Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Vasárnap is folytatták a kishantosi ökogazdaság tábláinak a beszántását a traktorok. A területre továbbra sem mehetnek be a a korábbi - földpályázatokon vesztes - bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. munkatársai. Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője azt mondta, több mint 140 millió forint értékű az a bionövény-állomány, amelyet beszántanak.
„Elrohadt az egész, úgy ahogy van” – mondta a pályáztatás folyamatáról Bolye Ferenc, a kishantosi központ társügyvezetője, aki teljesen értelmetlennek tartotja a pusztítást, hiszen április 25-től kezdődnek azok a bírósági tárgyalások, amelyek eldönthetik, "ki van birtokon belül", és ez után a nyertesek legálisan is birtokba vehették volna a földeket, és learathatták volna azt, amit már elültettek. Ehhez képest a választások utáni hétfőn már majdnem kilőtték a traktorából.
Szombaton kitárcsázták azokat a drága tavaszi magokat is, amelyeket a kishantosi gazdák pénteken vetettek el. Német exportra termelt len, 40 centis őszi búza és gyönyörű őszi borsó is áldozatul esett a beszántásnak – sorolta Bolye Ferenc. „A szívem hasad meg, és a szombati látvány nagyon megviselt, még most is kicsit bénult vagyok. Egész nap küzdöttünk, 64 éves vagyok, erre nem számítottam” – mondta az Origónak vasárnap reggel, mielőtt visszament volna a földekre. Bolye Ferenc szerint katasztrófával ér fel, hogy ezzel vége a biogazdálkodási és népfőiskolai programnak is, így kárba vész az a munkájuk is, amelyet a fiatalabb generációk nevelésébe fektettek. Bolye Ferenc az Origónak elmondta, felháborítónak tartják azt is, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem számolt el velük. „Csak az őszi munkánkkal húszmillió forintunk van benne” – mondta.
Bolye Ferenc nem tudta megmondani, hogy a pályázat nyertesei mivel készülnek bevetni a földeket, de azt mondta, hogy a jó időjárási körülmények miatt a kukorica és a napraforgó vetésének még lehet esélye. Szél Bernadett LMP-s kéviselő az Origónak korábban azt mondta, ha vegyszerezni kezdik a bio minősítéssel rendelkező területet, még nagyobb lesz a kár, mint a mostani 140 millió forint.
Ángyán József független országgyűlési képviselő közleményében azt írta, hogy a kishantosi fejlődő vetéseket "a rendőrség asszisztáló jelenléte mellett, az illetékes államtitkár egyetértő nyilatkozata kíséretében" annak ellenére semmisítették meg, hogy a földbérletek ügyében még nem született jogerős bírósági döntés, és az új "nyerteseket" a hatóság sem helyezte birtokon belül.
A kishantosi központ vezetői is azt állítják, a földpályázaton nyertes gazdák nincsenek birtokban, és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig jogtalan a tevékenységük.
A kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga tavaly októberben lejárt. A földterület hasznosítását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése értelmében 8 gazdálkodó, illetve gazdasági társaság kapta. A döntéssel végveszélybe került a földek biominősítése, a kapcsolódó uniós támogatás, és teljesíthetetlenné az ezzel járó kötelezettségek.
Az ökológiai mintagazdaság megszüntetése ellen tiltakozók tavaly nyílt levélben azt írták, hogy még az NFA belső ellenőrzése szerint is nagyrészt szubjektív és nem szakmai szempontok szerint döntöttek az állami földek pályázatainak ügyében. A határozathozatali folyamat átláthatatlan, a pályázatok titkosak, így az NFA-nak nem sikerült eloszlatnia azt a gyanút, hogy az eljárást a háttérből manipulálták.
Az NFA nem egyben pályáztatta meg a kishantosi földeket, hanem tíz részre darabolva. A pályázati kiírás szerint a cél a családi gazdálkodások megerősítése volt, a földekre pedig csak hantosi vagy a falu közvetlen közelében élők és cégek pályázhattak.A szomszédos falu polgármestere, a helyi nagybirtokos menye, a hirtelen ott termett salgótarjáni cég, meg a kilométerekre lakó gazdák is nyertek a pályázatokon. (Róluk itt olvashat bővebben.)
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. A központ különböző kutatásokat is végez, és jelentősen hozzájárul a helyi közösségek életéhez.
