Adatigénylési pert nyert Schiffer András, az LMP társelnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen első fokon, nem jogerősen, a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság a keresetnek helyt adva kötelezte az adóhatóságot, hogy az ítélet jogerőre emelkedése esetén adja ki Horváth András, a NAV volt munkatársa által feltárt áfacsalási botránnyal kapcsolatos "hétvégi vizsgálatról" szóló jelentését – közölte Schiffer András az MTI-vel.
Horváth András tavaly november elején tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: a nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezer milliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A volt NAV-dolgozó feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda december 9-én hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelte el a nyomozást. Ugyanakkor a NAV visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett volt munkatársa ellen.
Schiffer András kedden azt mondta, hogy amikor Horváth András a nyilvánosság elé lépett, a NAV egyetlen hétvége alatt lefolytatott egy vizsgálatot, melynek eredménye szerint a volt NAV dolgozó közlése nem valós. Ekkor Schiffer András egy képviselőtársával, Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkárral nyomban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez fordult, hogy a jelentést kikérje, ám ezt a NAV adótitokra és személyes adatokra hivatkozva megtagadta, ezért fordult az LMP társelnöke bírósághoz.
A bírósági eljárásban az adóhivatal már azzal is érvelt, hogy bűnügyi érdekek fűződnek a jelentés visszatartásához, ám a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében a felperesnek adott igazat, és elrendelte a jelentés nyilvánosságra hozását azzal, hogy a hatóság takarja ki a dokumentumban azokat az adatokat, amelyek esetlegesen nem megismerhetők.
Arra a kérdésre, hogy vajon mit tartalmazhat a jelentés, nyilvánosságra hozásának miért lehet jelentősége, az ellenzéki politikus úgy reagált: álláspontja szerint egy több ezer milliárdos, éveken át húzódó visszaélés-sorozat gyanúja miatt indult vizsgálatot nem lehet két nap alatt megnyugtatóan lezárni. Alappal feltételezhető, hogy nem is folyt érdemi vizsgálat, ezért fontos az arról szóló jelentés nyilvánosságra hozása.