Pénteken megtorpan vagy előrelép Európa

Az Európai Unió állam- és kormányfői az uniós védelmi politika és a gazdasági helyzet értékelése mellé egy új témát is kénytelenek napirendre venni a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcson. Az ukrán helyzet felülírta az eredeti napirendet, az EU-s vezetők kénytelenek azzal is foglalkozni, hogy az ukrán kormány megszakította a csatlakozási tárgyalásokat. Csütörtökön Brüsszelbe megy az ukrán ellenzék egyik vezéralakja, Vitalij Klicsko is.

A csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcson minden bizonnyal az lesz a legizgalmasabb téma, amelyik nem szerepelt a korábban a tervezett napirenden. Az Európai Tanács, vagyis az EU állam- és kormányfői az uniós védelmi politikát, az uniós gazdasági helyzetet és a bankunió megalakítását, illetve a bővítés kérdését vitatják meg, de biztosan foglalkozniuk kell majd Ukrajna ügyével is.

Az ukrán kormány november végén megszakította a csatlakozási tárgyalást az EU-val, ez ellen az elmúlt napokban Kijevben százezrek tüntettek. Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden Viktor Janukovics ukrán államfővel tárgyalt, és utána bejelentette, hogy Moszkva 15 milliárd dollárért vásárol ukrán államkötvényeket, és a gázt is olcsóbban adja az ukránoknak.

Ez a bejelentés arra utal, hogy az ukránok az oroszokhoz közelednek, de egy brüsszeli forrás szerint az európai vezetők a csúcson egyértelművé fogják tenni, hogy ennek ellenére az EU továbbra is nyitva hagyja az ajtót az ukránok előtt. Csütörtökön Angela Merkel német kancellár meghívására Brüsszelben lesz az ukrán ellenzék egyik vezéralakja, az ukrán elnöki posztra is bejelentkező Vitalij Klicsko is, aki részt vesz az Európai Néppárt vezetőinek egyeztetésén.

Magyar szempontból fontos történés, hogy a 28 uniós ország vezetői megállapodnak arról, hogy az EU megkezdi a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával. A tervek szerint január 21-én lesz az első tárgyalási forduló. Albániának és Macedóniának viszont még várnia kell: várhatóan csak jövő júniusban dől el, hogy Albánia megkapja-e a tagjelölti státust, most biztosan nem, Macedónia pedig már öt éve hiába vár a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Az EU-csúcson kiemelt téma lesz közös uniós biztonság- és védelempolitika, amely utoljára 2008-ban volt az Európai Tanács napirendjén. Az uniós vezetők lényegében azt a folyamatot szeretnék megfordítani, hogy az egyes országok továbbra is csökkentsék a védelemre szánt kiadásokat. Az EU évek óta szeretné elérni, hogy a tagállamok a GDP legalább két százalékát fordítsák honvédelemre, több országban azonban elmaradnak ettől a szinttől. Magyarország például jövőre csupán 0,7 százalékot költ erre a célra.

Az Európai Tanács várhatóan a védelmi ipar megerősítésének részleteiről dönt, és arról, hogy az egyes tagállamok hogyan tudják megosztani a már meglévő eszközeiket. Az uniós védelmi politika kialakítása persze nem képzelhető el a NATO-val való együttműködés nélkül, az EU-csúcson ezért rész vesz Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is. A teljes együttműködést ugyanakkor egy brüsszeli forrás szerint nehezíti, hogy a 28 EU-tagállam közül hatan nem tagjai a NATO-nak (Ausztria, Ciprus, Finnország, Írország, Málta és Svédország), így például egy-egy NATO-val való közös beavatkozást jelenleg több hónapos tárgyalás előz meg.

Az uniós vezetők emellett a csúcson előreláthatólag döntenek a bankunió létrehozásáról. Szükség van egy centralizáltabb, egységes bankfelügyeletre, azért, mert az EU-s vezetők szerint így ki lehetne küszöbölni az eurózónán belüli ellentmondásokat, például azt, hogy ugyanazon bankok különböző országokban más-más kamattal adjanak hitelt, vagy bizonytalanság esetén visszavonuljanak a saját országukba, tovább rontva a helyzetet egy gazdasági nehézségekkel küzdő másik tagállamban. A terv az, hogy a bankok feletti felügyeletet és esetleges megmentésük intézését elvennék a tagállamoktól, és új uniós intézményekhez rendelnék.

Mi az az EU-csúcs?

Az Európai Unió 28 tagállamának vezetői (Franciaország és Finnország esetében az államfők, a többi tagállam esetében a miniszterelnökök) évente legalább kétszer találkoznak Brüsszelben. Ezt nevezik a Európai Tanács ülésének vagy EU-csúcsnak, amelyen az állam- és kormányfők az EU legfontosabb kérdéseit vitatják meg, és kijelölik a legfontosabb politikai irányvonalakat. Az Európai Tanács ugyanakkor nem jogalkotó szerv, a döntéseknek más szervek (elsősorban az Európai Bizottság) adnak jogi keretet. Az EU-csúcsok rövidek, jellemzően kétnaposak, és soha nem nyilvánosak, a döntéseket mindig egy zárónyilatkozatban közlik. Az Európai Tanács elnöke  2009. december 1-je óta Herman Van Rompuy korábbi belga miniszterelnök.