Kétoldalas, angol nyelvű válaszlevelet írt Orbán Viktor José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnöknek még január 23-án – írja a Kormany.hu. A honlapra most felrakott levélben Orbán több bekezdésben ismerteti a magyar közvélemény előtt korábban többször is ismertetett okokat, hogy miért van szükség Paks II.-re, illetve a Roszatommal kötött megállapodásra.
Orbán azt írta, hogy az Oroszország és Magyarország között kötött megállapodás vázlatát december 10-én elküldték az Európai Bizottság részére, és az EB-től kapott válaszlevélben nem emeltek kifogást a beruházás ellen, ezt követően írták alá a szerződést január 14-én. A levélben ezt követően részletezi a kivitelezési terveket, és azt írja, a magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a bizottságot a két ország közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról.
Barroso szintén szerdán közzétett válaszlevelében azt írta, a közös uniós energiapolitikára való törekvés azért lehetséges, mert a Bizottság tiszteletben tartja a tagállamok döntését a saját energiamixeikről (a beszerzett energia összetételétől típust és az azt eladó országot illetően). Alapvető fontosságú a tagállamok elkötelezettége az uniós szabályok betartására, és az, hogy az együttműködés, valamint a teljes átláthatóság szellemében működjenek, írták. Ebben az összefüggésében a Bizottság megvizsgálta a szerződéstervezetet, és jóváhagyták, de "érdemi észrevételeket" fűztek hozzá. Hozzátette: van egyéb olyan EU-s szabályozás is, aminek betartását ellenőrzik majd, például a közbeszerzések és az állami támogatások. Barroso azt írta: biztos benne, hogy ezeken a területeken is ugyanilyen konstruktív és átlátható hozzáállásra számíthat, illetve, hogy megbízta az illetékeseket, hogy vegyék fel a kapcsolatot a brüsszeli Állandó Képviselettel, hogy a következő lépésekről egyeztessenek.
A leveleket vélhetően azért most hozták nyilvánosságra, mert az Energiaklub kedden azt közölte, hogy februárban adatigényléssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy kiderüljön, a magyar kormány pontosan kivel és miről egyeztetett a paksi bővítésről. Az EB-től kapott válaszból számukra az derült ki, hogy Magyarország hivatalosan nem értesítette Brüsszelt a beruházásról.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium aznap kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, a kormány az Euratom szerződés 103. cikke szerinti kötelezettségének tett eleget akkor, amikor megküldte a Bizottság részére az egyezmény tervezetét, amellyel kapcsolatban Brüsszel politikai vagy jogi jellegű kifogással nem élt.
Bővebben itt olvashat a paksi beruházás uniós akadályairól.