Elfogadta a főváros a hajléktalanokat kitiltó rendeletet

Rábólintott a Fővárosi Közgyűlés az életvitelszerű közterületen tartózkodást büntető rendeletre. A rendelet értelmében számos fővárosi terület lesz tiltott zóna a hajléktalanok számára.

Kétórás vita után 21 igen és 12 nem szavazattal elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a hajléktalanok közterületen tartózkodását büntető rendeletet. Az eredetileg közzétett javaslatot annyiban változtatták meg, hogy már nem szerepel benne az összes fővárosi járda, mint tiltott terület, ugyanakkor a Népliget belekerült, mint védett közpark.

A közgyűlés reggel tárgyalta volna a rendeletet, de A Város Mindenkié csoport tiltakozó akciója miatt délutánra kellett halasztani az ülést. A tiltakozókat végül dél körül rendőrök vitték ki a közgyűlésnek helyet adó teremből. Az akcióról és a délelőtti eseményekről korábbi cikkünkben olvashat részleteket.

Dél körül rendőrök vitték ki a tiltakozókat a közgyűlésnek helyet adó teremből (A képre kattintva galéria nyílik a délelőtti akcióról) Fotó: Mudra László - Origo

A rendelethez több fővárosi kerület is nyújtott be külön igényt további területek tiltott hellyé nyilvánítására. A tervezetben még nem szerepeltek, de a végleges változatban már igen, a XIV. XVI. XVII. és XVIII. kerületek erre vonatkozó külön igényei.

Tarlós István többször is a rendelet ellen érvelő MSZP-frakció szemére vetette azt az ellentmondást, hogy Tóth János angyalföldi szocialista polgármester gyakorlatilag az egész kerületét tiltott zónává tette. Horváth Csaba MSZP-s frakcióvezető erre azt mondta, ő személyesen nem ért egyet párttársa döntésével, de Tóth lépése sem menti fel a Fideszt az alól, hogy megalkotta a hajléktalanokat büntető rendeletet.

A rendelet értelmében megbüntethetik azokat, akik a világörökségi közterületeken, a tömegközlekedési megállókban, azok 50 m-es körzetében, több tucat aluljáróban és azok 50 m-es körzetében, hidakon és felüljárókon, az oda vezető lépcsőkön, a játszótereken és azok 100 méteres körzetében, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és oktatási intézményeknél és azok 100 méteres körzetében tartózkodnak „életvitelszerűen” az utcán.

Bár az Alkotmánybíróság tavaly év végén – miután több kerület is hozott ehhez hasonló és sok tiltakozást kiváltó intézkedést – alkotmányellenesnek nyilvánította az utcán élés büntetését, az arra való felhatalmazást a kormány mégis beleírta az Alaptörvénybe.