Belecsepegtetik a diákok fejébe az új módit

Egyetlen állami tankönyvkiadó, egyetlen engedélyező testület, mindössze két tankönyv évfolyamonként és tantárgyanként - ez a kormány legújabb terve, amely a parlament keddi döntése értelmében már januárban hatályba is lép. Az egész lényege az, hogy az új alaptanterv a mostaninál hangsúlyosabban kerüljön bele a tankönyvekbe. A húzás tízmilliárdba kerül, ami egyelőre nincs meg, de a kormány nagyon elszánt.

Tízéves angoltanári pályafutása alatt nem találta meg az ideális tankönyvet egy, az Origo által megkérdezett budapesti gimnáziumi angol- és magyartanár. Ezért szereti a nagy tankönyvválasztékot, mert ha úgy gondolja, könnyen tud váltani, illetve a többi tankönyv hasznosabb részeit is egyszerűen le tudja fénymásolni.

A tanár jövőre biztosan kevesebb tankönyv közül válogathat, a kormány ugyanis alaposan átalakítja a tankönyvellátást, és a jövőben minden pedagógus évfolyamonként csak két tankönyv közül választhat.

Vasárnap este nyújtotta be Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter a tankönyvkiadás átalakításáról szóló törvényjavaslatát, amely lényegében teljesen állami felügyelet alá helyezi a jelenlegi rendszert. A törvénytervezet legfontosabb pontja, hogy a jövőben egyetlen állami szervezet adja majd ki a könyveket, a magánkiadók a jelenlegi formájukban biztosan visszaszorulnak. A tankönyvek engedélyezéséről pedig egy kormány által összeállított testület, egy háttéranyagokban Nemzeti tankönyvtanácsként emlegetett szervezet gondoskodik majd. A tervek szerint villámgyorsan elfogadják a rendszert alapjaiban felforgató jogszabályt: a vasárnapi javaslatot kedden már meg is szavazták, január elsején pedig már hatályba is lép.

Humán tankönyv, reál tankönyv

A tervezet iskolákat leginkább érintő pontja, hogy megszűnik a jelenlegi nagy tankönyvválaszték is (az idei jegyzéken 5066 könyv szerepel), és évfolyamonként és tantárgyanként mindössze két tankönyv közül választhatnak az iskolák. Egy, az államtitkárságon dolgozó forrás szerint egy humán-, illetve egy reáltagozaton használható változat lesz. Fideszes képviselők korábban próbálták meggyőzni Balog Zoltánt és Hoffmann Rózsát, hogy emeljék ezt a számot, a Pokorni Zoltán által vezetett oktatási bizottság be is nyújtott egy módosítót, amely szerint háromra emelik az évfolyamonként engedélyezett tankönyvek számát. Ezt hétfőn még támogatta az előterjesztő, a plenáris ülésen kedden azonban nem fogadták el a módosítást. Így maradt a két tankönyv.

Az új szabályok szerint a jövőben formálisan nem a pedagógus dönt a tankönyvekről, az igazgató adja le a rendelést, amelyet a fenntartónak (a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, illetve a tankerületnek) is jóvá kell hagynia. "Eddig legalább beleszólhattam, milyen tankönyvekből akarok tanítani, most ez sem lesz" - sajnálkozott a már idézett tanár, aki azért nem esett kétségbe. Azt tervezi ugyanis, hogy ha nem találja elég jónak egyik állami tankönyvet sem, akkor az angoltanításhoz brit és amerikai könyveket használ majd. "Legfeljebb majd titokban külföldi tankönyvet rendelünk, a britek kiadnak nagyon jó angolkönyveket külföldi nyelvtanulók részére. Majd azt fénymásolgatom, és abból tanítok, csak így drágább lesz" - mondta.

A törvényjavaslatból nem derül ki, hogy a jelenleg engedéllyel rendelkező tankönyveket meddig lehet használni, vagy mikor kerülnek le a tankönyvjegyzékről, és használhatnak-e saját tankönyvet a speciális, például alternatív képzést folytató iskolák. Hétfőn délelőtt megkérdeztük a köznevelési államtitkárságot a részletekről, válaszukat várjuk. Nem hivatalos államtitkársági forrásból úgy tudjuk, hogy fokozatosan vezetnék ki a jelenleg engedéllyel rendelkező tankönyveket, tehát ezeket még használhatnák az iskolák egy ideig.

Ki írja majd a tankönyveket?

A tanároknál és diákoknál biztosan nagyobb sokk érte a tankönyvkiadókat, amelyek - bár pletykák eddig is voltak a kormányzati tervekről - vasárnap este értesülhettek arról, hogy már januártól nehéz helyzet elé állítja őket a kormány. "A törvénytervezet gyakorlatilag a teljes tankönyvkiadói szakmát megszünteti" - mondta az Origónak Reményfy Tamás, az egyik legnagyobb hazai tankönyvkiadó, a Mozaik Kiadó ügyvezető igazgatója. A tervezetben ugyanis az szerepel, hogy a kormány "a piaci mechanizmusok és a tankönyvkiadók egymással történő versengése helyett megteremti az állam felelősségét, amely alapján saját állami tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztésével is biztosítja a jövőben a tankönyveket az iskoláknak".

Ennek érdekében egyrészt 2014. március 31-ével megszünteti a tankönyvkiadók többségét egyesítő szervezetet, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületét. Másrészt pedig a kormány előírja, hogy fel kell állítani egy szervezetet, amely az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felel majd. A köznevelési államtitkárság arra a kérdésünkre sem válaszolt egyelőre, hogy a kormány egy új állami tankönyvkiadót alapít, vagy egy meglévő céget vesz meg, és a szervezet felállítására mennyi pénz áll rendelkezésre. Az sem világos, hogy a mostani tankönyvkiadók milyen módon működhetnek tovább.

