Öt dolog, ami váratlanul Kínába csábította Orbán Viktort

Orbán Viktor kormányfő és a kétnapos hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Li Ko-csiangkínai miniszterelnök-helyettes beszélget a Parlament Delegációs termében 2012. május 1-jén

Pekingbe is olyan váratlanul ment Orbán Viktor, ahogy nemrég Moszkvába, de az nem valószínű, hogy a kínaiakkal is a paksihoz hasonló óriási üzletet kötne. Mégis, bármiről is lesz szó a látogatáson, az a jelek szerint nagyon fontos a kínaiaknak.

A kínai látogatás konkrétumairól egy telefonos interjú során Szijjártó Péter kedden délelőtt beszélt az Origónak. Az erről szóló cikket ide kattintva érheti el.

Nagy a titkolózás Orbán Viktor keddtől csütörtökig tartó kínai látogatása körül. A miniszterelnök titkársága eleve csak múlt pénteken tájékoztatta az MTI-t arról, hogy Orbán kedden Kínába látogat, ahol – mint a közlemény fogalmaz – egyezmények aláírására is sor kerül. Hogy pontosan miről is tárgyal majd Orbán Viktor kínai kollégájával a sebtében bejelentett csúcstalálkozón, a Miniszterelnökség hétfői híradásából sem lett sokkal világosabb.

Annyi derült ki, hogy Pekingben ülésezik a kínai–magyar gazdasági vegyes bizottság is, ők a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok élénkítéséről tárgyalnak majd. Orbán ezt követően kezdi meg hivatalos látogatását Pekingben, szerdai és csütörtöki programjáról azonban nem kaptunk tájékoztatást sem a pekingi nagykövetségtől, sem a Külügyminisztériumtól, sem a Miniszterelnökségről.

Pedig az, hogy Kínában egyáltalán fogadják a magyar delegációt, ráadásul épp most, azt jelzi, hogy a kínaiaknak fontos a találkozó. Nyáron az utolsó pillanatban mondta le a kínai útját Orbán Viktor delegációja, Pekingben pedig az ottani viszonyokat ismerők szerint nagyon nehezen bocsátják meg az efféle kellemetlenségeket. „A mostani látogatás viszont szimbolikus jelentőségű, Orbán Viktor ugyanis az első külföldi politikus, aki a kínai holdújév után találkozhat a kínai vezetőkkel, ez pedig a megújulás és az új kezdet üzenetét hordozza” – mondta az Origónak Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kínával és Kelet-Ázsiával foglalkozó munkatársa.

Már csak az a kérdés, mi lesz majd a téma ezen a fontosnak tűnő látogatáson. Hivatalos kormányzati tájékoztatás híján a kínai–magyar kapcsolatokat ismerő politikai és szakértői forrásoktól kapott információk segítségével vesszük ezeket sorra.

1. A belgrádi gyors

Már a kelet-közép-európai államfők és a kínai vezetők tavaly novemberi, bukaresti csúcstalálkozóján megállapodás született arról, hogy Budapest és Belgrád között gyorsvasutat építene a Kínai Vasútépítő Vállalat. „Kína ebben a térségben elsősorban az infrastrukturális beruházásokra utazik, mert csak így tudja lekötni a kínai építőipar túlkapacitását, Magyarországnak és a térség többi államának viszont inkább zöldmezős beruházásokra volna szüksége” – mondta Matura Tamás.

A gyorsvasút azért is igen fontos a kínaiaknak, mert ez a projekt referenciadarab lehetne a későbbiekben, az Európai Unión belül ugyanis eddig még semmi ilyesmit nem építettek. Szerbiában már van kínai híd, Belgrádot nem is igen kell puhítani a kérdésben, Magyarország viszont EU-tagsága miatt könnyen két tűz közé kerülhet.

