Sajtótájékoztatót tartott csütörtökön Horváth András, a NAV korábbi dolgozója, aki azzal vádolja az adóhivatalt, hogy szemet huny a nagy cégek adócsalásai fölött, és ezáltal mintegy ezer milliárd forint esik ki a költségvetésből. Horváth reagált többek között a hétvégi adóhatósági közleményre, amely szerint átvilágították az egész NAV-ot, mégsem találtak bizonyítékot az áfacsalásra.
"Az átvilágítás nevetséges, ha valóban megtörtént volna, megtalálták volna az én tevékenységemet is, és látták volna, hogy mi a helyzet” – mondta Horváth. Arról is beszélt, hogy az ügyészség kiegészítést kért a feljelentéséhez, ami szerinte semmi mást nem szolgál, mint az időhúzást. Hónapokig is eltarthat ugyanis, mire kikérik az akár több ezer dokumentumot, ez idő alatt pedig Horváth szerint nyomást lehet gyakorolni azokra a NAV-os kollégákra, akik most még őt támogatják. Azt mondta, a kormányzat felelőssége, hogy senkinek se essen bántódása.
Horváth korábban azt mondta, hogy az áfacsalás miatt több kormánypárti képviselőt is megkeresett, most elárulta, hogy egyikük Rogán Antal volt. 2011 novemberében beszélgettek egy rövid ideig a Parlamentben, és Horváth állítása szerint Rogán azt mondta neki, hogy ők is tudnak az áfacsalásokról, és jelezték az adóhatóságnak, hogy fel kéne lépni a probléma ellen. Horváth szerint két nappal a beszélgetés után elrendeltek egy belső vizsgálatot a NAV-nál, de ennek azóta sincs eredménye.
Arról, hogy pontosan milyen ügyekről tud, most sem akart konkrétumot mondani, annyit árult el, hogy három esetről van szó a feljelentésében. Ezek között van, amikor egyik kolléganőjének azt az utasítást adták ki a felettesei, hogy engedjen el egy olyan ügyet, ahol milliárdos adócsalás gyanúja merült fel. Egy másik esetben Horváth szerint revizorok jelezték, hogy egy cégnél problémák lehetnek, mégsem rendeltek el vizsgálatot. A harmadik esetben őt magát állították le egy vizsgálatról.
'Száz százalékos bizonyítékaim nincsenek" - magyarázta Horváth, hogy miért nem áll konkrét cég- és személynevekkel a nyilvánosság elé. Adótitok megsértése esetén ugyanis jogosan perelhetnék becsületsértésért. Ezért fontosnak nevezte, hogy létrejöjjenek olyan vizsgálati szervek, amelyek ebbe a titokkörbe eső adatokat is vizsgálhatnak, például egy parlamenti vizsgálóbizottság.
A január elsejétől hatályba lépő bejelentővédelmi törvénynek Horváth szerint a mostani ügy lesz a vizsgája. A volt adóellenőr a sajtótájékoztatón azt is kifogásolta, hogy a kormány miért hallgat ebben az ügyben, és miért nem áll az ő oldalára.
Horváth a sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy egy valakit várt, hogy megszólal majd az ügyben, az pedig Csányi Sándor OTP-vezérigazgató. Szerinte Csányi egy évvel ezelőt már felhívta arra a figyelmet, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok tele vannak áfacsalással vásárolt termékekkel. Utalt arra is, hoyg csalódott az ország két legmagasabb szinten lévő közjogi méltóságában, akiket még a 80-as évek végében ismert meg Fidesz-tagként. "Mellém állhattak volna" - mondta. Ugyan nem nevesítette őket, de Áder János államfőről és Orbán Viktor kormányfőről beszélhetett.