Nem lesz népszavazás Paksról

Nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani, erre hivatkozva utastotta el egyhangúlag, vita nélkül a Nemzeti Választási Bizottság a népszavazásra irányuló ellenzéki beadványt. A beadványt benyújtó Jávor Benedek szerint abszurd az indoklás, és közölte: a Kúriához fordul.

Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Szigetvári Viktor és Jávor Benedek közös, az atomerőművi blokkok építése ügyében tett népszavazási kérdésének hitelesítését a testület hétfői ülésén. A kérdés úgy hangzott, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?". Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az alaptörvényre hivatkozva tagadta meg, amelynek rendelkezése szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről.

Az ülésen az NVB minden tagja részt vett. Patyi András elnök előterjesztését a testület tagjai hozzászólás nélkül, egyhangúlag fogadták el. Ez volt az első eset, hogy az NVB az új népszavazási törvény alapján döntött.

Az Együtt-PM nem fogadja el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azon döntését, amelyikben a testület elutasította az atomerőművi blokkok építése ügyében tett népszavazási kérdésük hitelesítését, ezért a választási szövetség a Kúriához fordul jogorvoslatért, közölték. Jávor Benedek a döntést úgy kommentálta: semmilyen meglepetés nem történt, "a Fidesz-delegáltakból összehordott Nemzeti Választási Bizottság teljesítette a politikai megrendelést". Nyilvánvaló, hogy az NVB nem szakmai érveket mérlegelt, "egész egyszerűen Orbán Viktor elvárásainak tett eleget" – jelentette ki.

A politikus abszurdnak nevezte az NVB indoklását, véleménye szerint kérdésükkel nem a nemzetközi szerződést bocsátották volna népszavazásra. Hangsúlyozta, az állampolgárok véleményét arról akarták kikérni, hogy szeretnék-e az államadósságot 15 százalékkal növelni és látni, hogy a következő években hogyan bővül a nukleáris kapacitás Magyarországon.

Úgy fogalmazott: a referendum legfeljebb közvetetten kapcsolódhatott volna a nemzetközi szerződéses kötelezettségekhez. Egyúttal precedensértékűnek nevezte, hogy a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazás ugyancsak érintett nemzetközi jogi kötelezettségeket, de akkor az Országos Választási Bizottság mégis lehetővé tette, hogy kikérjék az állampolgárok véleményét az ügyben.

A Fidesz szerint a baloldali Összefogás "leszerepelt" Paks ügyében. Közleményükben azt írták: Józsa István (MSZP) cégének 7 milliárd forintot, Gyurcsány Ferenc (DK) vállalkozásának pedig alig tíz hónap alatt 80 millió forintot fizetett ki az atomerőmű a kilencvenes években, papíron az atomerőmű bővítésének népszerűsítésére, valójában tényleges munka nélkül. A közlemény szerint Fodor Gábor egykori környezetvédelmi miniszter azt is elárulta, hogy a Gyurcsány-kormány erősen ellenezte a népszavazást Paksról, ezért "a bukott baloldal komolytalan és hiteltelen Paks ügyben".

A kérdést Szigetvári Viktor és Jávor Benedek először január 24-én nyújtotta be az NVB-hez. Akkor a kérdést Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke utasította el, mert a szervezők a kérdést támogató aláírásokat az előtt gyűjtötték össze, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba vételüket elbírálták volna. Emellett a szervezők által benyújtott, az aláírásgyűjtő ív mellékleteként, külön dokumentumként megszerkesztett táblázatban leadott támogató aláírások nem feleltek meg a formai követelményeknek.

Jávor Benedek és Szigetvári Viktor január 31-én ismételten, változtatás nélkül nyújtotta be népszavazási kérdését. Áder János köztársasági elnök február 10-én írta alá a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt, ami aztán február 12-én lépett hatályba.