Több pedagógus szakértő elmondása alapján pénteken írtunk cikket arról a nekik küldött kérdéssorról, amelyet ahhoz kellett kitölteniük, hogy részt vehessenek szakértőként a pedagógusminősítésben. A szakértők úgy érezték, a teszt megalázó, és nem értették, miért olyan kérdéseket kapnak, amelyek nem a szakmai hozzáértésüket, hanem szerintük a jellemüket és a tekintélyhez való hozzáállásukat vizsgálja.
A kérdéssorról a szakértők kiválasztásáért felelős Oktatási Hivatalt (OH) is megkérdeztük, amely vasárnap válaszolt kérdéseinkre. A hivatal hangsúlyozta, hogy nem minden pedagógiai szakmai szakértőek kell átesnie az új eljáráson, "kizárólag azoknak, akik részt kívánnak venni a pedagógusminősítési, illetve a pedagógiai-szakmai ellenőrzési (tanfelügyelet) munkában" (ők fogják a portfolóiók és a vizsgatanítások alapján minősíteni a tanárokat). Az OH szerint a jelenleg is az Országos szakértői névjegyzéken lévő pedagógiai-szakmai szakértők "változatlanul folytathatják szakértői tevékenységüket saját szakterületükön". Csak a minősítési eljárásban nem vehetnek részt, ha nem esnek át ezen az eljáráson.
Maga az eljárás - mint azt a korábbi cikkünkben is jeleztük - nemcsak egy kérdéssorból áll. A szakértőknek ki kellett tölteniük egy komptenciatesztet (ezen háborodtak fel többen), majd az elmúlt napokban egy jogi tesztet, és részt kell majd venniük egy 30 órás szakértői képzésen. Az Oktatási Hivatal 2014 első felében ezer pedagógusminősítési és tanfelügyeleti szakértő képzését biztosítja, 2014 második felében pedig négyezer szakértő képzése kezdődik meg. Az ezzel kapcsolatos költségek várhatóan nem érik el a 950 millió forintot - írta a hivatal. (A rendszer teljes megújítása, a pedagógusminősítéstől a pedagógus-továbbképzési rendszer, vagy a szaktanácsadói szolgáltatások megújításáig összesen majdnem 10 milliárd forint.)
Az Oktatási Hivataltól megtudtuk, hogy a szakértői kompetenciákat vizsgáló tesztet Qualitas T&G Kft. állította össze "nemzetközi tudományos protokoll alapján". Az OH szerint ez a teszt "újszerű, nemzetközi kutatási eredményekre, a munka világában szerzett tapasztalatokra, hazai adaptációra és jelentős alkalmazási tapasztalatra épül".
A Qualitas T&G Kft. ügyvezető igazgatója, Baráth Tibor azt írta az Origónak a kompetenciatesztről, hogy az első felének az volt a célja, hogy "felmérje, a jelentkezők kompetenciái mennyire hozhatók fedésbe a szakértői feladat által megkövetelt elvárásokkal". A második fele pedig "két dimenziót vizsgált: az egyik, hogy az adott személynél mennyire áll fenn a kiégés veszélye, a másik, hogy mennyire nyitott a pedagógiai szituációkban". Magát a kérdőívet azonban a Qualitas sem küldte el.
A Qualitas vezetője szerint a kompetenciateszt egyes tételeire adott válaszok külön-külön nem kerülnek elő semmilyen értékelésben, és a szakértői munka során "a fontos, az elvárt kategóriát" éppen az jelenti, ha "a válaszadók nem simulékonyak, nem szolgalelkűek, hanem határozott véleményük van, azt vállalják". Baráth Tibor szerint "éppen azok az emberek végezhetnek eredményes szakértői munkát, akik a súlyosabb szempontokon túl (szakmai tapasztalat, szakterület, megyei elhelyezkedés) nyitottabbak, fejlesztő attitűddel rendelkeznek, és szívesen végzik ezt a feladatot".
Az Oktatási Hivatal és a Qualitas is azt írta, hogy a hivatal "nem kért, és nem is fog kapni olyan adatokat, amely személyre visszavezethető módon tartalmazzák a teszt egyes kérdéseire adott válaszokat". A személyes adatokat ráadásul a felmérési folyamat lezárása után törlik - ígérte a Qualitas vezetője.
Több szakértő ugyanakkor mégis felháborodott a teszten. Az ismert tankönyvszerző, Gerőcs László múlt héten írta meg egy blogbejegyzésben, hogy "a debil kérdések miatt" felhagy a szakértői munkával. Egy másik pedagógusnak pedig például ezt a kérdést kifogásolta: "Igaz-e Önre? Nem hagyom, hogy más szabályokat írjon nekem elő, és nem vagyok hajlandó a tekintélynek engedelmeskedni".
Az Okatási Hivatal szerint az eljárás "egyetlen szakembert sem aláz meg, az alkalmazott eszközök illeszkednek a pedagógiai munka értékelésének, minősítésének legkorszerűbb nemzetközi gyakorlatához". Ezzel együtt a hivatal figyelembe veszi a szakértők kifogásait, "még akkor is, ha ezek a reakciók sokszor érzelemvezérelt megnyilatkozások". A hivatal idézi Halász Gábor professzor véleményét is, amely szerint ahhoz, hogy egy pedagógusminősítési rendszer "nagy biztonsággal, rutinszerűen működjön, körülbelül egy évtizednek el kell telnie".