Az Európai Unió ugyanis nemcsak azért nem nézne jó szemmel egy ilyen hatalmas kínai beruházást Magyarországon, mert az EU-n belüli cégek is meg tudnák építeni a gyorsvasutat, hanem azért sem, mert Brüsszel épp azért harcol, hogy Kína megnyissa a saját közbeszerzési piacát az EU-s cégek előtt. Az unió közös érdekérvényesítő képessége tehát gyengülne azzal, ha Magyarország egy ilyen gigaberuházást kínaiakkal építtetne. A gyorsvasút tehát inkább magyar engedmény lenne a kínai kormány felé, talán ezért is felejtették el Pekingben ilyen hamar Orbán nyári akcióját.

A projekt finanszírozásáról egyelőre nem sokat tudni. Tavaly még arról volt szó, hogy a kelet-közép-európai államok számára létrehozott tízmilliárd dolláros hitelkeretből történne az építés. Ez a piaci átlagnál valamivel kedvezőbb kamatozású, de még mindig drága ahhoz képest, hogy egy ilyen közlekedésfejlesztésre az EU-tól is lehetne forrást szerezni.

2. Hol vannak a kínai turisták?

Míg a gyorsvasút inkább Peking érdeke, a magyar delegáció a tavaly decemberi bukaresti csúcson felvetett turisztikai együttműködés elmélyítéséért pedálozhat. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre senki nem fejtette ki, az ügyet közelről követők szerint azonban egy turisztikai központ építése merülhet fel, és Magyarország erőteljesebb reklámozása a kínai turisták körében, valamint újra lehet közvetlen légi összeköttetés a két ország között. A Malévnak még volt Budapest–Peking járata, a légitársaság csődje óta viszont csak átszállással lehet utazni. Nem mindegy, hogy a térség fővárosai közül melyik kapja meg ezt a járatot, hiszen a győztes utaselosztóvá és – a kínai turisták számának folyamatos növekedéséből adódóan – regionális turisztikai-közlekedési centrummá is válik majd.

3. Kínai nyelvleckék

A két ország közötti oktatási-kulturális együttműködés elmélyítése sem új téma, fontosságát jelzi, hogy Orbán Viktor a látogatása alatt előadást tart majd a kínai társadalomtudományi akadémián, és magyar diákokkal is találkozik (számukra a kínai állam már több ösztöndíjprogramot alapított). Pekingben pedig régóta tervezik, hogy tovább bővítik a magyarországi Konfuciusz-intézetek rendszerét, és hogy Budapesten regionális továbbképző központot hoznak létre a térség kínainyelv-tanárainak.

4. A nagy vasútgyűrű

A Budapestet délről elkerülő V0 rövidítené a Magyarországon áthaladó tehervonatok menetidejét. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter 2013 decemberében egy jobbikos képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában nyilvánvalóvá tette, hogy – bár több szakmai szervezet szkeptikus az ügyet illetően – a kormány továbbra is eltökélt a V0 megépítése mellett. Némethné szerint decemberben még a finanszírozási kérdésekről tárgyalt a magyar és a kínai fél, tehát lehetséges, hogy Orbán Viktort már egy erről szóló megállapodás is várja Pekingben. A finanszírozás itt is kínai hitelből történhet, Magyarországnak egymilliárd eurós kínai keret áll a rendelkezésére, ezt ki is merítené a projekt, amely két Duna-híddal nagyjából 360 milliárd forintba kerülne.

5. A kínai biznisz

A fentieken túl természetesen szó esik majd a kínai cégek magyar beruházásairól is, hiszen a kínai–magyar gazdasági vegyes bizottság magyar felének elsődleges célja épp ezek ösztönzése. A magyar kormány régi álma, hogy a Huawei a regionális logisztikai központja mellett innovációs centrumot is építsen Magyarországon, a Wanhua kínai vegyipari óriás pedig a BorsodChem megvásárlása óta vált a magyar ipar fontos szereplőjévé. Ezeken kívül jelenleg is több beruházás zajlik. Szolnokon citromsavgyár, Biatorbágyon pedig napelemgyár épülne. Ezekhez azonban nem kellene a miniszterelnök jelenléte, hasonló ügyekben általában Szijjártó Péter tárgyal.