A döntés hátterét ismerő egyik fideszes képviselőtől úgy tudjuk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy új kiadót akart létrehozni, Nemzeti tankönyvkiadó néven emlegették (az évek óta magánkézben lévő Nemzeti Tankönyvkiadó az idén októberben nevet változtatott, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó lett), és ehhez 10 milliárd forint forrást kért a kormánytól. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban megtorpedózta a tervet, jelezte, hogy nem áll rendelkezésre ennyi pénz, így a minisztériumnak egy másik változatot is ki kellett dolgoznia.

Eszerint egy állami háttérintézmény, a tervek szerint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) felel majd a tankönyvkiadásért, igaz, a minisztérium erre is 10 milliárdos forrást kért. A kormány információnk szerint ez utóbbi verzió mellett döntött annak ellenére, hogy a minisztérium ezt kockázatosabbnak látta. Az Átlátszó.hu által nyilvánosságra hozott, kormány elé terjesztett háttéranyag szerint a minisztérium azt írta, hogy "nincs olyan komoly indok, amely a tankönyvkiadó költségvetési szervként való működése mellett felhozható", és ha nem kap 10 milliárdot a minisztérium, "a 2014/2015. tanév tankönyvellátásában óriási zavar keletkezik majd, hiszen sem állami fejlesztésű, sem magánkiadói fejlesztésű tankönyvek nem fognak időben elkészülni".

Tankönyv az, amit a miniszter testülete jóváhagy

Az új rendszer egyik további kérdése, hogy kik alkotják azt a háttéranyagokban Nemzeti tankönyvtanácsnak emlegetett testületet, amely január elsejétől dönt az új tankönyvek engedélyezéséről. A javaslat szerint a miniszter később rendeletben állapítja meg, hogyan működik a testület, és kik lesznek a tagjai. A tervek szerint a 13 fős tanácsba hat főt delegál a minisztérium, és küldhet tagokat a Magyar Tudományos Akadémia, és a Fekete György-féle Művészeti Akadémia is.

A jogszabály szerint a tankönyvjegyzékre csak az a könyv kerülhet, amelyet a testület közreműködésével tankönyvvé nyilvánítottak, vagy amelyet a miniszter nyilvános pályázat keretében kiválasztott, vagy amelyet "a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki". Nem tudni, hogy a jelenlegi tankönyvkiadók milyen feltételekkel pályázhatnak a jövőben tankönyv kiadására, annyi viszont biztos, hogy a jelenleg zajló engedélyezési eljárásokat fel kell függeszteni.

A kormány elé terjesztett háttéranyag azt írta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint a jelenleg zajló 183 eljárás felfüggesztése 97 millió forintba kerül az államnak, hiszen kártalanítani kell a kiadókat.

Most sem egyszerű ugyanis felkerülni a tankönyvjegyzékre. A kijelölt szervezet (ez az Oktatási Hivatal Közoktatás Engedélyezési Osztálya) szakértők közreműködésével több hónapos eljárásban elkészít egy nagyjából 150 pontból álló értékelést, amely vizsgálja például, hogy az engedélyeztetni kívánt tankönyv betartja-e a Nemzeti alaptantervet, eléggé tudományos-e, megfelel-e a nyelvezete az adott korosztálynak. Több tankönyvkiadó szerint 200-400 ezer forintba kerül ez az eljárás.

Miért akarja a kormány ezt az egészet?

Mivel a tankönyvjegyzékre eddig is csak azok a tankönyvek kerülhettek, amelyek a Nemzeti alaptanterv alapján készültek, a mostani könyveket pedig az új NAT és kerettantervek alapján állították össze, kérdés, miért sürgős a kormánynak a rendszer teljes átalakítása. Az államtitkárságtól nem kaptunk választ, a tankönyvkiadók közül többen azt sejtik, hogy egy kiválasztott cégnek és érdekkörnek akar kedvezni a kormány, de senki nem nevezett meg konkrét csoportot. Ennek ellentmond, hogy a tartós tankönyvek bevezetésével a tankönyvkiadás évről évre kisebb üzlet lesz, hiszen sokkal kevesebb tankönyvet kell nyomtatni és kiadni, ha a diákok egymásnak adják tovább az állami könyveket.

Egy fideszes szerint arról van szó, hogy az elmúlt években összeállított tanterv mit sem ér, ha a tankönyvekben "nem megfelelő módon, nem megfelelő súllyal jelenik meg". Az államtitkárságnak így fontos, hogy minél nagyobb hatása legyen a tankönyvek fejlesztésére, összeállítására, "ehhez pedig az egyetlen állami tankönyvkiadó a legjobb megoldás".

Mi az a Nemzeti Alaptanterv?

A kormány 2012 májusában fogadta el az új Nemzeti Alaptantervet (NAT), amely "szabályozza, milyen nevelési alapelveket kell az iskoláknak betartaniuk, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania". A tanterv részletesen leírja, mi az, amit mindenképp tanítani kell, irodalomból például cím szerint felsorolja a műveket, amiket el kell olvasni adott évfolyamon. A NAT alapján készülnek el a kerettantervek, amelyek iskolatípusonként szabályozza részletesen a követelményeket, tantárgyi rendszert.

Az idén felmenő rendszerben hatályba lépett NAT célja a dokumentum szerint, hogy a gyermek "a haza felelős polgárává" váljon, "kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága", illetve "reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert".

A Nemzeti Alaptanterv ide kattintva érhető el, az Origo cikkeit pedig itt olvashatja a témában.