Az atomhivatalnak sem szóltak a paksi üzletről

Nem kérte ki a kormány az Országos Atomenergia Hivatal véleményét a paksi bővítésről szóló döntés előtt, de erre nincs is előírás, és csak olyan országokban szokás előre minősíttetni a szóba jövő reaktortípusokat, ahol sok atomerőmű épül. 

A döntéshozót terheli a felelősség és a kockázat, hogy a paksi bővítésre kiválasztott reaktortípus adaptálható-e a helyi körülményekhez. Ezt válaszolta Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója arra a kérdésre, ami azt firtatta, hogy kikérte-e a kormány az OAH véleményezését, mielőtt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megállapodott volna a Paksi Atomerőmű bővítéséről.

Az atomerőművi blokkok szállítói első körben típusterveken mutatják be a rendszerek képességeit, azután a terveket minden esetben a sajátos követelmények figyelembe vételével alkalmazni kell az adott telephelyre. Az orosz szállító, a Roszatom szinte biztosan az úgynevezett MIR-1200-as, nyomottvizes reaktortípust ajánlja Magyarországra (a reaktorról itt olvashat részletesebben).

„A bővítés politikai-gazdasági kérdés, amelyhez nem kell kikérni az OAH véleményét” – magyarázta a főigazgató. A szállító kiválasztása után kezdődhet a hatósági engedélyezési eljárás. A folyamat ahhoz hasonlít, mint amikor valaki új metrókocsit vásárol – utalt a főigazgató a budapesti metróbeszerzés körüli engedélyezési hercehurcára. A reaktortípusokat csak olyan országokban ellenőriztetik előre a szakhatósággal, ahol sorozatban épülnek atomerőművek – mondta Fichtinger Gyula.

Az OAH csak azután tudja értékelni a paksi létesítést megalapozó terveket, miután a részletes dokumentációt megkapta. Ez körülbelül 100 ezer oldalra rúg, az eljárás során pedig hat főbb és körülbelül 6000 kisebb engedélyt kell megkapnia Paks II.-nek. A beruházónak garantálnia kell, hogy minden lépéshez a megfelelő információ időben rendelkezésre álljon. Az OAH-nak pedig hetven új, magasan képzett biztonsági felügyelőt kell alkalmaznia, mert jelenleg nincs kapacitása egy ilyen eljárás lefolytatására, viszont dolgoznak a folyamat ésszerűsítésén.

Január 14-én dőlt el Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor moszkvai tárgyalásain, hogy az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern épít két új, összesen 2400 megawattos reaktort Pakson. Lázár János az elmúlt negyven év legnagyobb üzletének nevezte a bővítést, amely Orbán szerint a rezsicsökkentés záloga. Az Origo számításai szerint viszont hiába csökken most az államadósság, ha a beruházásra igénybe vett, tízmilliárd eurós orosz hitellel ismét eladósodik az ország, és a Wikileaksen kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokból pedig az derül ki, hogy viharos előszele volt a legnagyobb titokban összehozott megállapodásnak.