetésen megerősítette ugyan a közelgő változást, de részleteket az Origo által megkeresett érdekképviseleti vezetők elmondása szerint nem említett.